Az elmúlt két hét időjárását változékonyság jellemezte országszerte. A több hullámban érkező hidegfrontok hatására számos térségben alakultak ki záporok, zivatarok, helyenként viharos széllökésekkel és jelentősebb csapadékkal, akár jégesővel kísérve. A Dunántúlon és az ország északi területein több alkalommal fordultak elő hevesebb zivatarok, míg az Alföldön és a délkeleti régiókban a csapadék eloszlása egyenetlenebb volt.
A csapadékos periódusokat ugyanakkor gyors felmelegedés követte, több napon is 27–30 °C közötti, helyenként azt megközelítő nappali maximumhőmérsékletekkel. Az időszakra jellemző párás levegő, a gyakori harmatképződés és a záporokat követő meleg idő kedvező feltételeket teremtett számos gombás kórokozó fertőzéséhez és terjedéséhez. Különösen azokban a térségekben nőtt a fertőzési nyomás, ahol a csapadék és a meleg idő egyidejűleg volt jelen, ezért a fogékony kultúrákban fokozott növényvédelmi figyelem indokolt.
1. ábra: A nyár színei a határban: érésben a búza, virágzik a táblaszegély – Fotó: Lepres Luca
A változékony, záporokkal és zivatarokkal tarkított időjárás ellenére a talajok vízellátottsága sok térségben továbbra sem kielégítő, a mélyebb rétegekben még mindig jelentős a vízhiány. A csapadék ugyanakkor elegendő nedvességet biztosított ahhoz, hogy a kapáskultúrákban meginduljon, illetve felerősödjön a gyomosodás, ezért ezekben az állományokban a gyomkonkurencia fokozódására kell számítani. A kalászos gabonák országszerte sárgulnak, több helyen már az érés különböző fenológiai fázisaiban járnak, így növényvédelmi szempontból a betakarítás előtti időszakra jellemző kockázatok kerülnek előtérbe. Az őszi káposztarepce állományai szintén az érés fázisában vannak.
2. ábra: A levéltetvek betelepedése felgyorsult a napraforgó állományokban – Fotó: Lepres Luca
A napraforgó vetések képe továbbra is heterogén: a fejlődésben jelentős különbségek láthatók, ami az eltérő kelési viszonyokra, a korábbi száraz időszakokra, a csapadék térben egyenetlen eloszlására vezethető vissza. Azonban több helyen már elérték az 50–60 cm-es növénymagasságot, és hamarosan belépnek a csillagbimbós fenológiai állapotba. A betegségek közül az alternáriás levél- és szárfoltosság lassú terjedése figyelhető meg, elsősorban az alsó levélemeleteken, ugyanakkor a fertőzés mértéke egyelőre gyengének tekinthető. A kártevők közül a fekete répalevéltetű és a sárga szilvalevéltetű betelepedése több térségben felgyorsult, így a levéltetű-kolóniák száma fokozatosan növekszik. Bár a közvetlen kártételi veszély jelenleg még csak lassan emelkedik, a közelgő csillagbimbós állapot fokozott érzékenysége miatt az állományok rendszeres ellenőrzése és szükség esetén a védekezések időben történő elvégzése indokolt.
Az országos megfigyelések alapján a kukoricamoly idei megjelenése a megszokottnál korábban és erősebb intenzitással indult. Az L1-es lárvák már május végén, június elején megjelentek, ami mintegy három héttel korábbi fejlődést jelent az elmúlt évekhez képest. A délkeleti és déli országrészekben több helyen 30–40%-os fertőzöttséget is észleltek, ami ebben az időszakban kifejezetten magasnak számít, és jelentős nyári kukoricamoly-nyomást vetít előre. A párás, mérsékelten meleg időjárás kedvez a tojások kelésének és a lárvák fejlődésének. A kártevő már nemcsak Baranya és Békés vármegyében, hanem Fejér, Heves és Somogy térségében is megjelent, míg az áttelelő gyapottok-bagolylepke egyedszáma szintén magasnak mutatkozik a csapdázási adatok alapján. A korai és fokozott kártevőnyomás miatt a kukoricaállományok rendszeres ellenőrzése és a védekezések megfelelő időzítése kiemelt jelentőségű.
