Négy célterület, egy közös cél: a versenyképes és fenntartható erdőgazdálkodás

Mocz András helyettes államtitkár a Tarjánban rendezett konferencián részletezte, hogy a KAP keretében meghirdetett, „Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívás keretében négy fő célterületre nyújthatnak be támogatási kérelmet a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok egyaránt. A támogatás kiterjed az erdőgazdálkodási alaptevékenység és a kapcsolódó termékek hozzáadott értékének fejlesztésére, a hatékonyságot növelő digitalizációs beruházásokra, valamint az erdészeti szaporítóanyag-előállítás korszerűsítésére is. Fontos dátum, hogy a kérelmeket 2024. május 7-től lehet majd benyújtani.

A bejelentés hátterében az a sürgető kihívás áll, hogy zöldvagyonunk legfontosabb eleme, a több mint 2 millió hektárnyi magyar erdő is ki van téve a klímaváltozás negatív hatásainak. Mocz András aláhúzta: az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki, felhasználva a modern technológia és az erdészeti tudomány legújabb eredményeit. Ezt a célt szolgálja a tavaly megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is, amelynek nyolc szakmai munkacsoportja közül az egyik kifejezetten az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, folyamatos kutatásokkal segítve és irányt mutatva a termelőknek.

A szakmai fórumok kulcsfontosságúak az erdészeti ágazat klímaadaptációs stratégiáinak kidolgozásában.

A szakmai fórumok kulcsfontosságúak az erdészeti ágazat klímaadaptációs stratégiáinak kidolgozásában. - Fotó: Vermes Tibor

Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagot termeljünk, amik a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítsák a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal. A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár.

A konferenciának otthont adó Interreg Magyarország-Szlovákia Program keretében egy konkrét, jövőbe mutató projekt is megvalósul. Ennek során a partnerek a klímaváltozáshoz már bizonyítottan alkalmazkodott őshonos fafajok magjaiból nevelnek facsemetéket, méghozzá modern, burkolt gyökérzetű technológiával. A projekt részeként országszerte több helyszínen kísérleti ültetvényeket hoznak létre, hogy precízen nyomon kövessék a csemeték növekedését és ellenálló képességét a gyakorlatban.

Indexkép: Vermes Tibor