Egyre intenzívebb vita övezi Dániában a Bovaer nevű takarmány-adalékanyagot, amelynek célja a szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentése. A közösségi médiában terjedő videók és gazdálkodói beszámolók szerint a termék használata súlyos egészségügyi problémákhoz, sőt elhulláshoz vezetett a teheneknél. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a dán hatóságok és tudományos intézetek már vizsgálják a bejelentéseket, ám a tudományos közösség és az eddigi kutatások egyértelműen nem igazolják a közösségi térben keringő állításokat.
Mi is az a Bovaer, és miért használják?
A Bovaer célja, hogy csökkentse a kérődzők – elsősorban a tehenek – emésztőrendszerében képződő metánt, amely az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz. A termék hatóanyaga, a 3-nitrooxy-propanol (3-NOP) elnyomja a metánképző enzimek működését, így akár 30%-os kibocsátáscsökkentés is elérhető a tejelő szarvasmarháknál.
A takarmány-adalékanyag alkalmazását több országban is engedélyezték, és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) már 2021-ben biztonságosnak ítélte a Bovaert a megfelelő dózis alkalmazása mellett. Az EFSA szerint a készítmény nem jelent veszélyt sem az állatok egészségére, sem a fogyasztókra nézve, mivel a hatóanyag nem kerül át a tejbe vagy a húsba.
Fotó: Shutterstock
Dániában komoly gyanú merült fel – miért?
A dán mezőgazdaság 2025 elején vezette be a Bovaer használatát, miután a kormány előírta a metáncsökkentő takarmány-adalékanyagok alkalmazását az éghajlatvédelmi célok elérése érdekében.
Az év során azonban mintegy 350 gazdálkodó jelentett emésztési zavarokat, hasmenést, tejhozamcsökkenést, terméketlenséget vagy akár elhullást a teheneknél – mindezt a Bovaer bevezetéséhez kapcsolták.
A médiafelhajtás hatására a dán SEGES Innovation kutatóintézet és az Aarhusi Egyetem is vizsgálatot indított. A közösségi médiában terjedő bejegyzések között szélsőséges állítások is megjelentek – például, hogy a Bovaer mérgezővé teszi a tejtermékeket –, ám ezek tudományos megalapozottsága hiányzik.
A kutatások mást mutatnak – nem a Bovaer lehet az első számú gyanúsított
Jan Dijkstra, a Wageningeni Egyetem kérődzők takarmányozásával foglalkozó docense szerint a tudományos kísérletek során sosem jelentkeztek azok a súlyos tünetek, amelyeket a dán gazdák egy része tapasztalt. Dijkstra egy 2024-es Journal of Dairy Science publikációra hivatkozva állítja: sem csökkent takarmányfelvétel, sem tejhozamcsökkenés, sem elhullás nem volt jellemző a kísérletekben.
Sőt, több európai országban – így Hollandiában, Belgiumban – már évek óta használják a Bovaert, és eddig nem számoltak be tömeges problémákról.
A szakértő szerint a dániai problémák hátterében több tényező együttes hatása is állhat. Az egyik lehetséges magyarázat a takarmányban használt repce magas kéntartalma. A dán SEGES elemzése 200 gazdaság adatai alapján kimutatta, hogy a problémákat jelző gazdaságok takarmányának kéntartalma (átlagosan 2,62 g/kg szárazanyag) magasabb volt, mint a kontrollcsoporté (2,48 g/kg). A különbség ugyan csekélynek tűnik, de intenzív tejtermelés esetén komoly hatása lehet.
A magasabb kéntartalom és a Bovaer együttes jelenléte a bendőben hidrogén-szulfid (H₂S) képződéséhez vezethet, amely ismerten csökkenti a kérődzési aktivitást. Azonban a SEGES elemzése nem mért közvetlenül kéntartalmat, hanem standard értékek alapján becsülte azt – ez pedig gyengíti az eredmények pontosságát.
A vízminőség és más tényezők szerepe
Egy másik figyelembe veendő tényező a víz kéntartalma. Ha a vízellátás magas kéntartalmú, és ezt a takarmányban használt repceolajjal kombinálják, a teljes kénbevitel jelentősen megnőhet. Ez szintén hozzájárulhat az emésztési zavarokhoz.
Dijkstra rámutatott, hogy a problémák a Bovaer bevezetésével egy időben történtek, de sok gazdaságban egyidejűleg más változások is történtek a takarmányozásban – például új kukoricaszilázs használata, amely önmagában is emésztési gondokat okozhat. Ezért rendkívül nehéz egyetlen összetevőre visszavezetni a problémákat.
Mi a konklúzió?
A jelenlegi ismeretek és tudományos vizsgálatok alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a Bovaer okozza a dániai tehenek megbetegedését. Az adalékanyag biztonságosságát számos független vizsgálat megerősítette, és az EU-ban érvényes engedélyezési folyamaton is átesett. A mostani vizsgálatok ugyanakkor fontosak, mert segíthetnek feltárni, hogy milyen körülmények között, milyen takarmányozási vagy környezeti kombinációk okozhatnak problémát.
A gazdák aggodalmai jogosak, az állatjólét elsődleges szempont. De a pánikkeltés, az összeesküvés-elméletek és a tudományos alapokat nélkülöző állítások csak ártanak – különösen akkor, amikor a mezőgazdaság és az éghajlatvédelem közös kihívásaira keresünk fenntartható megoldásokat.
Forrás: dairyglobal.net és euronews.com
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
