Az agrárium számít a vendégmunkásokra
Az elmúlt hónapban vissza-visszatérő téma volt az unión kívülről hazánkba érkező vendégmunkások ügye. A kormány ugyanis bejelentette: június 6-tól nem lehet új engedélyeket kiadni harmadik országokból érkező munkavállalók számára. A KSH adatai szerint 2024-ben már több mint 100 ezer külföldi állampolgár dolgozott Magyarországon, és a növekedést főként az EU-n kívüli munkavállalók adták, holott a korábbi kormányzat 35 ezer főben maximálta a létszámukat.
A kormányváltás után Magyar Péter leszögezte: felülvizsgálják a harmadik országbeli munkások Magyarországon történő foglalkoztatásának szabályait, mivel "többségében NER-es kötődésű cégek hoztak be nagy számban ázsiai munkavállalókat" – áll az agrárminiszter, Bóna Szabolcs Facebook-posztjában is, válaszul az olyan agárszervezetek munkaerőpanaszaira, mint a FruitWeB, a Tej Terméktanács vagy a Master Good.
A kertészet és az állattartás ugyanis nagy mértékben számít a minimálbéren is lelkiismeretesen dolgozó, jobbára Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indiából érkező munkásokra, a beruházási kapacitásaikat is döntően erre a munkaerőre alapozták.
Tény, hogy a hazai foglalkoztatottság az elmúlt években összességében magas maradt, miközben a külföldi munkavállalók száma is nőtt. Ez arra utal, hogy a magyar gazdaság zökkenőmentesen felszívja a külföldi munkaerőt.
Jöhet a külföldi, de nem ez a cél
Bóna Szabolcs a posztjában hangsúlyozza: nincs ok a pánikra, a korábban kiadott engedélyek továbbra is érvényesek maradnak, és meghosszabbíthatók. Továbbá
a mezőgazdaságban legjellemzőbb, foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, a szezonális vendégmunkás engedély, illetőleg a Nemzeti Kártya továbbra is, változatlan feltételek mellett kiadható harmadik országbeli munkavállalóknak.
A szakminiszter így zárja a posztját: "Célunk, hogy a magyar munkavállalók érdekeit megvédjük, és a külföldön dolgozó magyar állampolgárokat hazahozzuk."
A kormány érvelése szerint ha egy hazai vállalkozás nem talál magyar munkaerőt, annak az lehet az oka, hogy az adott munkakörben túl alacsony fizetést ajánl. Úgy látják, hogy a hatékonyság növelésével emelhetőek a magyarországi bérek, és visszacsábíthatóak a ma még külföldön dolgozó magyarok is.
Már eddig is túl gyorsan emelkedtek a bérek
Másrészt a kertészek és az állattartók már most is nagyon magas költségszinteken dolgoznak, melyben az egyik meghatározó elem a munkaerő. Tény, hogy a hazai béremelési ütem nagyon gyors volt. Tulajdonképpen sokkal gyorsabb, mint ahogy azt a hatékonyság növelésével le tudták volna követni a vállalkozások.
Miközben a magyar bérek 2010 és 2025 között több mint 80 százalékkal emelkedtek, a termelékenység mindössze 15–22 százalékkal javult.
Ez a modell nem tartható fenn tovább. A HR portál szerint már nem a dolgozók számának növelése, hanem a hatékonyság javítása válik kulcskérdéssé. Ennek alapja az automatizáció, a digitalizáció és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzése. Ez mind nagyon szép, de amíg eljutunk odáig, hogy minden tehenet robot fej, és minden dinnyét egy automata betakarítógép szed fel, még eltelik egy kis idő. A feleknek egyezségre kell jutniuk, mert szükség van a munkáskézre az agráriumban.
Indexkép: Shutterstock.
