Hogy mitől különleges a február? Bár a tél már a végét járja, a legtöbben már ilyenkor, február elején várják, hogy eljöjjön a tavasz. De vajon mennyire ismerjük ezt a hónapot? Tudtad, hogy február a legrövidebb hónap az évben? Ennek oka a naptár és a csillagászati idő összehangolásában keresendő. A hónap neve a latin "februa" szóból ered, ami megtisztulást jelent – ezért is nevezik a megtisztulás havának. Régen böjtelő havának is hívták, mivel ebben az időszakban kezdődött a húsvétot megelőző böjt. Érdemes tehát minél jobban megismerni ezt a rövid, de jelentős hónapot!
Miért ilyen rövid a február?
A válasz a szökőévekben rejlik. A szökőév során egy extra napot illesztünk be a naptárba, hogy az év hossza jobban igazodjon a Föld Nap körüli keringéséhez. A plusz napot februárban adjuk hozzá, egészen pontosan február 24-én – ezt a rendszert Julius Caesar vezette be, bár sokan tévesen február 29-ét tartják szökőnapnak.
Februári jeles napok és időjárási megfigyelések
Februárban több hagyományos jeles nap is segíthet megjósolni az időjárás alakulását. Nézzük, melyek ezek!
Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony
A rómaiak ezt a napot a tavasz kezdeteként ünnepelték, később a keresztény egyház gyertyaszentelő ünnepként vette át. A szentelt gyertya a védelmet szimbolizálta. Emellett ezen a napon figyelték meg, hogy a medve előbújik-e a barlangjából: ha meglátja az árnyékát és visszamegy aludni, még hosszú ideig kitart a tél. Ha nem lát árnyékot, hamarabb jön a tavasz. Ha nem sikerül medvét látni, a pacsirta éneke is a közelgő tavasz jele lehet, különösen Zsuzsanna napján.
Február 3. – Balázs napja
Szent Balázs püspök neve a gyógyításhoz kötődik, a hagyomány szerint a torokbaj elleni védelmet is tőle remélték. A templomokban balázsolást tartanak, amikor két gyertyát tartanak a hívők álla alá. Ehhez a naphoz kapcsolódik a "balázsjárás" is, amikor gyerekek adományokat gyűjtöttek iskolájuk vagy templomuk javára.
A február hagyományait megéri megismerni. – Fotó: Shutterstock
Február 5. – Ágota napja
Ez a nap a ház, az udvar és az állatok óljainak megtisztításához kapcsolódik, hogy távol tartsák a kártevőket. Szent Ágota a tűzvész, földrengés és a kohászok, bányászok védőszentje is. Sok helyen kenyeret szenteltek ezen a napon, melyet a ház védelmére a tető alá is helyeztek.
Február 6. – Dorottya napja
Időjárás-jósló nap: a néphit szerint "Ha Ágota szorítja, Dorottya majd tágítja" – vagyis Dorottya napján enyhülhet a tél szorítása.
Február 14. – Bálint napja
Bálint napja (Valentin-nap) ma már a szerelmesek ünnepe, de régi hagyományok szerint is szerelmi varázslatok, jóslások napja volt. A népi megfigyelés szerint, ha ezen a napon hideg van, jó termésre lehet számítani az év során.
Február 16. – Julianna napja
A néphit szerint ettől a naptól várható az idő javulása, de ha havazik, azt mondják, hogy "bolondoztak a Julisok", vagyis a tél még nem adja meg magát.
Február 19. – Zsuzsanna napja
Ha ezen a napon megszólal a pacsirta, az már a tavasz közelségét jelzi.
Február 24. – Mátyás napja
Mátyás apostol napján a néphit szerint, ha fagy van, Mátyás megtöri a jeget és elűzi a hideget, de ha nem talál jeget, akkor "csinál". Az ezen a napon fogott csuka szerencsét hozhat a halászoknak az egész évre.
Február rövid, de annál gazdagabb hagyományokban és népi megfigyelésekben. A hónap során számos jeles nap segít eligazodni abban, mire számíthatunk az időjárásban, miközben a tavasz közeledtét is izgatottan várjuk. Mindenkinek kellemes februárt kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
