A brazil Atlanti-erdőből érkező ijesztő kutatási eredmények szerint a gyors erdőpusztulás nemcsak az élővilág sokszínűségét veszélyezteti, hanem az emberekre leselkedő fertőző betegségek kockázatát is fokozza. A Frontiers in Ecology and Evolution szaklapban publikált tanulmányból az derül ki, hogy az erdőszéleken élő szúnyogok egyre inkább az emberek vérét részesítik előnyben – ami komoly hatással van a a szúnyogok által terjesztett betegségek terjedésére.

A Rio de Janeiro állam területén található atlanti esőerdő egykor hihetetlen biológiai gazdagsággal bírt, ahol fajok százainak élővilága alkotta a természetes ökoszisztémát. Az emberi tevékenység – mezőgazdaság, település- és infrastruktúrafejlesztés – miatt azonban mára mindössze az eredeti terület körülbelül egyharmada maradt fenn. Ebben az erősen átalakult környezetben a szúnyogok viselkedése is radikálisan megváltozott: a vadon élő állatok helyett figyelmüket az emberek felé fordítják.

A kutatócsoport fénycsapdákat helyezett ki két természetvédelmi területen, amelyekben különböző szúnyogfajokat gyűjtöttek. Az így begyűjtött több mint ezer rovar közül majdnem 150 nőstényben vizsgálták meg, hogy milyen vért fogyasztottak. A DNS-elemzés eredménye meglepő volt: a vérminták többsége emberi eredetű volt, vagyis jóval nagyobb arányban támadtak emberekre, mint valamilyen állatra.

esőerdő

A gyors erdőpusztulás nemcsak az élővilág sokszínűségét veszélyezteti – Fotó: Pixabay

A viselkedésváltozás mögött valószínűleg az áll, hogy a természetes gazdafajok – emlősök, madarak, kétéltűek – száma az egyre kisebb erdőterületeken lecsökkent, így a szúnyogok „kényszerből” fordulnak az emberek felé. Ez a viselkedésbeli alkalmazkodás különösen aggasztó, mert a szúnyogok számos komoly vírusos betegséget terjeszthetnek, mint például a Dengue-láz, a Zika, a sárgaláz, valamint a chikungunya és más arbovírusok.

A kutatás nemcsak a viselkedés megváltozását dokumentálja, hanem rávilágít arra is, hogyan alakítja át az emberi beavatkozás a betegségek ökológiáját. Ha az erdőket egyre jobban felszabdaljuk vagy eltüntetjük, az nem csupán az élővilág számára jelent veszélyt, hanem az emberek egészségét is közvetlenül érinti. A szúnyogok vérhez jutási mintázatának ilyen jellegű átalakulása azt mutatja, hogy a zoonotikus betegségek – azaz állatokról emberekre terjedő fertőzések – kockázata növekszik az antropogén környezeti változásokkal párhuzamosan.

A szerzők ezért hangsúlyozzák, hogy a vektorok (mint a szúnyogok) viselkedésének megértése kulcsfontosságú a megelőző intézkedések tervezésében. Nem elég csupán a kórokozók jelenlétét vizsgálni: ismernünk kell azt is, hogyan hat az emberi tevékenység a vektorok táplálkozási szokásaira és terjedési mintázataira. Ez segíthet hatékonyabb szúnyog-ellenőrzési stratégiák kidolgozásában és a járványok előrejelzésében.

Forrás: sciencedaily.com