Kvízzel indult a közös gondolkodás
A PREGA Konferencián megtartott AEDIH workshop első része dr. Hermann Tamás, a FarmMAP Systems Kft. ügyvezetője, az Agrár-EDIH projekt vezetője vezetésével egy mobiltelefonon elérhető, QR-kódos kvízjátékkal indult. A résztvevők egyéni válaszadással, névvel vállalva a döntéseiket reagáltak a precíziós gazdálkodással és agrárdigitalizációval kapcsolatos kérdésekre. A rendszer nemcsak a helyes válaszokat, hanem a reakcióidőt is értékelte, így a gyors és pontos döntések egyaránt számítottak.
A játékos forma mögött komoly szakmai tartalom húzódott meg: a kérdések az okszerű gazdálkodás, az adatvezérelt döntéshozatal és a precíziós technológiák alapelveit érintették. A szervezők szerint már egy ilyen rövid kvíz is rámutat arra, mennyire fontos az alapfogalmak tisztázása és a tudatos gondolkodás a digitális átállás során.
A győztes végül több mint 16 ezer ponttal zárta a versenyt, de az igazi nyereség a közös tanulás és az önreflexió volt.
Fotó: Agroinform
Mit mutat a digitalizációs szintfelmérés?
A bevezető után a workshop második blokkjában egy előzetes digitalizációs szintfelmérés eredményeit elemezték. A kérdőívet eddig közel százan töltötték ki, országos megoszlásban. A cél az volt, hogy reális képet kapjanak a hazai gazdaságok műszaki felszereltségéről, adatkezelési gyakorlatáról és döntéstámogatási rendszeréről.
A géppark összetétele alapján a többség több márkából álló gépparkkal dolgozik. Bár beruházási szempontból sokszor az ár a meghatározó tényező, digitalizációs oldalról az egységesebb rendszer egyszerűbb adatkommunikációt és hatékonyabb integrációt tenne lehetővé. Az adatok értelmezése és gépek közötti átjárhatósága így gördülékenyebb lehetne.
A gépek átlagéletkora jellemzően 6–10 év közé esik, üzemórában pedig a 2000–8000 közötti kategória dominál. A válaszadók mintegy 60 százaléka úgy nyilatkozott, hogy erőgépei alkalmasak precíziós gazdálkodásra, ami biztató arány, ugyanakkor jelzi: még mindig jelentős fejlesztési potenciál van a rendszerben.
Precíziós felszereltség: alapok és hiányosságok
A sorvezető, az RTK-jel és a fedélzeti monitor ma már szinte alapfelszereltségnek számítanak a korszerű gépeknél. Ugyanakkor a differenciált kijuttatás és az egyéb szenzoralapú megoldások alkalmazása még jóval alacsonyabb arányban jelenik meg.
Külön figyelmet kapott a hozammérő rendszerek kérdése.
Bár sok kombájn rendelkezik ilyen eszközzel, még mindig számottevő azok aránya, akik nem gyűjtenek rendszeresen hozamadatokat.
Pedig a precíziós technológiák visszaigazolásának egyik alapja éppen a hozamadatok elemzése. Enélkül nehezen állapítható meg, hogy a differenciált beavatkozások valóban javították-e a hatékonyságot.
A permetezőgépek automata szakaszolása és a műtrágyaszórók változó dózisú kijuttatása terén is látható előrelépés, de az arányok elmaradnak a várttól. A vetőgépeknél a differenciált vetés még inkább háttérbe szorul: a válaszadók több mint fele jelezte, hogy gabonavetőgépe nem alkalmas ilyen funkcióra.
Dr. Hermann Tamás projektmenedzser, AEDIH - Fotó: Agroinform
Emberi tényező: a gépkezelők szerepe
A digitalizáció egyik sarkalatos pontja a humán oldal. A felmérés szerint a gépkezelők több mint fele közép- vagy magas szinten képes kezelni a precíziós eszközöket. Ez kedvező tendencia, ugyanakkor a megfelelően képzett, motivált munkaerő továbbra is kritikus tényező. A fájlkezelés, adatfeltöltés, beállítások finomhangolása mind olyan feladat, amely tudatosságot és szakmai felkészültséget igényel.
Adatgyűjtés és zónázás: az alapok megerősítése
A történelmi adatok megléte vegyes képet mutat. A legtöbben rendelkeznek táblahatár-információval, ugyanakkor a pontos lehatárolás – például a kataszteri térképpel való összevetés – sok esetben még hiányos. Márpedig a precíziós gazdálkodás egyik kiindulópontja a pontos térbeli meghatározás.
