Szűk keresztmetszet: a szoros

A Hormuzi-szoros a Perzsa-öblöt köti össze az Arab-tengerrel, és rajta keresztül halad a globális kőolaj-kereskedelem kb. 20%-a és a világ LNG-kereskedelmének jelentős része. Alternatív útvonalak ugyan léteznek (Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek csővezetékei), de ezek kapacitása korlátozott, és nem képesek teljes mértékben kiváltani a tengeri szállítást.

Az amerikai–izraeli–iráni feszültségek eszkalációja után több tankerforgalmi biztosító visszavonta a háborús kockázati fedezetet. A hajótársaságok jelentős része ezért nem közlekedik, kivár. Elemzőcégek, köztük a Wood Mackenzie és a Rystad Energy szerint rövid távon naponta 8–10 millió hordónyi kőolaj eshet ki a piaci forgalomból, de a piaci árreakció már a fizikai hiány előtt megjelenik. Ezt látjuk most, amikor már a 83 dolláros szint felett jár a Brent olaj ára, holott január elején még csak 60 dollár volt.

Mi lesz most?

A nagy befektetési bankok – például a J.P. Morgan – szerint ha a fennakadás több hétig tart, akkor a Brent típusú olaj ára 100–120 USD/hordó közé is emelkedhet, gyakorlatilag megduplázódhat. Erre a piaci várakozások szerint 2–3 hetes konfliktust követően kerülhet sor. Összehasonlításként: a 2022-es ukrajnai háború kitörésekor az olaj ára rövid időre 120 dollár fölé emelkedett, miközben a globális piacon ténylegesen kisebb volt a kiesett árumennyiség, mint most. 

Az árak elszabadulását tompíthatja az, hogy az USA, az EU és Kína jelentős stratégiai olajtartalékokkal rendelkezik, illetve az OPEC+ úgy nyilatkozott, hogy emelni fogja a napi kitermelést. A problémát az jelenti, hogy a többlettermelés jelentős részének is a szoroson keresztül kellene piacra jutnia. Alternatív útvonalakként szóba jöhet Szaúd-Arábia kelet-nyugati csővezetéke és az Egyesült Arab Emírségek Abu-Dzabi–Fudzsaira vezetéke, korlátozott kapacitással.  

A magasabb olajár közvetlenül emeli:

  • az üzemanyagárakat,
  • a szállítási költségeket,
  • egyes ipari anyagok alapanyagköltségét,
  • végül is az inflációt.

Emelkedő üzemanyagárak

Emelkedő üzemanyagárak – Fotó: Shutterstock

Hároméves csúcson az európai földgáz ára

Az európai földgázjegyzések közel 40%-kal 60 euró/MWh fölé kapaszkodtak, ami 2023 óta a legmagasabb szint. Az áremelkedést a közel-keleti feszültségek eszkalálódása hajtotta. A QatarEnergy ugyanis hétfőn leállította az LNG-termelést, miután iráni drónok csapást mértek a Ras Laffan és Mesaieed létesítményeire, amelyek a globális LNG-kibocsátás mintegy egyötödéért felelősek. A kiesés az Európai Unió LNG-importjának körülbelül 15%-át érintheti.

Mindez olyan időszakban történik, amikor az uniós gáztárolók töltöttsége alacsony (jelenleg 31%-on áll), szemben az egy évvel korábbi 40%-kal.

A földgáz a nitrogénműtrágya-gyártás kulcsfontosságú alapanyaga, valamint a terményszárításhoz is szükséges, ezért a hosszú távú konfliktus különös veszélyeket hordoz a mezőgazdaság számára. Lásd még a témában: Olajból van tartalék, műtrágyából nincs: Csapdába sétált a világ mezőgazdasága.