2026. május 28-án került megrendezésre a X. Food4Talk Konferencia és a XXVIII. TÉT Reggeli közös, zártkörű szakmai programja Budapesten a TÉT Platform Egyesület és a Nestlé Hungária Kft. közös szervezésében. A rendezvény a „Sors vagy tudatosság? - A gyerekkori táplálkozás hatása az életmódra és viselkedésre” címmel került megszervezésre.
A szakmai napot Dr. Fazekas Ildikó, a TÉT Platform Egyesület elnöke, valamint Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A megnyitó során hangsúlyozták, hogy a Nestlé - mint a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata - kiemelt figyelmet fordít a gyermekeknek szánt termékek fejlesztésére, valamint a globális egészségnevelésre. A vállalat tevékenysége ebben a szegmensben két fő pillérre épül: a termék-reformulációra (összetétel-javításra), valamint a játékos edukációs programokra (pl. “Nestlé az egészségesebb gyermekekért” iskolai programok).
A szakmai előadások sorát Nele Kristin Silber, a svájci Nestlé Research Center táplálkozástudományi szakértője nyitotta meg. Előadásában kiemelte, hogy a magas tápanyagsűrűségű, csökkentett cukor- és zsírtartalmú reggeli alapvetően befolyásolja a gyermekek kognitív fejlődését és iskolai teljesítményét. 17 országban végzett felméréseik alapján kiemelte azokat a kulcsfontosságú, funkcionális tápanyagokat, amelyek közvetlenül támogatják az agy működését: a B9- és B12-vitamint, a szfingomielint, az omega-7 zsírsavat, a vasat, a kolint, valamint a látást és a kognitív funkciókat támogató luteint és zeaxantint.
Antal Emese, a TÉT Platform szakmai vezetője a 11–18 éves magyar fiatalok életmódját vizsgáló, 2025-ös kutatás eredményeit mutatta be, párhuzamba állítva azokat a 2016-os adatokkal. Rámutatott, hogy bár a szülők és a gyermekek táplálkozási ismeretei és egészségtudatossága összességében javult, a gyakorlati mutatók kedvezőtlen irányt jeleznek. Az elhízott fiatalok aránya 5%-ról 11%-ra emelkedett, miközben a rendszeres szabadidős testmozgást végzők száma is jelentősen csökkent.
A magas tápanyagsűrűségű, csökkentett cukor- és zsírtartalmú reggeli alapvetően befolyásolja a gyermekek kognitív fejlődését és iskolai teljesítményét – Fotó: Unsplash
Dr. Hargittay Csenge, életmódorvos, a Semmelweis Egyetem adjunktusa a táplálkozáson és a fizikai aktivitáson túlmutató életmódfaktorok kutatási eredményeit ismertette. Kiemelte, hogy az epigenetikai hatások szerepe a nem fertőző betegségek kialakulásában meghatározó és sok esetben meghaladja a genetikai tényezők jelentőségét. Kutatás eredményei szerint a 11-18 éves fiatalok és családjaik körében a társas kapcsolatok összességében erősnek bizonyultak, különösen a lányok esetében. Ugyanakkor a tanulók 60,5%-ánál közepes vagy súlyos stresszterhelés volt azonosítható, 48% nem alszik legalább 8 órát hétköznapokon, 3,8%-nál pedig szignifikáns alvászavar jelentkezik. A dohányzás prevalenciája közel 8%, az alkoholfogyasztásé 22%.
Kubányi Jolán, a Táplálkozástudományért Alapítvány elnöke az „Okos Snack” edukációs program gyakorlati eredményeit ismertette. A 8-11 éves korosztályt célozó, egészséges táplálkozást támogató program több területen is mérhető változást eredményezett. A résztvevő gyermekek 17%-a több teljes kiőrlésű pékárut, 41% -a több zöldséget és gyümölcsöt, 25%-a több olajos magvat, mintegy 20%-a több tejterméket fogyasztott. Emellett 17%-uk kevesebb olajat, 18-20%-uk kevesebb sót és cukrot vitt be étrendjével.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői - Pózner Vanda és Boros Henrietta kutatók, valamint Fülöp Lili dietetikus - szakmai tapasztalataikat osztották meg. A panelben továbbá Kállay Piroska (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság), Szlankó Viola (UNICEF Magyarország), illetve Wolf Eszter dietetikushallgató is részt vett. A szervezők célja a tudományos eredmények és a gyakorlati megvalósítás közötti hidak építése és erősítése volt, kiemelve a fiatal generációk egészséges életmódra nevelésének hatékony eszközeit. A szakértők egyetértettek abban, hogy a prevenció kulcsa a minél korábban elkezdett edukáció, amelyben a játékosított (gamifikációs) megoldások, az élményalapú tanulás, valamint az intézményi és szakpolitikai együttműködések együttesen töltenek be meghatározó szerepet.
A konferencián elhangzott megállapítások az élelmiszeripari előállítók számára is értékes iránymutatást jelentenek. Az egészségtudatosság erősödése egyértelműen a termékfejlesztési irányok módosításának irányába mutat, különösen a reformuláció és a funkcionális termékinnováció területén. A kutatási eredmények folyamatos követése kulcsfontosságú a célzott termékfejlesztésben, hiszen a fogyasztói igények és a tudományos evidenciák párhuzamos változása megköveteli a gyors adaptációkat. A kutatások finomodásával a termékek összetétele és funkcionális értéke is folyamatosan továbbhangolható, ezáltal hosszú távon is megalapozva az egészségesebb, tudományosan alátámasztott, korosztályra szabott élelmiszerportfóliók kialakítását.
Forrás: NAK
Indexkép: unsplash.com
