A holland hátterű Miscancell projekt célja, hogy a Magyarországon eddig főként „energianádként” ismert Miscanthus giganteus, vagyis elefántfű termesztését új alapokra helyezze, és hosszú távon hazai feldolgozóüzemet hozzon létre. A projekt magyarországi előkészítését Perger Barbara, a Miscancell Magyarország projektmenedzsere irányítja, aki az Agroinformnak beszélt a tervekről, a technológiáról és a gazdáknak kínált lehetőségekről.
Papíripari ötletből lett technológiai fejlesztés
A projekt gyökerei egy holland biokémikus ötletéhez nyúlnak vissza. A szakember a papíriparból érkezett, és olyan fenntartható alapanyagot keresett, amely kiválthatja a faalapú cellulózt. A Hollandiában már tíz éve működő vállalkozás mára kísérleti laborral rendelkezik, Franciaországban pedig nagyobb volumenű bérgyártást is végez.
Perger Barbara – Fotó: Miscancell
Mi készül az elefántfűből?
A növényből több értékes alapanyag nyerhető ki:
- Cellulóz (kb. 50%) – magas tisztaságú alapanyag, amely a papíriparban csomagoláshoz, higiéniai termékekhez és egyéb felhasználásokhoz is alkalmas.
- Hemicellulóz – egy növényi rost, amit az emésztés segítésére, papírgyártásra és bioüzemanyag előállítására használnak.
- Lignin (kb. 25%) – természetes kötőanyag. Korábban hulladékként amelyet a cég szerint útépítésben, kozmetikumokban, sőt akkumulátorok készítésére is hasznosítani lehet.
– Egy egyedülálló finomítási eljárást fejlesztettünk ki, amellyel többféle, magas értékű, biológiai alapú nyersanyagot tudunk egyetlen folyamatban finomítani. Ennek köszönhetően a természetes erőforrásokat optimálisan hasznosítjuk, és ügyfeleink számára alacsonyabb környezeti lábnyomot biztosítunk – mondta a projektvezető az Agroinformnak.
Útépítésben is megjelenhet a növény
A lignin felhasználása különösen ígéretes. Perger Barbara szerint Nyugat-Európában már dolgoznak azon, hogy a bitumen egy részét természetes ligninnel váltsák ki az útépítésben.
– Hollandiában ezt ‘grasszfaltnak’ is hívják. Az angoloknál megvan rá a jogi keret, a hollandoknál pedig most készülnek befogadni a receptekbe – fogalmazott Perger Barbara.
Így néz ki aratás előtt egy Miscanthus-ültetvény – Fotó: Miscancell
Magyar gyár és többszáz hektárnyi ültetvény a cél
A következő évek egyik legfontosabb feladata a termőterületek bővítése.
– Hat-nyolcszáz hektár területre lenne szükség ahhoz, hogy egy magyar feldolgozóüzemet gazdaságosan el lehessen látni alapanyaggal – mondta a projektmenedzser. – A vállalat jelenleg potenciális befektetőkkel tárgyal, és a tervek szerint a holland üzem mintájára Magyarországon is létrejönne egy feldolgozókapacitás. Vannak már érdeklődő gazdák is.
Miért nem terjedt el eddig?
A növényt Magyarországon sokan az egykori „energianád” projektekhez kötik, amelyek a 2010-es évek végén több helyen kudarcot vallottak.
– A projekt erősen támogatásfüggő volt és nem volt elég értékesítési csatorna, sok termelő csalódott. Emiatt az ‘energianád’ névnek ma is rossz a csengése – jelezte Barbara.
A Miscancell ezért tudatosan az elefántfű vagy 'Miscanthus' elnevezést használja, és nem energetikai célú, hanem magas hozzáadott értékű ipari felhasználásban gondolkodik.
Miért lehet érdekes a gazdáknak?
A projekt egyik fő üzenete, hogy az elefántfű olyan területeken is alternatívát nyújthat, ahol a hagyományos szántóföldi növények egyre nehezebben termeszthetők.
A szakember szerint a növény előnyei:
- Telepítés után 20-25 évig a területen maradhat, nem invazív.
- A második évtől gyakorlatilag nem igényel inputanyagot.
- Évente egyszer, tél végén aratható és bálázható, a tavaszi vetések előtti időszakban.
- Jól tűri a magasabb talajvizet és a gyengébb adottságú területeket. A vadkár jellemzően nem jelent problémát.
Az elefántfű rizómákkal szaporítható – Fotó: Miscancell
Hozamok és felvásárlás
Magyarországi körülmények között a projekt 10 tonna/hektár körüli átlaghozammal számol, míg kedvezőbb nyugat-európai körülmények között 18-20 tonna is elérhető. A tervek szerint a feldolgozóüzem hosszú távú, akár 10-15 éves felvásárlási szerződéseket kínálna, piaci indexálással.
A talaj is profitálhat
Az elefántfű minden évben jelentős mennyiségű levélzetet hagy vissza a területen, amely természetes mulcsréteget és szervesanyag-utánpótlást biztosít.
– Ennél környezetbarátabb rendszert nehezen tudok elképzelni: nem forgatjuk a talajt, nem viszünk fel inputanyagot, míg a levél helyben komposztálódik és táplálja a talajt – fogalmazott a szakember.
Ilyen cellulóz nyerhető ki a betakarított növényből – Fotó: Miscancell
Mikor indulhat a nagyobb telepítés?
A projektmenedzser szerint 2027 februárjában-márciusában indulhat az első nagyobb, mintegy 200 hektáros telepítési hullám, amely a későbbi magyar feldolgozóüzem alapanyagellátását szolgálná. A cél egy olyan új agráripari lánc létrehozása, amely helyben termelt, helyben feldolgozott, fenntartható alapanyagokra épül és hosszú távú piacot kínálhat a csatlakozó gazdálkodóknak.
Indexkép: Miscancell