A termőzónák kialakításánál a domborzati adatok, a távérzékelés és a hozamtérképek dominálnak. A talajszkennelés kisebb arányban, de megjelenik, mint nagy pontosságú – ugyanakkor költségesebb – módszer. A talajmintavétel gyakorlata még sok esetben az 5 hektáros egységekre épül, ami szakmai szempontból nem mindig tükrözi a valós heterogenitást.
A növénymonitoring terén a vadkárfelmérés és a kelésellenőrzés kiemelt szerepet kapott, ami azt jelzi, hogy a gazdálkodók egyre inkább felismerik a szezon eleji állapotfelmérés jelentőségét.
A gyomosodás monitoringja is viszonylag széles körben elterjedt.
Adatelemzés és döntéstámogatás: még van tartalék
Az üzemgazdasági elemzés jellemzően gazdasági szinten történik, míg zóna szintű költség- és hozamadat-értékelés csak korlátozottan jelenik meg. Ez arra utal, hogy az adatgyűjtés sok esetben már megvalósul, de az integrált, strukturált adatbázis és a mélyebb elemzés még fejlesztésre szorul.
Önértékelés alapján a résztvevők többsége az agrárdigitalizációban közepes vagy annál alacsonyabb szinten helyezi el magát egy tízfokú skálán. Ez az őszinte önkép ugyanakkor azt is mutatja: a nyitottság megvan a fejlődésre.
Precíziós fordulat a legeltetett húsmarhatartásban
Márton Aliz, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet csoportvezetője a digitális adatgyűjtésre épülő, komplex szaktanácsadás szerepét mutatta be a legeltetett húsmarhatartásban. Kiemelte: bár a legelő a gazdálkodók számára kedvező költségű takarmányforrás, a helytelen legeltetés komoly károkat okozhat. A nem megfelelő gyakorlat a talajban szervesanyag-vesztéshez, taposási károkhoz, fokozódó erózióhoz, a növényzet fajösszetételének kedvezőtlen változásához és az inváziós fajok térnyeréséhez vezethet. A vízbefogadó képesség romlása és az aszályérzékenység növekedése tovább súlyosbíthatja a problémákat, miközben az állategészségügyi kockázatok – kondícióromlás, parazitaterhelés, mérgezések – is erősödhetnek.
Dr. Márton Aliz, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet állattenyésztési csoportvezetője - Fotó: Agroinform
Az ágazatot munkaerőhiány, hektikus takarmányárak, szigorodó támogatási és állategészségügyi előírások, valamint jelentős exportkitettség is terheli. A borjak döntő hányada élőállatként hagyja el az országot, ami korlátozza a hazai hozzáadott értéket. Mindezek miatt egyre inkább előtérbe kerül a precíziós megközelítés:
csak azt lehet érdemben javítani, amit mérünk.
Az ÖMKi 2021-ben indított vizsgálataiban többféle szenzort teszteltek legeltetett állományokban. A hároméves tapasztalatok alapján azok az eszközök bizonyultak igazán hasznosnak, amelyek a kérődzést és az aktivitást is monitorozzák. A nyaki vagy fülre rögzíthető transzponderek segítségével pontosabban követhető az ivarzás, előre jelezhető az ellés várható időpontja, és időben felismerhetők az egészségügyi problémák. Egy gazdaságban a kamerás megfigyeléssel kiegészített rendszerrel a borjúelhullás arányát 12 százalékról 4 százalékra sikerült mérsékelni.
A kutatások kiterjednek a legelők botanikai és talajvizsgálatára, valamint a GPS-alapú mozgáskövetésre is. A hőstressz mérése különösen időszerű: a tapasztalatok szerint már viszonylag alacsonyabb THI-értékeknél is jelentős arányban mutattak lihegést az állatok nyílt, árnyékmentes területeken. Az előadó hangsúlyozta, hogy a talaj–növény–állat rendszer együttes vizsgálata és a megfelelő digitális technológiák kiválasztása teremtheti meg a fenntarthatóbb, gazdaságilag is stabilabb húsmarhatartás alapját.
