Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazása alig néhány hónapja kezdődött meg, ennek ellenére máris több olyan kérdés került napirendre, amely komoly feszültséget okozhat az európai agrárpiacokon. A szakmai viták középpontjában a termelési feltételek, a környezetvédelmi előírások, az állategészségügyi szabályok, valamint a fenntarthatósági elvárások állnak.
A helyzetet tovább élezte, hogy a brazil JBS – a világ egyik meghatározó húsipari vállalata – módosította korábban meghirdetett klímavédelmi stratégiáját. A döntés ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a dél-amerikai hús előállításának teljes ellátási lánca mennyire követhető és ellenőrizhető környezeti szempontból.
A JBS módosította korábbi klímavédelmi vállalásait
A JBS 2021-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2040-re teljes működésében eléri a nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A vállalat azonban időközben felülvizsgálta ezt az elképzelést, és a jövőben elsősorban saját létesítményeinek, energiafelhasználásának és közvetlen működésének kibocsátáscsökkentésére kíván koncentrálni.
Ez azért jelentős változás, mert az állattenyésztés környezeti terhelésének túlnyomó része nem a feldolgozóüzemekben keletkezik. A kibocsátások jelentős hányada az állattartásból, a takarmány-előállításból, a földhasználatból, valamint a szállítási folyamatokból származik.
A kibocsátások döntő része a beszállítói láncban keletkezik
A vállalat közvetlen – úgynevezett Scope 1 és Scope 2 – kibocsátásai csak kis részét adják teljes karbonlábnyomának. A JBS tervei szerint ezek intenzitását 2030-ig 30 százalékkal, 2050-re pedig 70 százalékkal mérsékelné a 2019-es bázisévhez viszonyítva.
A társaság indoklása szerint a beszállítói hálózat rendkívül összetett: több százezer egymástól független gazdaságot, több tízmillió hektárnyi termőterületet és számos országot foglal magában. Álláspontjuk szerint jelenleg nem állnak rendelkezésre azok az egységes adatgyűjtési és mérési rendszerek, amelyek lehetővé tennék a teljes ellátási lánc kibocsátásának pontos nyomon követését.
A vállalat ugyanakkor közölte, hogy továbbra is fenntartja az erdőirtási kockázatok feltárását és a felelős beszerzést támogató programjait.
Kényes időpontban érkezett a döntés
A stratégia módosítása különösen érzékeny időszakban történt, hiszen az Európai Unió és a Mercosur-tagállamok – Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay – között létrejött kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazása 2026. május 1-jén indult el.
Az egyezmény egyik legtöbbet vitatott eleme a kedvezményes vámfeltételekkel érkező mezőgazdasági termékek köre, amelybe a marhahús, a baromfihús, a cukor, az etanol, a méz és a rizs is beletartozik.
Az uniós gazdák eltérő szabályozási környezetre hívják fel a figyelmet
Az európai agrárszakmai szervezetek már a tárgyalások során is azt hangsúlyozták, hogy az uniós termelőknek számos olyan kötelező előírásnak kell megfelelniük, amelyek a környezetvédelemre, az állatjólétre, a növényvédelemre és a termékek nyomon követhetőségére vonatkoznak.
Ezzel szemben a Mercosur-országokból érkező termékek esetében ezek az elvárások nem minden esetben azonos módon érvényesülnek. Ez a különbség a termelési költségekben is megmutatkozhat, ami versenyhátrányt okozhat az uniós gazdálkodóknak.
A fenntarthatóság teljes lánca továbbra is kérdéses
A JBS döntése ismét rámutat arra, hogy a feldolgozóüzemek kibocsátásának csökkentése önmagában nem ad teljes képet egy húsipari termék környezeti hatásáról.
Továbbra is nyitott kérdés marad például, hogy az állatok milyen gazdaságokból származnak, kapcsolódott-e a legelőterületek kialakítása erdőirtáshoz, illetve mekkora metánkibocsátás és környezeti terhelés kapcsolódik a takarmány-előállításhoz.
Mindez azért is fontos, mert az uniós gazdák számára kötelező fenntarthatósági előírások jelentős többletköltséget jelentenek. Ha az importtermékek előállítása során a teljes kibocsátási láncot nem azonos módon mérik vagy ellenőrzik, az a piaci verseny feltételeit is befolyásolhatja.
