A budapesti AGROmashEXPO nemcsak a legújabb gépekről és technológiákról szól, hanem arról is, hogy merre tart a magyar agrárium. Dr. Gyuricza Csabával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorával arról beszélgettünk, az optimisták találkozóhelye-e még a szakkiállítás, hogyan állunk tudásban a technológiai fejlődéshez képest, és milyen jövő vár az agrár-felsőoktatásra és a gazdálkodók szemléletére.



Világszínvonalú technológiák: van ok az optimizmusra

– Körülnézve mindenki bizakodónak tűnik ezen a kiállításon, Ön is így látja?

– Az AGROmashEXPO évről évre olyan technológiákat és megoldásokat mutat be, amelyek önmagukban is okot adnak az optimizmusra. Nemcsak gépeket látunk, hanem komplett technológiai rendszereket: a növénytáplálástól és tápanyag-utánpótlástól kezdve a növényvédelmen, vetőmagokon és talajművelési megoldásokon át egészen a legmodernebb digitális eszközökig minden jelen van.

A fejlődés ma már nem elsősorban hardveroldalon történik, hanem szoftveresen: mesterséges intelligencia, informatikai háttér, döntéstámogató rendszerek segítik a gazdálkodókat. A mezőgazdaság fejlődési üteme olyan gyors, hogy szinte minden évben érdemi változás tapasztalható.

Az AGROmashEXPO ebből a szempontból rendre világszínvonalat hoz: ugyanazokkal a megoldásokkal találkozhatunk itt, mint egy nyugat-európai vagy amerikai kiállításon. Ez kulcsfontosságú, mert a gazdálkodók számára így adott a lehetőség arra, hogy korszerű eszközökhöz és a hozzájuk szükséges tudáshoz is hozzáférjenek.


gyuricza

Fotó: Kaszab Tibor/Agroinform

Tudás nélkül nincs versenyelőny

– Megvan-e ehhez a tudás, és az kompatibilis-e a gazdák felkészültségével?

– A technológia önmagában kevés. A MATE jelenléte és aktív szerepvállalása pontosan azt üzeni, hogy a korszerű eszközöket csak megfelelő tudással lehet valódi versenyelőnnyé alakítani. Úgy látom, Magyarország ezen a téren nem áll rosszul.

Öt évvel ezelőtt jött létre a MATE mint integrált tudásközpont, amely négy egyetemet és tizenegy kutatóintézetet fogott össze. Ezzel Közép-Európa legnagyobb agrárfókuszú egyeteme jött létre. Az eredmények már látszanak: a végzett hallgatók jól el tudnak helyezkedni, a bemeneti oldalon pedig egyre jobb képességű fiatalokat veszünk fel, egyre magasabb pontszámokkal.

Tavaly rekordot döntött a jelentkezők és a felvettek száma, nemcsak Magyarországról, hanem a teljes Kárpát-medencéből. Ez azt mutatja, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság társadalmi megítélése is javul.

Ugyanakkor még van tennivaló: az agráriumban dolgozók körében a felsőfokú végzettségűek aránya továbbra is 10% alatt van. Az elmúlt öt évben sikerült ezen több százalékpontot javítani, de a fejlődési potenciál még mindig jelentős.

– És mi a helyzet a már aktív, idősebb generációval?

– Magyarországon mintegy 400 ezer ember dolgozik az agrárium különböző területein. Őket sem hagyhatjuk magukra. Az elmúlt években ezért erőteljesen fejlesztettük a felnőttképzést: rövid, célzott programokkal segítjük a meglévő tudás frissítését és bővítését.

Ma már egyértelmű, hogy az egyetemen megszerzett tudás 3–5 év alatt elavulhat, ezért az élethosszig tartó tanulás elengedhetetlen.

Ezenkívül a hobbikertészeket, városi érdeklődőket is megszólítjuk, mert hosszú távon csak úgy lehet biztosítani az agrárértelmiség utánpótlását, ha a társadalom egészében tudatosítjuk: a mezőgazdaság nemcsak alapvető, hanem értékes és vonzó hivatás is.


Új szemlélet, új képzések, folyamatos alkalmazkodás

– Milyen jövő előtt áll a MATE és hogyan követi a változó igényeket?

– A MATE február elsején ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. Ez idő alatt teljes képzési reformot hajtottunk végre. Több száz szakot vizsgáltunk felül: volt, amit megszüntettünk, volt, amit modernizáltunk, de minden képzést tartalmában megújítottunk.

Ma már elképzelhetetlen, hogy egy agrárszakon ne jelenjenek meg az európai uniós ismeretek, a digitalizáció, az informatika, a robotika vagy éppen a mesterséges intelligencia. Míg korábban csak a szakok 12%-ában tanítottak uniós ismereteket, ma ez 100%. A mesterséges intelligencia mára minden területen megkerülhetetlenné vált, ezért külön egyetemi központot is létrehoztunk, amely az MI-t a szakterületekkel integrálja.

Új szakok és szakirányok indultak az adattudománytól a precíziós növénytermesztésen és állattenyésztésen át az élelmiszer-biztonságig. Minden új képzést a munkaerőpiac bevonásával alakítottunk ki, hiszen végső soron a gazdasági szereplők igényeire kell válaszolnunk.


gyuricza

Fotó: Kaszab Tibor/Agroinform


– Meddig elég ez a tudás, mikor kell újra hozzányúlni a képzésszerkezethez?

– Ez egy soha véget nem érő folyamat. Az agrártudomány az egyik leggyorsabban fejlődő terület, gyorsabban változik, mint az autóipar. Egy évvel ezelőtt még nem volt ennyire meghatározó a mesterséges intelligencia, ma már azonnali reagálást igényel. A képzésnek folyamatosan alkalmazkodnia kell.

– És mi a helyzet a szemléletváltással, hogy alakul a szántás nélküli technológiák népszerűsége?

– A tudományos bizonyítékok rendelkezésre állnak. A kérdés az, hogy a gazdák mennyire fogadják el. Az elmúlt tíz évben a gazdaságok mintegy 30%-a megszűnt, és ezek döntő többségében nem volt megfelelő szaktudás. Az érintett, mintegy 110 ezer gazdaság kevesebb mint 1%-ában volt felsőfokú agrárvégzettség. Ez sokat elmond.

Aki elfogadja, hogy a 30–40 éves beidegződéseken változtatni kell, az tud fejlődni.

A fiatalok számára ez már természetes: számukra evidens a forgatás nélküli talajművelés, a klímaalkalmazkodás, a precíziós megoldások használata. Az idősebb generációknál ez nehezebb, de egyre többen ismerik fel, hogy a változás nem választás kérdése, hanem túlélési feltétel.

Indexkép: Kaszab Tibor/Agroinform