Szaharai eredetű por érkezett a Kárpát-medence fölé, ráadásul érzékelhető koncentrációban. A magasban sodródó porszemcsék sűrűbb fátyolfelhőzet kialakulásához járultak hozzá, ami több térségben tompította a napsütést. Ennek következtében a nappali felmelegedés is visszafogottabb maradt, a csúcshőmérséklet néhány fokkal alacsonyabban alakult a korábban vártnál. Kedden is számolni kell a jelenséggel, ugyanakkor a hét második napján már több napsütésre van kilátás.



Mi áll a jelenség hátterében?

A folyamat kulcsa a magaslégkörben keresendő. Itt húzódik a légkör egyik meghatározó áramlási rendszere, egy keskeny sávban mozgó, nagy sebességű nyugatias széláram, amely több kilométeres magasságban, a troposzféra felső határának térségében halad körbe a Földön. Ez az áramlás képes arra, hogy az észak-afrikai térségek fölött a levegőbe jutó finom porszemcséket több ezer kilométer távolságra szállítsa.

A Szahara északi peremvidéke és Magyarország között légvonalban hozzávetőleg 2000–2500 kilométer a távolság. A porszemcsék azonban nem egyenes úton érkeznek: a kanyargó áramlási pályák miatt a ténylegesen megtett út gyakran eléri a 3000–4500 kilométert is. Mire a por a Kárpát-medencébe ér, jelentős utat tudhat maga mögött.

Hétfőn már megfigyelhető volt a jelenség, a műholdfelvételeken is kirajzolódott a hosszan elnyúló, kanyargó porfelhő, amely hazánk fölé sodródott. Kedden továbbra is számottevő mennyiségű por lehet a magasban, ami időszakosan szűrheti a napsugárzást.


por

illusztráció – Fotó: Shutterstock

Agrárhatások: nem csak látványos jelenség

A mezőgazdaság szempontjából a szaharai por több tényezőn keresztül fejtheti ki hatását. A csökkent besugárzás mérsékli a nappali felmelegedést, ami kora tavasszal lassíthatja a talajok felmelegedését és a növények fejlődési ütemét. Ugyanakkor a szórt fény arányának növekedése bizonyos kultúrák esetében kedvezően is hathat a fotoszintézisre, mivel a fény mélyebbre juthat az állományban.

Amennyiben a por csapadékkal keveredve ülepszik ki, vékony rétegben a növények levelein is megjelenhet. Ez átmenetileg csökkentheti a levélfelület hatékonyságát, különösen intenzív zöldség- és gyümölcstermesztésben érdemes figyelni rá. Ugyanakkor a szaharai por ásványi anyagokat is tartalmazhat, amelyek kis mennyiségben a talaj tápanyagkészletét is gyarapíthatják.



A következő napokban tehát nemcsak az égbolt opálos árnyalata árulkodik a több ezer kilométerről érkező porszemcsékről, hanem a hőmérsékleti értékek és a sugárzási viszonyok alakulása is. Az agráriumban dolgozóknak érdemes figyelemmel kísérni a meteorológiai előrejelzéseket, hiszen az ilyen légköri folyamatok közvetve a növényállomány fejlődésére is hatással lehetnek.

Forrás: idokep.hu

Indexkép: Shutterstock