Egy napra Mosonmagyaróvár lett az ökológiai gazdálkodás központja, ahol közel 200 szakember, gazdálkodó, kutató és szaktanácsadó gyűlt össze a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, hogy megvitassa az öko-világ aktuális kérdéseit, és izgalmas előadásokat hallhasson meg a talaj, klíma és egészség témákban.
A vendégeket először Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, majd az egyetem képviseletében Dr. Molnár Zoltán dékánhelyettes és Dr. Juhász Anikó elnöki és dékáni tanácsadó köszöntette. A hagyományokhoz híven idén is plenáris előadásokkal kezdődött a szakmai program. Sáhó András biokertészeti üzemvezető a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. képviseletében nagyléptékű szántóföldi zöldségtermesztési ágazatuk működését mutatta be, ahol friss fogyasztásra szánt bio zöldségeket állítanak elő és csomagolnak, többek között hazai áruházláncok számára is.
Kaibinger Tamás vállalati kapcsolatokért felelős vezető pedig a Lidl Magyarország Bt. oldaláról osztotta meg gondolatait a biotermékek piaci lehetőségeiről. A Lidl Magyarország, reagálva a dinamikus hazai piaci bővülésre, 2026-ban aktív kommunikációs kampányba kezd a biotermékek népszerűsítéséért és a vásárlók bio élelmiszereket érintő ismereteinek bővítéséért. Drexler Dóra „Gazdaságszerkezet-változás és piacbővülés a hazai ökológiai szektorban – kilátások, lehetőségek” címmel tartott előadást, amelyben kiemelte: a hazai ökológiai szektoron belül nagy jelentősége van a 300 hektár feletti gazdaságoknak, melyek az összes hazai öko terület több mint felét művelik. A nagy gazdaságok felszereltségükkel, piacorientáltságukkal jelentősen hozzájárulnak az ökológiai árualap növeléséhez és a versenyképesség fokozásához.
Az előadásokat aktív kerekasztal beszélgetés követte, melybe a közönség értékes kérdésekkel és hozzászólásokkal kapcsolódott be. Az ÖMKi 2022–2024 közötti időszakot vizsgáló kutatása alapján az öko termékek forgalma a kereskedelmi láncok üzleteiben (pl. szupermarketekben, diszkontláncokban, drogériákban) gyorsabb ütemben bővül, mint a konvencionális élelmiszereké.
Válaszaik során a három szakember megerősítette a hazai ökológiai élelmiszer-kiskereskedelem dinamikus növekedésére vonatkozó tendenciákat. Ugyanakkor egyértelművé tették a piacszervezés fájó hiányát és a magasabb hozzáadott értékű hazai termékek szükségességét is. Egy rövid kávészünetet követően kezdődtek a párhuzamos szekciók, a konferencia TALAJ – KLÍMA – EGÉSZSÉG fókusz-témáiban.
A „TALAJ – Talajtakarás és talajminőség” szekcióban Dr. Miglécz Tamás, az ÖMKi kutatója „Sorköztakarás talajra gyakorolt hatása szőlőben” témában osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. A bemutatott eredmények alapján a legfontosabb, a minél hosszabb időn át tartó talajtakarás, mind a talaj, mind a biodiverzitás szempontjából. A következő előadó ifj. Czina Ferenc, a Dunaszigeti Zöldségközösség Biogazdaság társtulajdonosa bemutatta, hogyan tudják fenntartani a megfelelő talajállapotot a gazdaságukban. Az évente 80 családnak heti szinten friss zöldséget biztosító kertészetben a különböző talajtakarási, zöldtrágyázási és komposztálási módszereket kombinálják sikeresen.
A Lajtamag Kft. képviseletében Somody Gergő vezető termékfejlesztő tartott előadást „Takarónövények és talaj: Bedőljek a látszatnak, vagy tudatosan válasszak?” címmel. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a hagyományosan zöldtrágyának alkalmazott fajok mellett, számos egyéb, a különböző termőhelyekre jobban adaptálható fajokat is érdemes alkalmazni. Bemutatta, hogy a zöldtrágyázásnak a szervesanyag pótlásán túl széleskörű pozitív hatása lehet a gyomszabályozásra, a talajéletre, a talaj vízgazdálkodására.
