A KSH előzetes adatai alapján a költségvetés hiánya 2026 első három hónapjában 2090 milliárd forintot tett ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 9 százalékának felel meg. Ez az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forintos növekedést jelent, GDP-arányosan pedig 3,1 százalékponttal magasabb hiányt mutat. Az 1999 óta vezetett statisztikák alapján az idei első negyedéves deficit a negyedik legmagasabb értéknek számít. Legutóbb 2006-ban, szintén egy választási évben mértek kiugró értéket, amikor a deficit a GDP 15,4 százalékát érte el.

A piac felkészülten fogadta a hírt

A kormányzati szektor első negyedéves hiányának alakulása nem okozott meglepetést a gazdasági elemzők körében. Az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint a pénzügyi piacok már az új kormány költségvetési intézkedéseire összpontosítanak, például arra, miként kívánja teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges költségvetési feltételeket az új kabinet.

A kiadási oldal növekedésében jelentős szerepet játszottak a közszféra különböző területeit érintő béremelések. A pedagógusok, az igazságügyi dolgozók és a kulturális ágazat munkavállalói mellett a fegyveres testületek dolgozóinak kifizetett hathavi fegyverpénz is számottevő többletkiadást jelentett. Az egyéb kiadások emelkedését részben az otthonteremtési támogatások folyósítása, valamint a 14. havi nyugdíj első részletének kifizetése magyarázza. A beruházási kiadások az évtized elején tapasztalt szint körül alakultak.

A bevételi oldalon elsősorban a bérek dinamikus emelkedése támogatta a növekedést (adók), ugyanakkor ezt részben mérsékelte a családi adókedvezmény bővítése és a személyi jövedelemadó-mentesség kiterjesztése. Az általános forgalmi adóból származó bevételek bővülését a vártnál alacsonyabb infláció lassította, miközben az élénkülő lakossági fogyasztás kedvezően hatott az adóbevételekre.

Valahol 6 és 7% között lesz az éves hiány

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ, vezető elemzője kiemelte, hogy a várható uniós források (az elszámolási szabályok miatt) közvetlenül nem javítják az eredményszemléletű hiányt, de közvetett módon hozzájárulnak a gazdasági növekedés élénkítéséhez, és csökkenthetik a finanszírozási igényt. Ez kedvezően hathat az államadósság alakulására és a kamatkiadásokra. Előrejelzése szerint az eredményszemléletű hiány éves átlagban valamivel a GDP 6 százaléka felett lesz.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szintén úgy látta, hogy a bevételi oldalon a fogyasztás élénkülése növelte az áfabevételeket, míg a béremelkedéseknek köszönhetően emelkedtek a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékokból származó állami bevételek is. A kiadások növekedése ezzel szemben jól érzékeltette a költségvetési politika lazább jellegét. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások jelentős visszaesést mutattak. A szakmeber arra számít, hogy a hiány mértéke várhatóan nem haladja meg a GDP 7 százalékát.

A közgazdász szerint meghatározó jelentőségű lesz az új kormány által benyújtandó pótköltségvetés, amely átláthatóbb képet adhat az idei pénzügyi folyamatokról. 

Forrás: MTI.

Indexkép: Shutterstock.