Az Európai Parlament plenáris ülésén kedden elfogadták azokat az új intézkedéseket, amelyek az élelmiszer-ellátási lánc működését hivatottak átalakítani azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági termelők erősebb és kiszámíthatóbb pozícióba kerüljenek a piacon.

A döntés mögött széles politikai támogatás állt: 560 képviselő szavazott igennel, 75 nemmel, 25 pedig tartózkodott. A reform központi gondolata, hogy az élelmiszer végső ára jobban tükrözze a tényleges termelési költségeket, és a gazdák jövedelme kevésbé legyen kiszolgáltatva a piaci ingadozásoknak.

A szabálycsomag egyik legfontosabb eleme a szerződéses viszonyok megerősítése. A jövőben a tagállamoknak átlátható, online elérhető rendszereket kell működtetniük a mezőgazdasági szerződések nyomon követhetősége érdekében, miközben a termelői szervezetek szerepe is jelentősen nő. Ezek a szervezetek erősebb tárgyalási pozíciót kapnak, és a szabályozás célja az is, hogy a felvásárlók ne tudják megkerülni őket az egyéni termelőkkel való közvetlen alku érdekében.

A jogalkotás a címkézési és marketinggyakorlatokat is újraszabályozza. A „méltányos” vagy „fair” jelölések használata a jövőben szigorúbb feltételekhez kötődik, és csak akkor alkalmazható, ha a termék bizonyíthatóan hozzájárul a vidéki közösségek fejlődéséhez, vagy átlátható és ellenőrzött ellátási láncból származik. A szabály célja a fogyasztói tájékoztatás tisztábbá tétele és a marketingfogalmak visszaélésszerű használatának visszaszorítása.

Külön figyelmet kapott a húsmegnevezések kérdése is. Az Európai Parlament döntése szerint olyan kifejezések, mint a steak, szalonna, borda, ribeye vagy T-bone, a jövőben kizárólag állati eredetű termékekre használhatók. A szabály kiterjed a klasszikus húsmegnevezésekre is, például a marha-, sertés-, baromfi- vagy bárányhús elnevezésekre, valamint az ezekhez kapcsolódó részek megjelöléseire. A cél a fogyasztók egyértelműbb tájékoztatása és az elnevezések egységesítése az uniós piacon.

A tejágazat külön szabályozási csomagot kapott. A jövőben kötelezővé válnak az írásos szerződések a termelők és felvásárlók között, amelyek ármutatókat és felülvizsgálati záradékokat is tartalmaznak majd. Ezzel a jogalkotók a tejtermelők jövedelmi stabilitását kívánják erősíteni egy hagyományosan erősen ingadozó piacon.

Céline Imart jelentéstevő (EPP, Franciaország) szerint a most elfogadott csomag jelentős előrelépést jelent a gazdák számára, mivel erősíti jogi védelmüket, javítja piaci pozíciójukat, és kiszámíthatóbbá teszi az élelmiszerlánc működését. Értelmezése szerint a reform nemcsak gazdasági, hanem kulturális jelentőséggel is bír, mivel az európai agrármodell alapjait védi.

A most elfogadott intézkedések még nem lépnek azonnal hatályba, mivel a végső jóváhagyás a Tanács döntésére vár. Ezt követően indulhat meg a tagállami bevezetés folyamata.

A reform a közös agrárpiaci szervezés (CMO) módosításának része, amelyet az Európai Bizottság 2024 végén terjesztett elő. A csomag célja a termelők alkupozíciójának erősítése, a szerződéses viszonyok átláthatóbbá tétele, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása az uniós élelmiszerláncban.

Forrás: Európai Parlament

Indexkép: Pexels