Hogyan lehet megőrizni az alma minőségét a szürettől egészen a fogyasztó asztaláig?

A konferenciát Dr. Takács Ferenc, a FruitVeB gyümölcstermesztési ágazatának alelnöke nyitotta meg, majd házigazdaként Geösel András, a MATE Kertészettudományi Intézetének vezetője mondott rövid köszöntő beszédet. Mindketten hangsúlyozták a szakismeretek, a kutatási eredmények fontosságát, és említésre került a gyakorló kertészetek problémáinak megoldására irányuló TÉSZ K+F Program, amely a közelmúltban indult egyedülálló kezdeményezés, és a FruitVeB, valamint 31 TÉSZ mellett három hazai egyetem is részt vesz benne.

Köszöntötte a résztvevőket Dr. Hitka Géza, az Élelmiszertudományi Intézet docense is, aki kiemelte, hogy a konferencia tematikájának összeállításánál megpróbálták a posztharveszt teljes spektrumát lefedni. Szintén köszöntőt mondott Dr. Apáti Ferenc, akik a FruitVeB egyik legfőbb céljaként a tudomány és a szakma, a gyakorlat közötti híd építését jelölte meg. A konferencia előadóit Dr. Zsom Tamás, a MATE docense, a korábbi Posztharveszt szakmai napok többszörös előadója konferálta fel.

A délelőtti szekció első előadójaként Dr. Hitka Géza az Élelmiszertudományi Intézet docense az etilén szerepéről beszélt. Összefoglalta az etilén növényi hormonként betöltött szerepét, különös tekintettel az alma érési folyamataira és a posztharveszt élettani változásokra. Részletesen bemutatta az etiléntermelés forrásait, az érésben és öregedésben betöltött szabályozó funkcióit, valamint a légzés és etilénképződés összefüggéseit. Áttekintette az érésgátlás és -szabályozás korszerű technológiáit, köztük a szabályozott légterű tárolást, a bevonatokat, a besugárzást és az etilénelimináció különböző módszereit. Kiemelt hangsúlyt kapott az 1-MCP (Harvista) alkalmazása és hazai tapasztalatai, mint az alma utóérésének egyik leghatékonyabb szabályozó eszköze.

Fotó: Fruitveb.hu

A délelőtt második előadójaként Dirk van Mourik, az Almakúti Kft. szakembere a modern almatermesztés minőségmegőrzési gyakorlatát mutatta be. Rámutatott, hogy a jó tárolhatóság nem önálló posztharveszt tulajdonság (“A hűtőház nem kórház”), hanem a teljes szezon termesztéstechnológiai fegyelmének eredője, amelyet a metszéstől és ritkítástól kezdve a tápanyag- és vízgazdálkodáson át a szüret előtti kezelésekig minden elem meghatároz.

Kiemelte a kiegyensúlyozott növekedés, a megfelelő kalciumellátás, a stresszmentes vízellátás és az egészséges gyümölcsállomány döntő szerepét a tárolási betegségek és fiziológiai rendellenességek megelőzésében. Hangsúlyozta, hogy a precíz szüreti időzítés, a higiénikus és jól előkészített tárolótér, valamint az ULO-technológia helyes alkalmazása alapfeltétele a hosszú távú minőségmegőrzésnek.

Fotó: Shutterstock

Harmadikként Szabó Árpád egyetemi docens a növényvédelmi kezelések során kijuttatott hatóanyagok lebomlási dinamikáját és annak gyakorlati jelentőségét ismertette. Rámutatott, hogy a szigorodó piaci elvárások – az MRL‑értékek korlátozása, a kimutatható hatóanyagok számának csökkentése és az akut toxikológiai kockázatok figyelembevétele – miatt a puszta okiratbetartás már nem elegendő, a szermaradék-szintek előrejelzése és menedzselése elengedhetetlenné vált. Bemutatta a hatóanyagok disszipációját meghatározó kémiai, fizikai, biológiai és hígulási folyamatokat, valamint példákon keresztül szemléltette az egyes inszekticidek és fungicidek lebomlási ütemét és felezési idejét. Kiemelte, hogy az MRL‑görbék megismerése új szakmai terület, a szermaradék‑menedzsment kialakulását teszi lehetővé, amely akár a <0,01 mg/kg szermaradék‑szintű termékek előállítását is reálisan elérhető céllá emeli.