3. ábra: Sörét nagyságú bogyók – Fotó: Lepres Luca
A szőlőültetvények többsége jelenleg a virágzás végén jár, a korábbi fajtáknál és kedvező fekvésű területeken pedig a bogyók már elérték a sörét nagyságú fejlettséget. Ez a fejlődési szakasz továbbra is kiemelt növényvédelmi figyelmet igényel, mivel a fiatal fürtök érzékenyek a gombás fertőzésekre. Az Alföld borvidékein a fagykárt nem szenvedett állományok fejlődése hasonló ütemben halad, míg a jelentősebb fagykárral érintett ültetvényekben a regeneráció ugyan folytatódik, de ezek az állományok fenológiájukban továbbra is elmaradnak az ép területektől.
A gombás betegségek közül továbbra is a lisztharmat jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel a kórokozó a növekvő lombfelületen gyorsan felszaporodhat. A peronoszpóra egyelőre nem okoz számottevő problémát, de a fertőzés lehetőségét továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni. A feketerothadás számára helyenként kedvezőek a feltételek, ezért a megelőző védekezések fenntartása indokolt. A kártevők közül a szőlőmolyok első nemzedékének lárvakártétele több helyen már megfigyelhető, miközben az amerikai szőlőkabóca lárvái országszerte jelen vannak. A védekezések fókuszában továbbra is a lisztharmat elleni preventív kezelések állnak, emellett a kabócák elleni védekezések időzítése is aktuális feladatot jelent a termelők számára.
4. ábra: Gnomóniás betegség tünete kajszibarackon – Fotó: Lepres Luca
A csonthéjas ültetvényekben az mögöttünk és az előttünk álló csapadékosabb, párás időszak jelentősen növelte és növeli is a gombás betegségek fertőzési kockázatát. A kajsziban, szilvában, cseresznyében, őszibarackban és mandulában a sztigminás levéllyukacsosodás fertőzése erősödhet, míg a cseresznyeültetvényekben már megjelentek a blumeriellás levélfoltosság első tünetei. A kajszi gyümölcsein több helyen már láthatók a különböző gombás eredetű gyümölcsfoltosságok első tünetei, emellett a gnomóniás fertőzés jelei is egyre gyakrabban figyelhetők meg.
A záporos időjárás különösen a cseresznyetermesztők számára jelent kockázatot, mivel a csapadék hatására fokozódhat a gyümölcsrepedés, amely kedvező feltételeket teremt a moníliás gyümölcsrothadás megjelenéséhez és gyors terjedéséhez. A következő napokban ezért a fertőzésre érzékeny ültetvények fokozott ellenőrzése és a megelőző növényvédelmi beavatkozások kiemelt jelentőségűek.
Az almaültetvényekben továbbra is fokozott növényvédelmi figyelem indokolt. A lisztharmat fertőzési nyomása több térségben jelentős, a meleg időjárás és az intenzív hajtásnövekedés kedvez a kórokozó gyors felszaporodásának. A varasodás veszélye elsősorban azokon a területeken emelkedett, ahol az elmúlt időszak záporai és zivatarai tartós levélnedvességet biztosítottak.
A gyümölcsök növekedésével párhuzamosan mindkét betegség esetében fontos a folyamatos állományellenőrzés és a preventív védekezések fenntartása, különösen a fertőzésre fogékony fajtákban. A kártevők közül élénken rajzik az almamoly, első lárvái már június elején megjelentek, és a várható meleg időjárás hatására a tömeges lárvakelés időszaka is megkezdődött. Emellett a zöld almalevéltetű és a vértetű kolóniái is gyors ütemben növekednek, utóbbi esetében több helyen már közepes vagy erős fertőzöttség tapasztalható, ezért a kártevők elleni védekezések időzítése különösen fontos.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot. Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
Forrás, indexkép: Lepres Luca
