A zöld legelők országaként ismert Írországban meglepő irányba indultak el a mezőgazdasági kutatások: a tehenek és juhok étrendjét tengeri algával egészítenék ki. A cél nem kevesebb, mint az állatok emésztése során keletkező metán mennyiségének csökkentése, amely jelentős szerepet játszik az üvegházhatású gázok kibocsátásában.

Kutatások szerint bizonyos algafajok etetése esetén a szarvasmarhák jóval kevesebb metánt bocsátanak ki. Az Asparagopsis nevű alga például amerikai és ausztrál vizsgálatokban akár 80 százalékkal is csökkentette a kibocsátást, már kis adagban is. Ugyanakkor ennek nagyüzemi termesztése és fenntartható előállítása egyelőre komoly akadályokba ütközik.

Az ír SeaSolutions projekt ezért inkább helyi, „natív” hínár- és algafajokkal kísérletezik. Eddig mintegy húsz ír partvidékről származó hínárfajtát vizsgáltak, emellett Norvégiából, Kanadából és több európai országból is gyűjtöttek mintákat. A kezdeti eredmények 11–20 százalékos metáncsökkentést mutatnak, ami ugyan elmarad az Asparagopsis drámai hatásától, de a kutatók szerint már ez is érdemi előrelépés lehet.

A méréseket korszerű technológiával végzik: egyes farmokon napelemes berendezések elemzik a tehenek leheletében található metánszintet, máshol hordozható kamrákban vizsgálják a juhokat. A birkákat speciális, algás adalékkal kiegészített takarmánnyal etetik, majd rendszeresen ellenőrzik a kibocsátásukat.

A kérdés Írország számára különösen érzékeny. Az ország 7,4 millió szarvasmarhát tart, és Európa egyik legnagyobb tej- és marhahúsexportőre, miközben az egy főre jutó metánkibocsátásban is az élmezőnyben szerepel. A glasgow-i COP26 klímacsúcson Írország vállalta, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkenti metánkibocsátását, ám a mezőgazdaságban ennél jóval mérsékeltebb, 10 százalékos csökkentési célt tűzött ki.

Az algás takarmányadalékokban ezért sokan olyan kompromisszumos megoldást látnak, amely lehetővé teheti a kibocsátás mérséklését anélkül, hogy jelentősen csökkenteni kellene az állatállományt vagy szigorúbb korlátozásokat vezetnének be az ágazatban.

A kutatók hangsúlyozzák: az algás etetés nem csodafegyver, de fontos eszköz lehet a metánkibocsátás visszafogásában. A következő évek kérdése az lesz, hogy a kísérleti eredményeket sikerül-e gazdaságosan és széles körben alkalmazható technológiává alakítani a legelők országában.

Forrás: Telex.hu

Indexkép: Pexels