Néhány éven belül jelentős átalakulás várható a magyar szőlőültetvényekben, miután a fitoplazma okozta aranyszínű sárgaság egyre gyorsabban terjed. Zala vármegyében emiatt már szinte minden településen növényegészségügyi korlátozásokat vezettek be.

A fertőzött szőlőtőkéket kötelező eltávolítani a terjedés megakadályozása érdekében. Azok, akik elmulasztják a kivágást, akár milliós nagyságrendű bírságra is számíthatnak, miközben szakértők szerint a hobbiszintű szőlőtermesztés ideje gyakorlatilag lezárulhat.

Több mint kétszáz települést érint a fertőzés

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma által okozott járványhelyzet következtében Zala vármegye szinte teljes területe növényegészségügyi zárlat alatt áll.

A hatósági intézkedések és a fertőzés terjedése komoly változásokat hozhat a kiskerti és hobbi szőlőtermesztésben, mivel a fertőzött ültetvényeken tömegesen kell eltávolítani a tőkéket a további fertőzés megfékezése érdekében.

A Zaol.hu beszámolója szerint a zárlati intézkedéseket a Zala Vármegyei Kormányhivatal rendelte el, miután az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság fitoplazma már a megye nagy részén megjelent, így több mint 220 településen érintetté váltak az ültetvények.

A betegség egy növényegészségügyi karanténkórokozóhoz kapcsolódik, amelyet a “Grapevine flavescence dorée” nevű fitoplazma okoz. A kórokozót Európa több országában és Magyarországon is azonosították, és jelenlegi adatok szerint az ország 19 vármegyéjéből már 18-ban kimutatták, ezért Zalában különösen súlyos a helyzet.

Mit kér a hatóság a gazdáktól?

Kizárólag azokat a szőlőtőkéket kell kötelezően eltávolítani, amelyeket a hatóság fertőzöttként jelölt meg. Ugyanakkor azoknak a tulajdonosoknak is célszerű saját döntésből kivágni a gyanús vagy enyhe tüneteket mutató növényeket, akik még nem kaptak hivatalos határozatot.

A hatóság emellett arra kérte a települések vezetőit, hogy minél több felületen tegyék közzé a zárlati tájékoztatásokat, és segítsék a gazdákat a szükséges védekezési lépések megismerésében. Akkor is vannak teendők, ha egy ültetvényben egyelőre nem észlelhetők a fertőzés jelei.

A legfontosabb megelőző lépések:
  • a levágott vesszők és tőkerészek megfelelő megsemmisítése (például égetéssel),
  • a tőkék törzsének és karjainak tisztítása,
  • rügypattanás előtti lemosó permetezés olajos készítményekkel.
A vegetációs időszak során a hatóság további védekezési felhívásokat is közzétesz az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés érdekében, amely a betegséget terjeszti.

Veszélybe kerülhet a hobbi szőlőtermesztés

A jelenlegi helyzet magas szintű szakmai felkészültséget követel meg a termelőktől. A hagyományos hobbi- vagy alkalmi szőlőtermesztés Zalában gyakorlatilag megszűnhet, mivel a fertőzés megfékezéséhez szakszerű gondozásra és következetes növényvédelemre van szükség.

Azok számára pedig, akik ezt nem tudják biztosítani, érdemes lehet felszámolni az ültetvényt, hogy ne jelentsenek fertőzési forrást más gazdák számára.

szőlő

Több mint 200 település érintett a vármegyében, ahol a hatóság mostantól szigorúan ellenőrzi a növényvédelmi munkákat – Fotó: Pixabay

Súlyos bírság a szabályok megszegéséért

A zárlati szabályok megszegése komoly következményekkel járhat. Ha valaki nem semmisíti meg a hatóság által fertőzöttként jelölt tőkéket, legalább 500 ezer forintos bírságra számíthat.

A büntetés összege a körülményektől és a terület nagyságától függően akár több millió forintra is emelkedhet.

A fertőzés terjedéséért az amerikai szőlőkabóca felelős, amely ellen nincs egyszerű és gyors kémiai védekezési megoldás. A szakemberek szerint ezért kulcsfontosságú a következetes növényvédelmi gyakorlat, a termelők és a hatóságok együttműködése, valamint a fertőzött tőkék gyors eltávolítása.

Tíz éven belül drasztikusan csökkenhet az ültetvények száma

Az ágazat több szereplője szerint a probléma országos szinten is komoly következményekkel járhat. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a fitoplazma gyors terjedése miatt akár a magyar szőlőültetvények jelentős része is eltűnhet a következő években.

Pflanzner Sándor, az egyik kézműves borászat vezetője a riportban elmondta: „A növényvédelmi szakemberek akkor szóltak, hogy ebből óriási baj lesz. Tizenkét évig azonban semmi érdemi nem történt. Tavaly, az aszályos évben, amikor a kabóca robbanásszerűen elszaporodott, akkor kaptunk észbe, de addigra már késő volt”.

Országos felmérés segíthetne a védekezésben

Hatékony megoldást jelenthetne egy országos felmérés a szüret körüli időszakban, amikor a tünetek jól láthatók. Ennek során agráregyetemisták és szakközépiskolások járnák be a területeket, mobilalkalmazással rögzítve és jelölve a gyanús tőkéket, majd laborvizsgálatokkal erősítenék meg az adatokat.

Az aranyszínű sárgaság tünetei rendkívül nehezen különíthetők el más problémáktól, mivel a levelek elszíneződését tápanyaghiány, ESCA-betegség vagy más fitoplazmák is okozhatják.

Pflanzner szerint a támogatási rendszernek inkább a monitoringra és a felismerésre kellene koncentrálnia: „Olyan ez, mintha egy fék nélküli autót törnél össze, és azt mondanák: semmi baj, kapsz másikat. A kabóca elleni védekezés csak akkor működik, ha mindenki egyszerre lép, és ha a felismerést, a mintavételt és a döntést modern eszközökkel támogatjuk. Hideg tél, egy kis hó nem fogja megoldani. Csak a szervezett, összehangolt munka segít.”

Forrás: zaol.hu
Indexkép: pixabay.com