Miközben az ólom használatát számos termékben már évekkel ezelőtt betiltották, a vadászlőszerekben és horgászsúlyokban továbbra is engedélyezett maradt. Környezetvédők, tudósok és egészségügyi szakértők szerint azonban eljött az idő az uniós szintű tiltásra – az ólommentes alternatívák már rendelkezésre állnak, a kockázatok viszont egyre nyilvánvalóbbak.

Egy régóta ismert, mégis tovább élő környezeti méreg

Az ólom az egyik legismertebb és legjobban dokumentált nehézfém, amely már kis mennyiségben is súlyosan károsítja az élő szervezeteket. Használatát évtizedekkel ezelőtt megszüntették festékekben, üzemanyagokban és számos ipari termékben, ennek ellenére a vadászati és horgászati gyakorlatban még mindig jelen van.

A probléma nem elméleti: az ólomtartalmú lövedékek becsapódáskor mikroszkopikus szilánkokra esnek szét, amelyek mélyen bejutnak a vad húsába. Ezek elfogyasztásával az ólom bekerül az emberi szervezetbe, ahol felhalmozódik, és hosszú távon idegrendszeri, vese- és szív-érrendszeri károsodásokat okozhat. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, a várandós nők és a fogamzóképes korú nők.

Súlyos következmények a vadon élő állatokra

A természetben az ólom hatása még látványosabb. A horgászsúlyokból és lőszerekből származó ólom a talajon és a vízben felhalmozódik, majd a táplálékláncon keresztül jut el a halakhoz, vízimadarakhoz és ragadozó madarakhoz.

A vízimadarak gyakran lenyelik az ólomszemcséket, a ragadozók pedig a meglőtt vadállatok maradványaival együtt veszik fel a mérget. Az ólom gátolja az alapvető enzimek működését, károsítja az idegrendszert, emésztési bénulást okoz, és sok esetben éhhalálhoz vagy fulladáshoz vezet.

Egy átfogó európai tanulmány szerint mindössze tíz ragadozó madárfajban évente mintegy 55 ezer egyed pusztul el ólommérgezés következtében. A 2025-ben, a németországi Allgäuban elhullott grifon keselyű esete is rámutatott arra, hogy még a nagy értékű, újratelepítési programokban szereplő fajok sincsenek biztonságban.

Az első lépés már megtörtént – de nem elég

Az Európai Unió 2023 februárjától betiltotta az ólomlövedékek használatát vizes élőhelyeken és azok 100 méteres körzetében. Ez jelentős előrelépés volt, ám a szárazföldi területeken az ólom továbbra is széles körben jelen van, így a környezeti és egészségügyi kockázatok fennmaradtak.

Az Európai Bizottság 2025-ben javaslatot tett az ólomtartalmú vadászlőszerek és horgászsúlyok teljes betiltására. A tervezet azonban a tagállami és érdekképviseleti ellenállás miatt jelentősen felpuhult:

  • a nagy kaliberű lőszerek esetében az átmeneti időszakot 18 hónapról öt évre növelték,
  • a kis kaliberű lőszereknél akár 15 éves átmenetet is kilátásba helyeztek,
  • egyes kivételek pedig a lőterekre is vonatkoznának.

A végső döntés többször halasztást szenvedett, noha 2025 novemberében már 22 ország 102 tudósa és egészségügyi szakértője sürgette az EU-t a teljes körű tiltás elfogadására.

Léteznek működő alternatívák

A szakértők szerint a tiltás technikai akadálya mára megszűnt. Ólommentes horgászsúlyok régóta elérhetők, az acél- és rézalapú vadászlőszerek pedig árban és hatékonyságban is versenyképesek. Több ország – köztük Dánia, Hollandia, Nagy-Britannia és Németország egyes tartományai – már sikeresen bevezette a korlátozásokat.

A javasolt szabályozás kizárólag a polgári felhasználásra vonatkozna, a hadsereg és a rendvédelmi szervek nem tartoznának a hatálya alá.

Petícióval sürgetik a változást

Környezetvédő és vadászati szervezetek szerint az ólom egy teljes mértékben elkerülhető mérgezési forrás. Összeurópai kampány indult az ügyben: a #BanLeadNow célja, hogy az Európai Unió végre egységesen és következetesen lépjen fel a vadászlőszerekben és horgászsúlyokban használt ólom ellen.

A petíció aláírásával a kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy az uniós döntéshozók 2026 elején már ne halogassák tovább a teljes körű ólomtilalom bevezetését.

Forrás: NABU.de

Indexkép: Pexels