Március 8-a, a nemzetközi nőnap évtizedeken át szorosan összekapcsolódott a szegfűvel Magyarországon. A piros vagy rózsaszín virág sokáig a nőnapi köszöntések jelképe volt: munkahelyeken, iskolákban és családi ünnepléseken egyaránt gyakran adtak át egy-egy szál szegfűt. Bár a hagyomány ma is él, a háttérben a virágtermesztés szerkezete jelentősen átalakult.
A szegfű ma is jelen van a kertészetekben
A szegfű (Dianthus fajok, például Dianthus caryophyllus) napjainkban is ismert és kedvelt dísznövény. Számos kertben, virágágyásban és kertészeti árudában találkozhatunk vele, ahol elsősorban dísznövényként nevelik.
A kertészek körében azért maradt népszerű, mert viszonylag egyszerűen termeszthető, és sokféle színben, valamint változatban érhető el. A növény magról és palántáról egyaránt nevelhető, ezért a dísznövénykertészetek kínálatában ma is megtalálható.
A termesztés azonban ma inkább kisebb kertészetekhez, illetve dísznövény-előállításhoz kötődik. A cserepes növényként vagy palántaként előállított szegfű sok helyen kerti dísznövényként jelenik meg, ami eltér a korábban megszokott, nagy volumenű vágottvirág-termesztéstől.

illusztráció – Fotó: Shutterstock
A vágott szegfű termesztése visszaszorult
A hazai virágpiacon ma már jelentős arányban importból származó szegfű jelenik meg. A virágüzletek csokraiban gyakran találhatók külföldi termesztésből érkező virágok, például holland vagy dél-európai üvegházakból.
Számos virágüzlet külön jelzi is, hogy csokraik hazai és import virágok felhasználásával készülnek. Ez jól mutatja, hogy a piacon ma már nem kizárólag a hazai termelés dominál.
A háttérben a hazai dísznövénytermesztés átalakulása áll. A rendszerváltást követően a magyar üvegházi kertészetek jelentős szerkezeti változásokon mentek keresztül. Több olyan hagyományos vágott virág – köztük a szegfű vagy a gerbera – termesztése is csökkent, amelyeknél a külföldi, nagyobb volumenű és modern technológiával működő üvegházi gazdaságokkal nehéz volt versenyképesen termelni.
Ennek következtében a klasszikus, nagyüzemi vágott szegfű termesztése Magyarországon ma már jóval kisebb szerepet tölt be, mint korábban.
Vadon élő szegfűfajok is megtalálhatók
A szegfű nemcsak a kertészetekből ismert növény. Magyarországon több, természetes élőhelyen előforduló faj is megtalálható.
Ezek közé tartozik például a magyar szegfű (Dianthus pontederae), amely a Kárpát-medencében őshonos növény. Az ilyen fajok elsősorban botanikai és természetvédelmi szempontból jelentősek, és nem tartoznak a termesztett vágott virágok közé.
A hagyomány megmaradt, a háttér megváltozott
A szegfű továbbra is ismert nőnapi virág Magyarországon, de a mögötte álló termesztési és piaci háttér ma már más képet mutat, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
A növény jelen van a kertészetek kínálatában, dísznövényként sok kertben megtalálható, ugyanakkor a virágüzletekben kapható vágott szegfű jelentős része külföldi termesztésből származik.
Így a nőnaphoz kötődő virágos hagyomány fennmaradt, miközben a hazai és nemzetközi virágpiac szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult.
Indexkép: Shutterstock