A „KLÍMA – Ökogazdaságok, fogyasztók és ökotermék piac a változó gazdasági klímában” szekcióban, Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi szaktanácsadási csoportvezetőjének moderálásában „Az öko-szféra mikroklímája: átrendeződő gazdaságok” címmel Dr. Jobbágy Péter tartott előadást. Kiemelte, hogy 2020-2023 között az ökológiai gazdaságok mintegy negyede lépett ki az ellenőrzési rendszerből. Ez az elvándorlás ugyanakkor a nagy belépőszám miatt nem akasztotta meg a hazai ökoterületek bővülését. Azt azonban fontos látni, hogy azok a gazdaságok maradnak hosszabb távon az ökológiai minősítésnél, akik nagy arányban átállítják át területeiket, gazdaságuk mérete megfelelően nagy ahhoz, hogy gazdaságosan működjenek, termelésük pedig kellően intenzív (magas STÉ értékkel bír). A statisztikai módszerekkel alátámasztott eredmények hasznosak lehetnek a 2027 utáni támogatáspolitika megalapozásához.
„Fogyasztói szegmensek az ökoélelmiszerek hazai piacán” címmel Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi tartott előadást. Kiemelte, hogy a reprezentatív hazai fogyasztói felmérés eredményei szerint a vásárlók közel fele nem ismeri fel a bio jelöléseket, nem tudja megkülönböztetni a bio és nem bio élelmiszereket. Ugyanakkor minél több ismerettel rendelkezik valaki a bioélelmiszerekről, annál elkötelezettebben keresi őket, és felárfizetési hajlandósága is emelkedik. Ugyanakkor a legtöbb válaszadó maximum 10-20%-kal lenne hajlandó többet fizetni a biotermékekért, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint inkább a 10% felé tendál.
Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi – ÖMKi – Fotó: ÖMKi
Vendégelőadóként Pinczés Marianna a Grapoila képviseletében mutatta be a cég útját a biopiacoktól a nemzetközi láncokig.Noha az általános kép a hazai ökológiai szektorról az, hogy az előállított termékek 85–90%-a alapanyagként, külföldre kerül értékesítésre, az előadások rávilágítottak arra, hogy ez a helyzet nem megváltoztathatatlan. Egy-egy speciális, magas hozzáadott értékű feldolgozott termék kifejezetten gyorsan és sikeresen tud megjelenni a hazai és az exportpiacokon egyaránt.
Pinczés Marianna előadásában bemutatta, hogy vállalkozása egyszerre van jelen a hazai kiskereskedelmi láncokban és a nemzetközi piacokon. Kitért a márkaépítés lehetőségeire és korlátaira, a bérgyártás gyakorlati szükségszerűségére, valamint arra is, hogyan valósítható meg a hulladékmentes működés (vagyis a melléktermékek értékes anyagainak felhasználása) az élelmiszer-feldolgozásban.
Pinczés Marianna – Grapoila – Fotó: ÖMKi
Dr. Mezőfi László, az ÖMKi kutatójának moderálásában az „EGÉSZSÉG – Növényegészségügyi kockázatok ökogazdálkodásban” szekcióban elsőként Hertelendy Péter növényvédelmi szakmérnök, a Her-Ba Kft. vezetője beszélt a klímaváltozás növényegészségügyi kockázatokra gyakorolt hatásairól. Előadásában rámutatott, hogy a hőmérséklet növekedésével a melegkedvelő kórokozók egyre nagyobb térnyerése figyelhető meg. Ennek következtében feltehetőleg a hamuszürke szártőkorhadásának vagy a búza fekete rozsdájának egyre nagyobb kártételével kell számolnunk a jövőben.
Ezt követően dr. Mezőfi László előadását hallhatták a részvevők „Sorköztakarás diverzitásának hatása a szőlő kártevőinek természetes ellenségeire” címmel. Az ÖMKi saját kutatási eredményei alapján kifejtésre került, hogy a virágos növényekből álló sorköztakaró aljnövényzet hatékonyan képes támogatni a különböző hasznos ízeltlábúakat. Ezzel kapcsolatban pedig sok szó esett arról is, hogy a hasznos ízeltlábúak közül melyek azok, amik potenciálisan korlátozni tudják az amerikai szőlőkabóca állományát.
A szekció utolsó előadója, dr. Megyeri Mária, az ÖMKi kutatója részletesen ismertette azon kutatási eredményeit, melyben a különböző ősgabonák növénypatogénekre és egyes kártevőkre való fogékonyságát értékelte. Az előadás során megállapításra került, hogy számos olyan ősgabona faj/fajta létezik, melyek nagyfokú toleranciát mutatnak a gabonaféléket fenyegető fontosabb növénybetegségekkel szemben, igy kifejezetten alkalmasak ökológiai termesztésre.
