Nemcsak a növényvédelmi gyakorlatról, hanem a növények egészségéről, a zárlati károsítók jelentette kockázatokról és az élelmezésbiztonság felé tolódó európai szemléletről is szó esett a XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon. Gábriel Géza, az Agrárminisztérium főosztályvezetője átfogó növényegészségügyi helyzetképet adott, hangsúlyozva: a megelőzés, a gyors reagálás és az együttműködés ma fontosabb, mint valaha.
A XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum az utóbbi évek egyik legnagyobb létszámú szakmai rendezvénye volt. Az Agrárminisztérium főosztályvezetője erre is kitért előadásában.
– Ez egy örvendetes tény, és köszönjük is a kitüntető figyelmet – reagált Gábriel Géza. Szerinte a növényvédelemről szóló szakmai diskurzus hagyományosan a napi gyakorlat, a növényvédő szerek és a szezonálisan jelentkező károsítók körül forog, miközben a növényegészségügy jóval kevesebb figyelmet kap.
Pedig – tette hozzá – amikor idegenhonos, zárlati vagy szabályozott károsítók jelennek meg, azok rövid idő alatt képesek komoly gazdasági és szakmai hullámokat kelteni. A tavalyi év erre iskolapéldát szolgáltatott.
Gábriel Géza – Fotó: Agroinform/Horváth Attila
Növényvédelem és növényegészség: elválaszthatatlan területek
A főosztályvezető hangsúlyozta: a növényvédelem és a növényegészségügy nem különálló világok.
– Ez a két szakterület organikusan összefonódik – fogalmazott. – Amikor növényegészségről beszélünk, akkor zárlati és nem zárlati, de szabályozott károsítókról beszélünk, amelyek nem napi szinten jelennek meg, de amikor igen, akkor rendkívül komoly hatásuk van.
Szerinte az elmúlt évek válságai – köztük a Covid-járvány – alapvetően formálták át az európai gondolkodást.
– A 2019–2021 közötti időszakban mindenki megtapasztalta, mit jelent, amikor ellátási zavarok lépnek fel. Amikor nem jut elég alapélelmiszer a boltokba – mondta. – Ez vezetett oda, hogy ma már nemcsak élelmiszerbiztonságról, hanem élelmezésbiztonságról beszélünk.
Vagyis:
nem elég, hogy a megtermelt növényi termék egészséges és jó minőségű legyen – egyáltalán lennie is kell elegendő árualapnak. Ez a szemléletváltás már az uniós szakpolitikában is egyre markánsabban megjelenik.
Fordulat az uniós szabályozásban
Gábriel Géza szerint ma már látható, hogy Európa „a hullám jó oldalára” került.
– Az élelmiszer és takarmány mintegy 80 százaléka növényi eredetű – emlékeztetett. – Így a növényvédelem és a növényegészségügy meghatározó szerepet játszik az élelmezésbiztonság garantálásában.
Ezt jól jelzi az is, hogy az Agrárminiszterek Tanácsának ülésein ma már nincs olyan hónap, amikor ne szerepelne napirenden a növényvédelem vagy a növényegészség ügye. A főosztályvezető szerint ez éles kontrasztot mutat a 2022-ben megjelent, nagy vihart kavart uniós szabályozási tervekkel.
– Akkor még a növényvédő szerek tiltása, a használat drasztikus korlátozása volt napirenden. Ma már egészen másról beszélünk: hogyan lehet gyorsítani az engedélyezési folyamatokat, és hogyan lehet valódi alternatívákat adni a gazdálkodók kezébe – jelentette ki.
Szervezeti megerősítés Magyarországon
A szemléletváltást szervezeti változások is kísérték idehaza.
– Tizennyolc év után először, április óta önálló Növény- és Talajvédelmi Főosztály működik Magyarországon – mondta. – Tízfős csapattal dolgozunk, és egy nagyon ütőképes szakmai közösség van kialakulóban.
Zárlati károsítók: gyorsuló terjedés, közös felelősség
A tavalyi év növényegészségügyi narratíváját egyértelműen a szőlő fitoplazmás betegsége határozta meg.
– Rendkívül dinamikus terjedést tapasztaltunk, nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában – hangsúlyozta. – Reagálni kellett, közel 4 milliárd forintot sikerült mozgósítani az intézkedésekre.
Ugyanakkor kiemelte: a siker kulcsa nem csak a forrásokon múlik.
– A növényegészségügyi problémák közös felelősséget jelentenek. Egyedül nem lehet megoldani – fogalmazott. – A termelőkkel való együttműködés tavaly különösen jól működött, és ez példaértékű.
A főosztályvezető több, az elmúlt években felbukkanó zárlati és nem zárlati károsítót is felsorolt: baktériumos hervadást okozó kórokozók, fonálférgek, vírusok jelentek meg importált vetőmagokkal vagy dísznövényekkel együtt.
– A globális kereskedelem az egyik legnagyobb kockázati tényező – mondta. – Nem véletlen, hogy a jelzések jelentős része a nemzetközi növénykereskedelemből érkezik.
A jövő veszélyei már a küszöbön
Külön figyelmet kaptak azok a kiemelt zárlati károsítók, amelyek még nincsenek jelen Magyarországon, de Európában már igen. Közülük a legveszélyesebbnek a Xylella fastidiosa nevű baktérium számít.
– Több mint 600 gazdanövénye van, és ha bekerül, rendkívül nehéz felszámolni – figyelmeztetett. – Magyarországon ráadásul számos rovarvektor "várja", hogy megjelenjen.
Szó esett a japán cserebogárról, a kőrispusztító díszbogárról és az őszi sereghernyóról is, amelyek már a szomszédos országokban jelen vannak.
– Az idő sajnos nem nekünk dolgozik, hanem a károsítóknak
– jegyezte meg a főosztályvezető.
Megelőzés, gyorsaság, összefogás
Az előadás végén Gábriel Géza egyetlen szót emelt ki: összefogás.
– A növényegészségügyben a megelőzés szinte az egyetlen eszközünk – mondta. – Határellenőrzések, belső felderítések, csapdázás: mind azért van, hogy időt nyerjünk.
Jelenleg Magyarországon 90 károsítóra zajlik célzott felderítés, ebből 49 állati eredetű, 21 pedig szabályozott, nem zárlati károsító. A gyors bejelentés és az együttműködés nélkül azonban mindez kevés.
– Egyetlen hatóság sem lehet sikeres egyedül – hangsúlyozta. – A termelők, a kereskedők, sőt az állampolgárok együttműködésére is szükség van.
Mint fogalmazott, a tavalyi szőlőfitoplazmás esetek megmutatták: ahol van párbeszéd és közös fellépés, ott van esély a károk mérséklésére is.
– Ez közös felelősség – zárta gondolatait. – És minél hamarabb lépünk, annál nagyobb az esélyünk a sikerre.
Indexkép: Shutterstock
