Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az ember mikrobiomját elsősorban a genetika, a táplálkozás és az életmód alakítja. Egy friss nemzetközi kutatás azonban arra utal, hogy ennél jóval közvetlenebb hatások is érik a szervezetünket: azok az emberek, akik sok időt töltenek együtt, közös térben élnek és nap mint nap egymás közelségében vannak, fokozatosan mikrobákat is cserélnek egymással.
A Trentói Egyetem kutatói több mint 1600 szájüregi és székletminta elemzésével vizsgálták, miként alakul a mikrobiom az együtt élő emberek körében. Az eredmények azt mutatták, hogy a közös háztartásban élők nemcsak szokásaikban és életvitelükben hasonlítanak egymásra, hanem bélrendszerük és szájüregük baktériumközössége is egyre több közös vonást mutat.
Minél több időt töltünk együtt, annál több mikrobát osztunk meg
A kutatók szerint a jelenség hátterében nem feltétlenül a rokoni kapcsolat áll. Sokkal inkább az számít, hogy mennyi időt töltünk egymás közelében, mennyire osztjuk meg a mindennapi életterünket, és milyen gyakran érintkezünk ugyanazokkal a felületekkel, tárgyakkal vagy akár egymással.
A közös étkezések, a közösen használt konyha és fürdőszoba, valamint a napi szintű közelség olyan láthatatlan mikrobiális kapcsolatokat alakít ki, amelyek folyamatos baktériumcserét eredményeznek.
A vizsgálat szerint az együtt élők bélmikrobáinak közel egyötöde, míg a szájüregi mikrobáik több mint egynegyede azonos volt. Azoknál, akik nem éltek egy háztartásban, lényegesen kisebb hasonlóságot mutattak ki.
A párok mikrobiomja még közelebb kerül egymáshoz
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye a romantikus kapcsolatban élő párokhoz kapcsolódik. Náluk a szájüregi baktériumközösségek hasonlósága jóval magasabbnak bizonyult, mint más együtt élő személyek esetében.
A szakemberek szerint ennek egyik legkézenfekvőbb magyarázata a gyakori fizikai közelség és a csókolózás, amely közvetlen lehetőséget biztosít a baktériumok átadására.
Ugyanakkor a kutatás arra is rámutatott, hogy nem kizárólag a párkapcsolatok számítanak. Testvérek, szülők és gyermekek között is hasonló mértékű mikrobiális átfedést találtak, ami azt sugallja, hogy
az együtt töltött idő és a közös környezet legalább olyan fontos tényező, mint a kapcsolat típusa.
A mikrobiom olyan egyedi, mint az ujjlenyomat
Az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok száma elképesztő. Baktériumok, gombák, vírusok és más mikroszkopikus élőlények milliárdjai alkotják azt az összetett ökoszisztémát, amely jelentős szerepet játszik az emésztésben, az immunrendszer működésében és az általános egészségi állapot fenntartásában.
Bár minden ember mikrobiomja egyedi, a kutatók szerint a környezet és a társas kapcsolatok folyamatosan alakítják annak összetételét. Az új eredmények alapján úgy tűnik, hogy a velünk élő emberek jóval nagyobb hatással vannak erre a láthatatlan világra, mint azt korábban feltételezték.
Nem minden könnyen terjedő baktérium előnyös
A vizsgálat ugyanakkor egy érdekes és részben aggasztó összefüggésre is rávilágított. Az emberek között könnyebben terjedő mikroorganizmusok gyakrabban fordultak elő olyan állapotok esetében, amelyek kedvezőtlen egészségügyi mutatókkal hozhatók összefüggésbe.
A kutatók több olyan baktériumfajt is azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók bizonyos anyagcsere-betegségekkel, illetve egyes esetekben daganatos megbetegedésekkel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az együttélés betegségeket okozna, de rámutat arra, hogy a mikrobiom összetétele és az egészségi állapot között szoros kapcsolat lehet.
A jövő gyógyászatát is formálhatják az eredmények
A szakemberek szerint a kutatás új lehetőségeket nyithat a mikrobiom-alapú terápiák fejlesztésében. A probiotikumok, a célzott baktériumkezelések vagy akár a székletmikrobiota-transzplantációk hatékonyságának megértéséhez ugyanis fontos tudni, hogyan terjednek és telepednek meg a különböző mikroorganizmusok az emberek között.
Az eredmények egyértelmű üzenete, hogy azok az emberek, akik hosszú időn keresztül együtt élnek, közösen étkeznek és nap mint nap egymás közelében tartózkodnak, nemcsak élményeiket és szokásaikat osztják meg, hanem egy láthatatlan mikrobiális világot is.
Forrás: euronews.com
Indexkép: illusztráció/Shutterstock