Ebéd után ismét folytatódtak a párhuzamos szekciók.
Borbélyné Dr. Hunyadi Éva, az ÖMKi szántóföldi csoportjának vezetője a „TALAJ – Talajművelés csökkentésének lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban” szekciót moderálta, ahol elsőként Dr. Berényi Üveges Judit, az ÖMKi kutatója számolt be kutatóintézetünk talajművelési kísérleteiről, amelyben felhivta a figyelmet a talaj vizgazdálkodásának pozitiv változásaira is a csökkentett talajművelés alkalmazásával.
Ezt követően „Regeneratív gazdálkodásra való törekvések, gyakorlatok bemutatása egy biogazdaságban – tapasztalatok a Csoroszlya Farmról” címmel osztotta meg gondolatait Dankó Bálint agronómus a Csoroszlya Farm képviseletében. Előadásában beszélt a mulcstechnológia nehézségeiről, a takarónövények alkalmazásának agrotechnikai gyakorlatáról is.
Dr. Pinke Gyula, az SZE-Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatója az „Egyéves pillangós kultúrák gyomnövényzete Észak-nyugat Magyarországon” témát járta körül. Ebben bemutatta az egyes fajokra jellemző gyomnövényeket, amelyeket széleskörű terepi felvételezések során mértek fel az egyetem kutatói.
„Kalászos-pillangós növénytársítás és növény-mikroba interakciók összefüggései” címmel tartott előadást Dr. Takács Tünde, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet és a SZE-Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar képviseletében. Az együtt vetés hatásainak elemzésekor a gyökérzóna pozitív változásaira hívta fel a figyelmet.
Dankó Bálint – Csoroszlya Farm – Fotó: ÖMKi
A „KLÍMA – Nagymagvú pillangósok szerepe a klímaadaptív ökológiai gazdálkodásban” szekcióban Bene László a Biohelp International-től „Ökoszója-termesztés Magyarországon és Európában” című előadásában összehasonlította Ausztria és Magyarország szójatermesztését. Ezt követően Dr. Endre Gabriella a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontból a „Szimbiotikus nitrogénkötő növények a klímaadaptív ökogazdálkodásban” címmel tartott előadást. Előadásában bemutatta hogyan alakul ki a baktérium és a pillangós növény közötti szimbiotikus kapcsolat, és a biotikus, abiotikus tényezők ezt hogyan befolyásolhatják.
Az ÖMKi kutatója, Papp Orsolya az ökológiai kertészetekben alkalmazható, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó pillangós zöldségtermesztést mutatta be. Ismertette, hogy az egyre szárazabb és forróbb nyarak egyre nehezebbé teszik a hazánkban hagyományos nagymagvú pillangósok, mint a borsó és a bokorbab termeszthetőségét. On-farm partnerekkel új, alternatív pillangós, elsősorban Vicia fajok friss zöldségként való felhasználhatóságát tesztelik, a gyakorlatban is alkalmazva a szimbionta rhizóbium törzsek oltóanyagként való alkalmazását.
Az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője, Dr. Márton Aliz az „EGÉSZSÉG – Egészséges állati termékek egészséges legelőkről” szekciót moderálta, ahol Dr. Lengyel Szabolcs, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa a LifeforBugsandBirds projektet, valamint a rovar- és madárbarát legeltetés módszereit mutatta be a közönségnek Az előadásban szó esett többek között arról is, hogy természetvédelmi gyepeken történő legeltetés és a belső parazitafertőzés ellen alkalmazott állatgyógyászati készítmények miként hatnak a legelők élővilágára és hogyan függ össze mindez a védett fajok jelenlétével.
Ezt követően Márton Aliz „Mit árul el a talaj és a fű a legelőről?” című előadásában a legelőterületek ásványianyag tartalmának szerepéről beszélt a talaj-növény-állat viszonylatában. Mi befolyásolja a növények és az állatok ásványianyag felvételét legeltetett körülmények között, milyen problémákat okozhat a hiányuk vagy a többletük az állatok egészségében, termelésében.
Lengyel Szabolcs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont – Fotó: ÖMKi
Az előadásokat követően az Ágazati Nap vendégeinek lehetőségük volt ellátogatni a Lajtamag Kft. üzemébe, a Dunaszigeti Zöldségközösség biogazdaságába, vagy részt vehettek egy talajbiológiai bemutatón az egyetem Smart Farm-jának épületében, de az állattartó telepet is meglátogathatták.
Forrás, indexkép: ÖMKi
