A Freshfel Europe június 3-án megrendezett Consumption Trends Webinar konferenciáján ismertetett adatok szerint az EU-ban az egy főre jutó napi friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás 2024-ben 355,71 grammra nőtt, ami 1,98%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.
A javulás azonban továbbra is szerénynek tekinthető, mivel az uniós lakosság jelentős része nem éri el a WHO által ajánlott napi minimum 400 grammos fogyasztást. A hosszabb távú trendek stagnálást mutatnak: a koronavírus-járvány idején tapasztalt átmeneti növekedés nem bizonyult tartósnak, amit az infláció és a reáljövedelmek csökkenése is fékezett.
A Freshfel szerint a friss zöldségek és gyümölcsök egészségügyi előnyei, valamint alacsony környezeti terhelése miatt a fogyasztás növelése egyszerre szolgálná a lakosság egészségét és a fenntarthatósági célokat.
A Consumption Monitor szerepe
A most közzétett jelentés az EU-27 tagállamainak fogyasztási szokásait elemzi az EUROSTAT és a FAOSTAT adatai alapján.
A Consumption Monitor az elmúlt húsz évben a friss zöldség- és gyümölcságazat egyik legfontosabb elemző kiadványává vált. A dokumentum egységes módszertan alapján követi nyomon a termelés, a kereskedelem és a fogyasztás alakulását, így fontos háttéranyagként szolgál az ágazati szereplők és a döntéshozók számára egyaránt.
_fitmax_750x750_0.jpg "zöldség gxümölcs")
A Freshfel szerint sürgős beavatkozásra van szükség, mivel Európa-szerte alacsony szinten ragadt a friss termékek fogyasztása – Fotó: Shutterstock
Csak öt tagállam teljesíti az ajánlást
A 2024-es adatok szerint mindössze öt uniós tagállamban – Görögországban, Portugáliában, Olaszországban, Belgiumban és Lengyelországban – haladja meg az egy főre jutó napi fogyasztás a 400 grammot.
Magyarország a rangsor 18. helyén áll 292 grammos napi átlagfogyasztással, Németország és Luxemburg között. Az ország többek között Dániát, Csehországot és Szlovákiát is megelőzi, ugyanakkor jelentősen elmarad az ajánlott szinttől.
A Freshfel szerint sürgős beavatkozásra van szükség, mivel Európa-szerte alacsony szinten ragadt a friss termékek fogyasztása. Bár az egészséges és fenntartható táplálkozás iránti tudatosság erősödik, ez még nem tükröződik kellően a mindennapi étkezési szokásokban.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek kihívása
A webinárium egyik központi témája az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerése volt. Ezek a termékek intenzív marketingtevékenységgel, erős márkaépítéssel és hatékony fogyasztói kommunikációval növelik piaci részesedésüket, gyakran a friss termékekhez kapcsolódó pozitív üzeneteket is felhasználva.
A Freshfel Europe szerint a frisspiaci szereplőknek aktívabban kell megszólítaniuk a fogyasztókat, hangsúlyozva a termékek egészségügyi, ízbeli és fenntarthatósági előnyeit, valamint javítva azok bolti láthatóságát és kényelmi szempontjait.
Mit keresnek a fogyasztók?
Bár a fenntarthatóság továbbra is kedvező megítélésű a vásárlók körében, a döntéseket elsősorban más tényezők befolyásolják. A fogyasztók leginkább az egészség, az íz, a minőség és az ár-érték arány alapján választanak.
Emellett egyre fontosabb szerepet kap a kényelem is, amit jól mutat az előkészített, készre csomagolt vagy gyorsan felhasználható termékek iránti kereslet növekedése.
„Fresh First”: stratégiai irány 2030-ig
A Freshfel Europe a webináriumon megerősítette 2026–2030-as kiáltványának központi üzenetét, a „Fresh First” megközelítést. Ennek célja, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök kiemelt helyet kapjanak az élelmiszer-, egészségügyi és fenntarthatósági politikákban.
A szervezet szerint az ágazat és a közszféra együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztók körében hosszú távon is fennmaradó, egészségesebb étkezési szokások alakuljanak ki, különösen a fiatalabb generációk esetében.
Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: unsplash.com