Adatból érték: tudatos agrárdöntések
Az agráriumban ma már szinte minden folyamat adatot termel, mégsem az információ hiánya jelenti a fő kihívást, hanem annak hasznosítása – hívta fel a figyelmet Gunics Balázs adatelemző, gazdálkodó. Megfogalmazása szerint az információ olyan erőforrás, amely felhasználás közben nem csökken, hanem bővül. A gond inkább az, hogy az adatok különálló rendszerekben, egymással nem kommunikáló szoftverekben „silókba zárva” maradnak, ami megnehezíti az átfogó elemzést és a megalapozott döntéshozatalt.
Gunics Balázs adatelemző, gazdálkodó – Fotó: Agroinform
A Big Data nem pusztán nagy mennyiséget jelent, hanem változatosságot és összetettséget is.
A mezőgazdaságban az adatok minősége kulcskérdés: a pontatlan, tisztítatlan információ hibás következtetésekhez vezethet. Egy rosszul beállított vetőgép-alkatrész vagy elmozdult szenzor már torzíthatja a méréseket, ezért a folyamatos ellenőrzés műszaki szempontból is indokolt.
Az adatalapú működés lépései közé tartozik az adatforrások feltérképezése, az egységes struktúra kialakítása, az adattisztítás, majd az elemzés és az integráció. A folyamat végén pénzügyi értékelés szükséges, amely megmutatja, mely beavatkozások hoztak tényleges eredményt.
Jó példa erre a hozamtérképek tisztítása: a kombájnok nyers adatai gyakran tartalmaznak átfedéseket vagy sebességváltozásból eredő eltéréseket. A korrekció után azonban már jól értelmezhető, döntéstámogatásra alkalmas térképek készülnek. Új irány a hangalapú elemzés is: algoritmusok képesek gépek vagy akár állatállomány állapotát hangminták alapján jelezni. A szakember szerint a tudatos adatelemzésbe fektetett energia rövid időn belül megtérülhet, hiszen bár az időjárást nem irányíthatjuk, a saját folyamataink hatékonyságát igen.
Hazai meteorológiai állomás gazdákra szabva
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán olyan meteorológiai állomást fejlesztettek, amely kifejezetten a mezőgazdasági felhasználók igényeihez igazodik. Teschner Gergely a konferencián mutatta be a projektet, amely kutatási tapasztalatokra és gyakorlati gazdálkodói visszajelzésekre épül.
Teschner Gergely egyetemi docens, SZE-AKMK – Fotó: Agroinform
A munka 2019-ben indult, amikor a kutatócsoport különböző gyártók eszközeit telepítette az ország több pontján. A gyakori meghibásodások, az alkatrész-utánpótlás nehézségei és a lassú szervizháttér azonban rámutattak: szükség van egy saját fejlesztésű, rugalmasan javítható rendszerre.
2022-ben elkészült egy olyan szoftver, amely több gyártó adatait közös platformon kezelte – ez teremtette meg az alapot a teljesen egyetemi fejlesztésű állomás létrehozásához.
Az eszköz megbízható, ugyanakkor elérhető árú szenzorokra épül, strapabíró vázzal és moduláris felépítéssel. A központi adatgyűjtő egység GPS-alapú pozíciókövetést kínál, legalább hárompercenként továbbít adatot, és kommunikációs hiba esetén memóriában tárolja a méréseket. NB-IoT, LoRa és Wi-Fi technológiát is támogat, energiaellátása pedig akár nyolc napig biztosított napfény nélkül.
A rendszer méri többek között a talajnedvességet, hőmérsékletet, csapadékot, páratartalmat, sugárzást és széladatokat. A fejlesztésű felület jelenleg alapfunkciókat kínál, de készül egy összetettebb döntéstámogató modul növényvédelmi előrejelzéssel, műholdképes elemzéssel és mesterséges intelligenciára épülő kiértékeléssel. A cél egy fenntartható, hazai szervizháttérrel működő, rugalmasan integrálható megoldás biztosítása a termelők számára.
A workshop előadásai megmutatták, hogy a digitalizáció nem öncélú technológiai fejlesztés, hanem a gazdálkodási döntések megalapozásának eszköze. A különböző példák – a precíziós növénytermesztéstől a húsmarhatartásig – azt jelezték, hogy az adatgyűjtés, az elemzés és a gyakorlati alkalmazás együtt teremthet valódi hozzáadott értéket. A fejlődés kulcsa tehát a technológia mellett a tudatos szemlélet és a szakmai együttműködés erősítése – derült ki az AEDIH workshopon.
Indexkép: Agroinform
További információ:
