A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy a metszés során keletkező venyige megfelelő kezelése kulcsfontosságú a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó elleni védekezésben. A szakemberek szerint a metszési nyesedék sorsa nem pusztán technológiai kérdés, hanem a fertőzés terjedésének megelőzésében is meghatározó szerepet játszik.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma – a grapevine flavescence dorée (FD) – a szőlő egyik legsúlyosabb zárlati károsítója. A betegség ellen jelenleg nincs közvetlenül hatékony növényvédő szer, ezért a védekezés alapját elsősorban a megelőző intézkedések jelentik.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tájékoztatása szerint ezek közé tartozik az ellenőrzött forrásból származó, egészséges szaporítóanyag használata, a fertőzött növények felszámolása, valamint a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) populációjának visszaszorítása.
A kabóca biológiájának egyik kulcspontja a téli túlélés.
A rovar tojás alakban telel át, elsősorban a szőlő kétéves részeinek repedezett kérge alatt. A tojások jelentős része a metszés során eltávolított vesszőkben marad, ezért a metszési nyesedék kezelése növényegészségügyi szempontból is kiemelten fontos.
A szakemberek szerint ha a venyigét az ültetvényben hagyják, felhalmozzák vagy nem megfelelő módon kezelik, azzal hozzájárulhatnak a kabócapopuláció fennmaradásához és növekedéséhez, ami növeli a fertőzés terjedésének kockázatát is.
Zárlati területeken kötelező az égetés
Amennyiben a hatósági vizsgálatok FD-fertőzést igazolnak, a növényegészségügyi hatóság úgynevezett körülhatárolt területet jelöl ki. Ez egy egy kilométer sugarú fertőzött zónából és az azt körülvevő legalább három kilométeres pufferzónából áll.
Ezeken a területeken kötelező betartani a hatóság által előírt növény-egészségügyi intézkedéseket. Ilyen például a fertőzött tőkék gyökerestől történő megsemmisítése, a fokozott felderítés, az anyagmozgatás korlátozása, valamint az amerikai szőlőkabóca elleni kötelező védekezés.
A határozatok rendszerint előírják, hogy a kivágott tőkéket és a metszés során eltávolított vesszőket égetéssel kell megsemmisíteni. Ilyen esetben az égetés nem csupán ajánlás, hanem kötelező hatósági előírás.
Nem zárlati területen is indokolt az óvatosság
Azokban az ültetvényekben, amelyek nem állnak növényegészségügyi zárlat alatt, szintén indokolt a metszési nyesedék megfelelő kezelése. Magyarországon ugyanis a flavescence dorée fitoplazmát már szinte minden borvidéken kimutatták, és az amerikai szőlőkabóca is gyakorlatilag országszerte elterjedt.
Ezért a tojások jelenléte az ültetvényekben sok esetben feltételezhető, még akkor is, ha a fertőzés tünetei nem láthatók.
A venyige ártalmatlanításának lehetőségei
A szakemberek szerint a legbiztosabb módszer a metszési nyesedék elégetése, amely teljes mértékben elpusztítja a kabócatojásokat. Az égetés azonban jogszabályi feltételekhez kötött.
Alternatív megoldás lehet a venyige aprítása és mielőbbi talajba dolgozása is – Fotó: Shutterstock
Belterületen az avar- és kerti hulladék égetésének szabályait a helyi önkormányzatok rendeletei határozzák meg, ezért erről minden esetben helyben kell tájékozódni. Külterületen figyelembe kell venni az erdőtűzvédelmi szabályokat és az esetleges tűzgyújtási tilalmat.
Amennyiben nincs érvényben országos tűzgyújtási tilalom, az égetés megfelelő körülmények között elvégezhető. A jelentős füstképződéssel járó tevékenységet azonban előzetesen be kell jelenteni a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál.
Alternatív megoldás lehet a venyige aprítása és mielőbbi talajba dolgozása is. A mechanikai aprítás roncsolja a kéreg szerkezetét, ahol a kabócatojások találhatók, a talajba forgatott növényi maradványok pedig lebomlás során elpusztítják azokat.
A szakemberek szerint kevésbé hatékony megoldás a venyige egyszerű zúzása, különösen akkor, ha az aprított anyagot nem dolgozzák be a talajba.
Nem technológiai részletkérdés
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szerint a metszési nyesedék kezelése az integrált növényvédelem egyik fontos eleme. A megfelelő eljárások betartása hozzájárulhat a szőlő aranyszínű sárgaságának visszaszorításához és a fertőzés terjedésének megakadályozásához.
A szakemberek hangsúlyozzák: a venyige sorsa nem csupán technológiai részletkérdés, hanem a szőlőültetvények növényegészségügyi biztonságát meghatározó tényező.
Forrás: magyarnovenyorvos.hu
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