A kávészünet előtti utolsó előadóként Sörös Csilla a növényvédőszer‑adjuvánsok kolloidkémiai és analitikai vizsgálatain keresztül mutatta be, miként befolyásolják ezek a készítmények a permetlé fizikai viselkedését és a hatóanyagok növényi úton történő sorsát. Részletesen ismertette az adjuvánsok típusait, felületaktív tulajdonságait és a cseppképződésre, nedvesedésre, tapadásra gyakorolt hatásukat, kiemelve a trisziloxán‑alapú készítmények jelentős felületi feszültség‑csökkentő képességét. A szabadföldi kísérletek eredményei alapján az alma gyümölcsében az adjuvánsok nem módosították szignifikánsan a hatóanyag‑maradék szintjét, míg búzában bizonyos készítmények eltérő irányú koncentrációváltozást idéztek elő. Előadása rávilágított arra, hogy az adjuvánsok tudatos megválasztása a permetezés hatékonyságának finomhangolásában és a növényvédelmi technológiák optimalizálásában egyre fontosabb szerepet kap.

A délutáni szekciót Dr. Takács Ferenc, a FruitVeB gyümölcságazati alelnöke, egyben az AgroFresh képviselője nyitotta meg. Előadásában az alma érésének etilén‑menedzsmentre épülő szabályozási lehetőségeit ismertette, különös hangsúllyal az 1‑MCP és a Harvista technológiák gyakorlati alkalmazására. Részletesen bemutatta az etilén bioszintézisét, élettani hatásait és az érésgyorsító folyamatokban betöltött szerepét, valamint azt, hogy az etilénszintézis‑gátlók és receptorblokkolók miként képesek lassítani az utóérést és javítani a tárolhatóságot. Kiemelte a Harvista pre-harveszt kezelés előnyeit – a szedési időablak jelentős kitolását, a gyümölcsméret növekedését, a fedőszín javulását és az etiléntermelés tartós csökkenését –, továbbá a SmartFresh posztharveszt technológia minőségmegőrző hatását. Előadását a digitális minőségmenedzsment eszközeinek bemutatásával zárta, hangsúlyozva, hogy a FreshCloud és a modern képalkotó rendszerek a teljes termelési és ellátási láncban új szintre emelik az éréskövetést, az osztályozást és a veszteségminimalizálást.

A délutáni szekció második előadójaként Baranyai László (MATE) a posztharveszt területén a roncsolásmentes mérési módszerek lehetőségeit ismertette. Kitért többek között arra, hogy a modern biofizikai és optikai technológiák – a képfeldolgozástól és hiperspektrális elemzéstől az akusztikus keménységmérésen és ultrahangos vizsgálatokon át a NIR‑spektroszkópiáig – gyors, ismételhető és mintakímélő módon teszik lehetővé a gyümölcsök külső és belső minőségi paramétereinek meghatározását. Részletesen bemutatta a robotizált betakarítás és az ipari osztályozó rendszerek (GREEFA, Maf‑Roda, Tomra, Unitec) képalkotó megoldásait, valamint a fertőzések, szöveti elváltozások és beltartalmi jellemzők korai felismerését szolgáló hiperspektrális és fenotipizáló rendszereket. Előadása rávilágított arra, hogy a roncsolásmentes technológiák a posztharveszt minőségbiztosítás kulcselemeivé váltak, és a jövőben meghatározó szerepet töltenek be a veszteségcsökkentésben és az automatizált minőségértékelésben.

 Fotó: Fruitveb.hu

Utolsó előadóként Dr. Nagy Géza (MATE) az alma tárolási betegségeiről és a megelőzés lehetőségeiről beszélt. Kifejtette, hogy a tárolási veszteségek mértékét alapvetően a betárolt gyümölcs egészségi állapota, a kórokozók jelenléte és a tárolási körülmények határozzák meg, különös tekintettel a sérülésekre, a kalciumhiányra és a túlzott nitrogénellátásra. Részletesen ismertette a legfontosabb gombás eredetű betegségeket – köztük a lenticellás rothadást, a Penicilliumos kékrothadást, a Botrytises szürkepenészt, a moníliás és alternáriás rothadást –, valamint kitért a magházpenészedés, a tárolási varasodás és a ritkább baktériumos lágyrothadás felismerésére és kórélettanára. Előadását a védekezési lehetőségek összefoglalásával zárta, hangsúlyozva a szüret előtti gombaölő szeres kezelések, a kíméletes betakarítás, a gyors lehűtés, a megfelelő légösszetétel és a rendszeres minőségellenőrzés döntő szerepét a tárolási és pulton jelentkező veszteségek minimalizálásában.

A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta le, amelyben a közönség tagjainak kérdéseire is válaszoltak az előadók.

Indexkép: shutterstock.com