Az Európai Unió továbbra is a világ egyik legjelentősebb zöldség- és gyümölcstermelő régiója, ugyanakkor egyre nagyobb arányban támaszkodik az unión kívülről érkező importra. Bár az önellátottság szintje még mindig közel 90 százalékos, az elmúlt években látványosan nőtt a harmadik országokból származó termékek jelenléte az európai és a magyar piacokon.
Csökkenő fogyasztás, növekvő import
Az EU-ban egy fő átlagosan napi 350 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, ami több mint 5 százalékkal kevesebb a korábbi évek szintjénél. A visszaesés egyik fő oka az infláció, amelynek hatására a zöldség- és gyümölcsárak átlagosan 30 százalékkal emelkedtek.
A fogyasztási szokások változása azonban nemcsak a mennyiségben, hanem az összetételben is megmutatkozik. Egyre nagyobb arányt képviselnek az Európai Unión kívülről érkező termékek, miközben a vásárlók jelentős része továbbra is előnyben részesíti a helyben termelt árut. A hazai eredetű zöldségek és gyümölcsök nemcsak frissebbek, hanem kisebb környezeti terheléssel is jutnak el a fogyasztókhoz, mint a több ezer kilométerről érkező importtermékek.
Rekordokat dönt az uniós import
Az Európai Unió évente mintegy 60 millió tonna zöldséget állít elő, ennek közel egyharmadát a paprika és a paradicsom adja. Az önellátottság magas szintje ellenére ezeknél a termékeknél folyamatosan nő az import szerepe.
A paprika esetében az import növekedése gyorsabb ütemű volt, mint az uniós termelés bővülése. Az EU-n kívüli országok kedvezőbb termelési költségei miatt az import mennyisége már az uniós termelés közel 12 százalékát teszi ki.
Hasonló folyamat figyelhető meg a paradicsom piacán is. Miközben az uniós belső kereskedelem közel 10 százalékkal csökkent az elmúlt években, a harmadik országokból érkező import csaknem megduplázódott: 487 ezer tonnáról 835 ezer tonnára nőtt. Mindkét termék esetében Marokkó a legnagyobb beszállító, amely a paradicsomimport közel 70 százalékát biztosítja az EU számára.
Az Európai Unió továbbra is a világ egyik legjelentősebb zöldség- és gyümölcstermelő régiója, ugyanakkor egyre nagyobb arányban támaszkodik az unión kívülről érkező importra – Fotó: Shutterstock
Az uborka és a fokhagyma piacán is erősödik a külső függőség
Az uborkatermesztés az elmúlt évtizedben mintegy 20 százalékkal csökkent az Európai Unióban. Bár a közösség továbbra is nagyrészt képes kielégíteni saját keresletét, ezt egyre nagyobb mértékben importtal egészíti ki. Az importált uborka mennyisége tíz év alatt két és félszeresére nőtt, és ma már az uniós termelés 4–5 százalékának felel meg. A legnagyobb beszállítók Törökország és Marokkó, amelyek exportja háromszorosára bővült az elmúlt évtized során. Jelenleg az EU uborkaimportjának mintegy fele ebből a két országból származik.
A fokhagyma esetében még látványosabb az átrendeződés. Az uniós termelés 2023-ra több mint 30 százalékkal csökkent, miközben az import öt év alatt közel 70 százalékkal emelkedett. Az import mennyisége ma már az európai termelés több mint egynegyedét teszi ki. A piacot Kína uralja, amely a világ fokhagymatermésének mintegy háromnegyedét állítja elő, és az EU legnagyobb beszállítója.
Magyarországon is egyre nagyobb az import szerepe
A magyar piac sem maradt ki a nemzetközi folyamatokból.
- A paprika esetében az import aránya a hazai termeléshez viszonyítva tíz év alatt 10 százalékról több mint 17 százalékra emelkedett. Különösen figyelemre méltó, hogy az EU-n kívüli országokból érkező paprika részaránya több mint kétszeresére nőtt, így ma már minden harmadik importpaprika harmadik országból érkezik.
- A paradicsomnál még erőteljesebb a változás: az importarány az elmúlt évtizedben megduplázódott, és 2024-ben már megközelítette a 18 százalékot. Az EU-n kívüli beszállítók szerepe közel ötszörösére nőtt, részesedésük pedig meghaladja a hazai termelés 12 százalékát.
- Az uborka esetében Magyarország a belföldi kereslet mintegy felét importból fedezi. Az import döntő része ugyan uniós tagállamokból érkezik, de a behozatal mértéke folyamatosan emelkedik.
- A fokhagyma-termelés 2020 óta 20–25 százalékkal csökkent, a kieső mennyiséget pedig import pótolja. Ennek eredményeként a behozatal aránya már a hazai termelés 40 százalékának felel meg.
A megoldás a származási ország egyértelmű feltüntetése lehetne
A fogyasztók tudatos döntéseinek támogatásában fontos szerepet játszhatna a termékek származási országának egyértelmű jelölése. Az uniós szabályozás előírja, hogy a friss zöldség- és gyümölcspultoknál jól látható módon fel kell tüntetni a származási országot, ám ennek gyakorlati alkalmazása sok helyen hiányos.
A szakmai szervezetek szerint a tájékoztatást tovább lehetne erősíteni, ha minden zöldség- és gyümölcsterméknél zászlóval is jelölnék a származási országot. Jelenleg Magyarországon ez kizárólag a hazai termékek esetében kötelező, és csak a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben.
A szabályok betartatása a termelők és a fogyasztók érdeke
A hazai termelők versenyképességének megőrzése és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében rendelkezésre állnak azok a szabályozási eszközök, amelyek elősegíthetik a termékek eredetének átláthatóbb feltüntetését. A kérdés már nem az, hogy vannak-e ilyen eszközök, hanem az, hogy mennyire következetesen érvényesülnek a gyakorlatban.
Forrás: vg.hu
Indexkép: shutterstock.com