Állategészségügyi vita is kialakult
A megállapodás életbe lépését követően az első komoly konfliktus nem a vámokról, hanem az antibiotikumok alkalmazásáról szólt.
Az Európai Unió törölte Brazíliát azoknak az országoknak a listájáról, amelyek megfelelnek az élelmiszer-termelő állatoknál alkalmazott antimikrobiális szerekre vonatkozó új uniós követelményeknek. Amennyiben Brazília nem tudja igazolni a teljes megfelelést, 2026. szeptember 3-tól nem exportálhat az Európai Unióba többek között marhahúst, baromfihúst, tojást és élő állatokat.
Az uniós szabályozás tiltja az antibiotikumok növekedésserkentő vagy hozamfokozó célú alkalmazását, és előírja, hogy az előírások betartását az állatok teljes életútjára vonatkozóan kell dokumentálni. A brazil hatóságok jelezték, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek a döntés felülvizsgálata érdekében. Az eset ugyanakkor rávilágított arra, hogy a kereskedelmi kedvezmények önmagukban nem szüntetik meg a két térség szabályozási rendszerei közötti különbségeket.
Az egyezmény egyik legtöbbet vitatott eleme a kedvezményes vámfeltételekkel érkező mezőgazdasági termékek köre, amelybe a marhahús, a baromfihús, a cukor, az etanol, a méz és a rizs is beletartozik – Fotó: Shutterstock
Az import hatásai fokozatosan jelentkezhetnek
A megállapodás ideiglenes alkalmazásának első hónapjai alapján még nem beszélhetünk arról, hogy a Mercosur-országokból érkező import jelentősen átalakította volna az uniós piacot.A kedvezményes vámtarifákhoz kapcsolódó mennyiségek fokozatosan növekednek, miközben az ellátási láncok és a kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése is hosszabb időt vesz igénybe.
A piaci hatások akkor válhatnak hangsúlyosabbá, ha az európai állattenyésztésben túlkínálat alakul ki, visszaesik a fogyasztás, vagy emelkednek a termelési költségek. Ilyen környezetben már kisebb mennyiségű, alacsonyabb árú import is érezhető árnyomást gyakorolhat a marhahús-, baromfihús- és feldolgozóipari alapanyagok piacára.
Védzáradékkal készül az Európai Unió
Az Európai Unió érzékeny termékek esetében külön védelmi mechanizmust is beépített a megállapodásba. Ennek értelmében vizsgálat indulhat, ha egy adott termék behozatala legalább 5 százalékkal meghaladja az előző három év átlagát. Az eljárást négy hónapon belül kell lezárni, sürgős esetben pedig akár 21 napon belül ideiglenes intézkedések is bevezethetők.
A gyakorlatban ugyanakkor kulcskérdés marad, hogy a piaci zavarok felismerése és a hatósági beavatkozás milyen gyorsan történik meg, hiszen mire a kedvezőtlen piaci folyamatok egyértelműen kimutathatók, a termelői árak már számottevően csökkenhetnek.
Magyarország több ágazata is érintett lehet
A hazai mezőgazdaság számára a megállapodás elsősorban a baromfi-, a marhahús-, a cukor- és az etanolszektorban, valamint közvetve a gabonapiacon jelenthet kihívásokat.
Magyarország meghatározó kukoricatermelő és bioetanol-előállító ország, ezért a dél-amerikai etanol és takarmány-alapanyagok fokozott jelenléte hatással lehet a hazai feldolgozóipar alapanyagpiacára és az árak alakulására. A magyar baromfiágazat szintén érzékenyen reagálhat az importtermékek árszintjének változására. Brazília nagy volumenű termelési kapacitása, alacsonyabb költségszintje és jelentős exportlehetőségei miatt már a teljes vámkedvezményes mennyiség piacra kerülése előtt is hatással lehetnek az európai szerződéses árakra.
A szakmai szereplők szerint a fő kockázat nem feltétlenül az, hogy a dél-amerikai hús rövid idő alatt kiszorítaná a magyar termékeket a boltokból. Sokkal inkább az jelenthet kihívást, ha az olcsóbb import referenciaárként jelenik meg a feldolgozók és a kereskedelmi láncok beszerzési tárgyalásain, miközben a magyar termelők továbbra is az uniós környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírásokból fakadó költségekkel működnek.
Forrás: vg.hu
Indexkép: pexels.com
