Az elmúlt napokban szakmai és társadalmi visszhangot váltott ki egy rádiós nyilatkozat, amely a rókát – közvetett módon – közegészségügyi szempontból „egyértelműen pozitív” szereplőként írta le, többek között azzal az indoklással, hogy a faj patkányt is fogyaszt.

A kijelentésre reagálva az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza: a róka ökológiai szerepe összetett, azonban közegészségügyi megítélése nem redukálható ilyen egyszerű állításokra.

„Nem vélemény kérdése, hanem szakmai tény”

A szervezet álláspontja szerint a vörös róka Magyarország őshonos és stabil állományú ragadozófaja, amely fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában, ugyanakkor több, emberre és háziállatokra is kockázatot jelentő betegség – például a veszettség és más zoonózisok – hordozója és terjesztője lehet.

A közlemény így fogalmaz:

Tényszerűen nem igaz, hogy a róka közegészségügyi szempontból egyértelműen pozitív hatású faj lenne.

A Vadászkamara szerint a faj megítélése csak komplex módon, ökológiai, állategészségügyi és vadgazdálkodási szempontok együttes figyelembevételével lehetséges.

Stabil állomány, intenzív szabályozás mellett

A hazai rókaállomány az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján évek óta nagyjából 55–60 ezer egyed körül stabilizálódott. Ugyanakkor évente 85–90 ezer példányt ejtenek el a vadászok, ami a hivatalos statisztikák szerint meghaladja az aktuális állomány nagyságát.

A Vadászkamara szerint ez az intenzív gyérítés részben éppen a közegészségügyi és természetvédelmi kockázatok mérséklését szolgálja, nem pedig klasszikus vadászati hasznosítást.

„A leegyszerűsítés félrevezető lehet”

A közlemény hangsúlyosan kritizálja a nyilvános megszólalásokban megjelenő leegyszerűsítéseket. A szervezet szerint a róka szerepének ilyen módon történő bemutatása figyelmen kívül hagyja a faj által hordozott kockázatokat, és téves következtetésekhez vezethet a lakosság körében.

A Vadászkamara úgy fogalmaz: a közéleti vitákban különösen fontos, hogy az állítások ne sértsék a szakmai tényeket, mert azok akár egészségügyi kockázatokat is közvetve befolyásolhatnak.

Vadgazdálkodási szerep és társadalmi vita

A szervezet ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a róka nem „ellenség”, hanem a hazai fauna része, amelynek szabályozása szakmai alapokon történik. A gyérítés – álláspontjuk szerint – nem öncélú, hanem az állategészségügyi kockázatok és a természetvédelmi egyensúly fenntartását szolgálja.

A közleményben a Vadászkamara azt is jelzi, hogy több szakmai fórumon és konferencián igyekeznek bemutatni a róka ökológiai szerepét, és a témát tudományos alapokon közelíteni a közvéleményhez.

Éles hangnemű reakció

A közlemény hangvétele szokatlanul határozott. A szervezet hangsúlyozza, hogy álláspontját szakmai kompetenciára és hivatalos statisztikákra alapozza, és szükség esetén hatósági eljárásokat is kezdeményez.

Ezzel párhuzamosan arra kéri a nyilvánosságot, hogy a rókával kapcsolatos információkat hiteles, szakmai forrásokból szerezze be, különösen akkor, ha azok közegészségügyi vonatkozású következtetéseket tartalmaznak.

Forrás: OMVK

Indexkép: Pexels