Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete elnöke, Hargita Megye Tanácsának tagja, aki a székelyföldi gazdák érdekében végzett munkájáért kapta az elismerést. Ez utóbbit Nagy István agrárminisztertől vehette át nemzeti ünnepünkön.
A díj kapcsán vele beszélgettünk – de a beszélgetés jóval túlmutatott a kitüntetésen: szó esett válságról, megmaradásról, és arról, hogy mi tarthatja meg a vidéket és a közösséget a következő évtizedekben.
Becze István már a beszélgetés elején világossá teszi: a kitüntetés nem egyéni történet.
– Igazából soha nem azért tevékenykedtem, hogy különösebb elismerésben részesüljek, és most is azt érzem, hogy még nagyon sok feladat áll előttünk. Egy kicsit viccesen meg is jegyeztem a kollégámnak, hogy általában azokat díjazzák, akik már kifelé mennek a pályáról, úgyhogy felmerült bennem, hogy ez vajon mit jelent. De a másik oldalról nézve ez inkább egy biztatás, egy visszajelzés, hogy jó irányba haladunk, és érdemes folytatni azt, amit eddig csináltunk. Úgy gondolom, ez a díj nem rólam szól, hanem egy közösségről. A székely gazdaszervezetek keretében végzett munkát ismerték el, és ebben rengeteg kollégám, gazdaszervezeti vezető és gazda benne van. Én ennek csak egy része vagyok, a munka valójában közös, és az eredmények is közösek – fogalmazott Becze István.
Becze István – Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
A jelen helyzetről beszélgetve már jóval komolyabb hangvételre vált. Szerinte a mezőgazdaság rendkívül nehéz időszakon megy keresztül, és ez nemcsak helyi, hanem globális jelenség.
– Azt gondolom, most nem egy könnyű időszakot élünk, sem a mezőgazdaságban, sem a mindennapi életben.
Nagy a bizonytalanság, és az embernek az az érzése, hogy amikor már azt hinné, hogy ennél több probléma nem jöhet, akkor mindig érkezik egy újabb kihívás.
Ez olyan helyzet, ahol folyamatosan újra kell gondolni a működésünket. Ha megnézzük a székelyföldi gazdákat, sok család például a tejből él vagy abból egészíti ki a jövedelmét, és nagyon erősen érezzük, hogy a világpiaci folyamatok hogyan hatnak a helyi árakra. Ugyanez igaz a burgonyára is, ami Székelyföldön mindig meghatározó ágazat volt, most viszont komoly értékesítési nehézségekkel szembesülünk – vázolta a helyzetet.
A nehézségek sora itt még nem ér véget.
– Ott vannak az inputköltségek, az üzemanyagárak, a háborús helyzet hatásai. Amikor azt gondoljuk, hogy már mindent láttunk, mindig kiderül, hogy van még lejjebb. És ez az, ami miatt különösen fontos, hogy ne külön-külön próbáljunk megoldást találni.
A válasz Becze István szerint egyértelmű: az összefogás.
– Amikor baj van, akkor nem a vitát és a széthúzást kell választani, hanem a közös nevezőt kell keresni. Ez nem egy szlogen, hanem napi gyakorlat kell legyen. Mi a gazdaszervezetekben pontosan ezt próbáljuk megvalósítani: közösen gondolkodni, közösen dönteni, és közösen előre menni. Éppen ezért szervezzük meg minden évben az egyeztető fórumunkat, ahol több száz szervezeti vezető ül össze. Ez nem egy klasszikus konferencia, nem arról szól, hogy valaki előad, a többiek meg hallgatják, hanem arról, hogy együtt rakjuk össze a következő időszak irányait – szögezte le az elnök.
A számok is mutatják, milyen súlya van ennek a közösségnek.
– A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumának 230 tagszervezete van, és nagyjából 45 ezer gazdát érünk el. Ez már olyan méret, ahol felelősségünk van abban, hogy valódi válaszokat adjunk a problémákra. Most például egy részletes felmérést is elindítottunk, hogy lássuk, kik azok a gazdák, akik hosszú távon meg tudnak maradni, és miben tudjuk őket segíteni. Ez lehet szaktanácsadás, adminisztráció, jogi kérdések, vagy akár értékesítési együttműködés – a lényeg, hogy valódi segítséget adjunk.
A beszélgetés egyik legerősebb gondolata a vidék jövőjéhez kapcsolódik.
– Székelyföldön a mezőgazdaság nemcsak gazdasági, hanem megmaradási kérdés is.
Az a cél, hogy vidéken tudjuk tartani az embereket, mert ez a közösség fennmaradásának egyik alapja. Ha nincs megélhetés, akkor nincs, ami megtartsa őket. Ezért is fontos, hogy ne nyersanyagként adjuk el, amit megtermelünk, hanem feldolgozva, hozzáadott értékkel. Ebben látjuk az egyik kitörési pontot, és ezért dolgozunk azon, hogy minél több helyi feldolgozó és minőségi termék jöjjön létre. Ehhez kapcsolódik a Székely termék védjegy is. Ez egy eszköz arra, hogy megmutassuk: ezek a termékek helyi alapanyagból, helyi munkaerővel készülnek, és minőséget képviselnek. Nemcsak marketing, hanem identitás is, ami erősíti a közösséget – hangsúlyozta a szakmai érdekképviselet vezetője.
A kitüntetés tehát egy folyamat állomása, nem a vége.
– Én ezt az elismerést úgy fogom fel, mint egy visszajelzést arra, hogy amit csinálunk, annak van értelme. De ugyanakkor kötelez is, mert azt jelenti, hogy ezt a munkát folytatni kell. Ha valamit ki kell emelni ebből az egészből, akkor az az, hogy egyedül nem megy. Csak közösen lehet előre lépni, és csak közösen lehet megtartani azt, ami számunkra fontos – mondta végül.
Indexkép: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
