Az Izrael és az Egyesült Államok által szombaton indított légicsapások nyomán az olajpiac azonnal reagált. Irán a világ egyik legjelentősebb kitermelője, emellett stratégiai ellenőrzést gyakorol a Hormuzi-szoros felett, amelyen keresztül a globális kőolaj-kereskedelem mintegy ötöde halad át.

Irán napi 3,2 millió hordó olajat termel, ami a világkitermelés körülbelül 3 százaléka. Önmagában ennek kiesése is komoly árfelhajtó hatással járna, ám a piac ennél is nagyobb kockázatot áraz: a Hormuzi-szoros lezárása vagy tartós kiesése esetén napi 20 millió hordónyi szállítmány kerülhet veszélybe.

A bizonytalanság hatására a Brent típusú kőolaj ára 14 hónapos csúcsra, 80 dollár fölé emelkedett hordónként. Bár ezt némi korrekció követte, a jegyzés továbbra is magas szinten áll. Piaci elemzők szerint a következő napok kulcskérdése, hogy újraindul-e a tankerforgalom a szoroson keresztül. Jelenleg a biztosítók többsége nem vállalja a szállítmányok fedezetét, ami gyakorlatilag leállította a forgalmat. Ha a kiesés tartóssá válik, rövid időn belül a 100 dolláros olajár sem zárható ki.

A dízel különösen érintett

A nyersolaj árának emelkedésén túl egy másik tényező is felfelé hajtja az árakat: dróncsapás érte a szaúdi Aramco Rasz Tannúra-i finomítóját, amely jelentős mennyiségben állít elő gázolajat. A létesítmény leállása szűkítette a dízelkínálatot a globális piacon, így a késztermékek ára az olajénál is gyorsabban reagált.

A G7-nek nyilatkozó szakértő szerint a magyar kutakon a gázolaj ára akár 30 forinttal is emelkedhet a héten. A benzin esetében kisebb mértékű, de így is érzékelhető, 15–20 forintos drágulás valószínű.

A Mol mozgástere és az orosz olaj

A hazai árak alakulása ugyanakkor nem automatikus. A kiskereskedelmi árakat jelentős részben a MOL döntései határozzák meg. Bár a nemzetközi késztermékárak indokolttá tehetnek egy jelentősebb emelést, a vállalat költségoldala eltérhet a nyugati piaci trendektől.

A százhalombattai Dunai Finomító technológiailag az orosz Ural típusú kőolaj feldolgozására optimalizált. Az elmúlt napokban a nyugati olajfajták ára meredeken emelkedett, az Ural jegyzése azonban jóval kisebb mértékben követte ezt a drágulást. Ennek oka, hogy az orosz olaj a szankciók és a korlátozott piac miatt eleve diszkonttal forog a nemzetközi piacokon.

Az orosz és a nyugati típusok közötti árkülönbség az elmúlt hetekben nőtt, és a jelenlegi geopolitikai helyzetben tovább tágulhat. Ez elméletileg javíthatja a MOL finomítói árrését, ugyanakkor a különbözet jelentős része különböző adó- és elvonási mechanizmusokon keresztül az államkasszába kerül.

Nem jön az ezerforintos benzin, de érezhető lesz a drágulás

Bár az olajpiaci feszültség komoly áremelkedést vetít előre, az ezerforintos literenkénti üzemanyagár egyelőre nem reális forgatókönyv. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben szinte biztosra vehető, hogy a következő napokban mind a benzin, mind a dízel ára emelkedik a magyar töltőállomásokon.

A további ármozgás mértéke elsősorban attól függ, hogy sikerül-e stabilizálni a Hormuzi-szoros forgalmát, illetve milyen gyorsan áll helyre a szaúdi finomítói kapacitás. Amennyiben a geopolitikai kockázatok tartósan fennmaradnak, a mostani drágulás csak az első lépés lehet egy hosszabb áremelkedési hullámban.

Forrás: Telex/G7

Indexkép: Pexels