Az AgroMinds névre keresztelt csapat a Teveli Zrt. évi 6000 tonna szerves istállótrágyájának komposztálására épített talajvédelmi és gazdaságossági koncepcióval bizonyított.
A csapat négy tagja – Szombati Ábel csapatkapitány, Fekete Bertalan Sándor, Tamás Anna és Mondik Hanna Lara – osztatlan agrármérnök szakos hallgatók, jelenleg a második évüket végzik az egyetemen. A mezőgazdasági felsőoktatásban is fiatalnak számító korosztályról van szó: két csapattag 2005-ös, egyikük 2004-es, Szombati Ábel pedig 2007-es születésű.
– Én toboroztam a csapatot, ezért lettem csapatkapitány – meséli Ábel. – Igyekeztem minél ügyesebb, okosabb, jó teljesítményű hallgatótársakat magam mellé gyűjteni. Már a verseny előtt is jóban voltunk, de az öthetes selejtező és a háromnapos Akadémia nagyon összekovácsolt bennünket.
Arra a kérdésre, miért vágtak bele az AgroVIRTUS-ba, a válasz meglepően egyszerű:
Kíváncsiságból. Szerettük volna látni, mire vagyunk képesek egy valós, komplex agrárprobléma megoldásánál.
A projekt: 6000 tonna istállótrágya, ami nem teher, hanem lehetőség
A döntőre készülve a csapat a Teveli Zrt. egyik valós kihívását választotta: a telepen évente keletkező mintegy 6000 tonna szerves istállótrágya sorsával kapcsolatban kellett megoldást találniuk.
Az alapgondolatuk az volt, hogy a nyers istállótrágya helyett komposztált szerves anyaggal dolgozzanak, és ehhez új kijuttatási, talajművelési és gazdaságossági koncepciót dolgozzanak ki.
A komposztálás során:
- csökken a termék térfogata,
- a súlya csak mérsékelten csökken,
- így a fajsúlya nő.
Ez első hallásra csupán egy technikai jellegű részletkérdésnek tűnik, a gyakorlatban viszont komoly logisztikai és pénzügyi hatása van:
- a komposztból kisebb dózis is elegendő, mint a klasszikus istállótrágyából,
- ezért nagyobb területre lehet belőle kijuttatni,
- a nagyobb fajsúly és kisebb térfogat miatt gyorsabb a rakodás,
- egy trágyaszóró nem 1,2 hektárt, hanem akár 3 hektárt tud megszórni egy kör alatt.
„Ez egyértelműen jövedelmezőbb megoldás” – foglalja össze Szombati Ábel. A projektben nemcsak a technológiát, hanem a költség- és teljesítményhatásokat is végiggondolták: kevesebb forduló, kevesebb üzemanyag, kevesebb munkaidő ugyanannyi vagy nagyobb agronómiai hatás mellett.
.jpg)
Szombati Ábel csapatkapitány – Fotó: AgroVIRTUS
Nem a trágya, hanem a talaj megbecsülése a lényeg
A csapatkapitány szerint ötletük kifejezetten a talajállapot megőrzéséről és javításáról szól.
– Szerintem a koncepciónkban nem is annyira az istállótrágya, hanem inkább a talaj megbecsüléséről van szó. És arról, hogy ilyen körülmények között minél többet tudjunk tenni azért, hogy legalább a jelenlegi állapotát fenntartsuk a jövő generációja számára – persze, az lenne az igazán jó, ha javítanánk is rajta – mondja Ábel.
Ábel rámutatott: a jelenlegi elterjedt művelési gyakorlatok közül több is kifejezetten talajromboló hatású, ezek a:
- szántásos technológiák,
- nyári tarlóhántás,
- lejtős területeken kapások ültetése,
- a művelés iránya a lejtővel párhuzamosan, nem pedig arra merőlegesen.
– Ilyenkor az erózió sokkal jobban tud pusztítani. Tevelen is látszik, hogy a lejtős területek nagyon sérülékenyek. A Teveli Zrt.-nél bölcs döntés, hogy 12 százalékos lejtő fölött már nem raknak kapásokat, és igyekeznek nem szántani. Csakhogy így ezek a táblák gyakorlatilag nem kapnak istállótrágyát – magyarázza a csapatkapitány.
A komposztálás itt lép be valódi megoldásként: a komposzt nem igényli a beszántást, felszínre szórható, majd sekélyen bedolgozható, akár tárcsával, vagy például kalászosban fejtrágyaként kiadva, gyomfésűvel bedolgozva.
A komposzt:
- berobbantja a talaj mikrobiológiai életét,
- javítja a vízmegtartó képességet,
- kedvezően hat a talajszerkezetre,
- segít erózió ellen védett, stabilabb talajállapotot kialakítani.
Egy konferenciáról a dobogó tetejére
A koncepció nem a semmiből született. Az AgroMinds csapat inspirációt merített Dr. Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. elnöke gyakorlatából, ahol mintegy 16 ezer tonna szerves anyagot komposztálnak.
– Bertalan csapattársammal együtt részt vettünk egy talajtani konferencián, amit a KAP Hálózat szervezett, a címe nagyjából az volt, hogy »Tartsuk meg ott a szenet, ahol lennie kell«. Itt mutatta be Gergácz Zoltán a gazdaságát és ezt a komposztálási technológiát. A konferencia után odamentünk hozzá kérdezni, mert nagyon felkeltette az érdeklődésünket – idézi fel Ábel.
Ekkor még nyitott kérdés volt, mivel menjenek a döntőre – végül ez az ötlet bizonyult elég erősnek és előremutatónak ahhoz, hogy a Teveli Zrt. esettanulmánya köré komplett, gyakorlati koncepciót építsenek.
Magyarországon egyelőre kevés nagyüzemi példa ismert az ilyen volumenű szántóföldi komposztálásra, ezért a csapat szerint a technológia hazai szinten még kifejezetten újszerűnek számít.
Másfélmilliós díj
Az AgroMinds az első helyezéssel 1,5 millió forintos pénzjutalmat is nyert.
– Nem igazán gondolkodtunk rajta, hogy mire költsük a jutalmunkat – mondja a csapatkapitány. – Valószínűleg egyszerűen félretesszük. Nem az volt a fő motivációnk a nevezéskor, hogy akkor most legyen egy nagy vásárlás, vagy bármi más; inkább a megszerezhető tapasztalat és a nívós szakmai visszajelzés nyomott sokat a latban.
A boldog AgroMinds-tagok az eredményhirdetés után – Fotó: AgroVIRTUS
Ami biztos: a tapasztalat, a kapcsolatrendszer, a valós, nagyüzemi feladatra épülő munka és a sikeres szereplés erős visszaigazolás egy olyan generációnak, amely már eleve talajvédelmi, környezetkímélő és rendszerben gondolkodó szemlélettel lép be az agráriumba.
Indexkép: AgroVIRTUS
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)