A talajban ma már legalább akkora lehetőség rejlik, mint a jól felépített termesztéstechnológiában. A kérdés csak az, hogyan lehet ezt a lehetőséget munkára fogni. A biológiai hatású készítmények éppen ebben nyithatnak új távlatokat.
A növény önmagában kevés – a talajélet is dolgozik érte
A biológiai készítmények iránti érdeklődés nem véletlenül nő évről évre. A klímaváltozás, az egyre gyakoribb vízhiányos időszakok, a termelési kockázatok növekedése és az Agrár-ökológiai Program ösztönzői egyaránt abba az irányba terelik a gazdálkodókat, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a talaj biológiai működésére.
A cél nem az, hogy kiváltsuk a hagyományos technológiákat, hanem hogy azok hatékonyságát növeljük. Egy egészségesebb talajélet ugyanis jobb tápanyag-hasznosulást, erősebb gyökérzetet és nagyobb stressztűrést jelenthet a növény számára.
A mikorrhiza nem csodaszer – de komoly előnyt jelenthet
Az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett biológiai technológiája a mikorrhiza-gombák alkalmazása. Ezek a hasznos talajlakó gombák szimbiózisban élnek a növény gyökérzetével, és jelentősen megnövelhetik annak "elérési távolságát" a talajban.
Ennek köszönhetően a növény olyan víz- és tápanyagkészletekhez is hozzáférhet, amelyeket saját gyökérzetével már nem érne el. Ez különösen értékes lehet azokban az években, amikor minden milliméter csapadék számít.
A mikorrhiza-technológiát elsősorban azokban a kultúrákban látjuk eredményesnek, ahol a korai gyökérfejlődés, a foszforfelvétel és a vízhasznosítás meghatározó a későbbi termésbiztonság szempontjából. Ilyen például a kukorica, a napraforgó, a szója, valamint több kertészeti kultúra is. Kedvező körülmények között a mikorrhiza érezhetően javíthatja a foszfor és egyes mikroelemek felvételét, illetve segítheti a növényt abban, hogy szárazabb időszakban is hatékonyabban használja a talaj vízkészletét. A legnagyobb félreértés talán az, hogy sokan azonnali, látványos „csodahatást” várnak tőle, pedig a mikorrhiza akkor működik jól, ha időben kijuttatva, megfelelő talajállapot mellett, a technológia részeként alkalmazzuk.
A technológia csak akkor működik, ha jól használjuk
A biológiai készítmények esetében a kijuttatás időzítése és a termesztéstechnológia legalább olyan fontos, mint maga a termék.
A mikorrhiza-gombák például élő szervezetek, amelyeknek időre van szükségük ahhoz, hogy kapcsolatot alakítsanak ki a növény gyökérzetével. Emiatt nem mindegy, mikor kerülnek a talajba, ahogyan az sem, hogy milyen talajállapot vagy művelési mód mellett alkalmazzuk őket.
A biológiai készítményeknél az egyik leggyakoribb hiba, hogy túl későn vagy nem a megfelelő helyre kerülnek kijuttatásra. Ezeknek a mikroorganizmusoknak a gyökérzónában kell dolgozniuk, ezért különösen fontos, hogy a növény korai fejlődési szakaszában már jelen legyenek. Szintén gyakori probléma a nem megfelelő tárolás: a túl magas hőmérséklet, a közvetlen napsütés vagy a hosszabb ideig tartó kedvezőtlen raktározási körülmény ronthatja az élő szervezetek életképességét. Hibát jelenthet az is, ha a gazdálkodó nem veszi figyelembe a talajnedvességet, a talajélet állapotát vagy a keverhetőségi szabályokat, illetve ha a biológiai készítményt a teljes termesztéstechnológia helyettesítőjeként, nem pedig annak hatékonyságát javító elemeként kezeli.
Nem minden hasznos gomba ugyanazt a feladatot végzi
A biológiai készítmények világában nemcsak a mikorrhiza-gombák töltenek be fontos szerepet.
A Trichoderma asperellum például egészen más módon segíti a növénytermesztést. Míg a mikorrhiza elsősorban a víz- és tápanyagfelvételben játszik szerepet, addig a Trichoderma a talaj mikrobiológiai egyensúlyának alakításában, valamint a káros talajlakó kórokozók visszaszorításában lehet fontos szereplő.
A Trichoderma asperellum alapú készítményeket leggyakrabban olyan helyzetekben ajánljuk, ahol a cél a gyökérzóna mikrobiológiai egyensúlyának támogatása és a káros talajlakó kórokozók visszaszorítása. Jó gyakorlati példa erre a napraforgó vagy a kukorica, ahol a kelés utáni időszakban a gyökérfejlődés és az állomány kezdeti vitalitása különösen fontos. A partnereknél azt tapasztaljuk, hogy megfelelő kijuttatás mellett egységesebb kelés, erőteljesebb gyökérképződés és kiegyenlítettebb kezdeti fejlődés figyelhető meg, főként olyan táblákon, ahol korábban talajeredetű problémák vagy gyengébb indulás jelentkezett. Fontos azonban kiemelni, hogy a Trichoderma nem növényvédő szerként értelmezendő, hanem a talaj-növény rendszer biológiai támogatásának egyik eszköze.
Fotó: IKR Agrár
A betakarítás után kezdődik a következő termés alapozása
A biológiai készítmények szerepe nem ér véget a vegetáció végével. A szármaradványok lebontása a talajélet fenntartásának és a következő kultúra sikeres indulásának is fontos eleme.
A megfelelő mikrobiológiai készítmények felgyorsíthatják a cellulózbontást, elősegíthetik a szerves anyagok visszaforgását, és kedvezőbb feltételeket teremthetnek a következő növény számára.
A szárbontó mikrobiológiai készítmények alkalmazása különösen indokolt nagy mennyiségű kukorica-, napraforgó- vagy kalászos szármaradvány visszahagyása esetén. A gyakorlatban akkor látjuk a legjobb eredményt, ha a készítmény kijuttatása után a szármaradványt megfelelően aprítják és sekélyen a talajba dolgozzák, valamint rendelkezésre áll legalább minimális talajnedvesség. Ilyen körülmények között gyorsabb és egyenletesebb szárbomlás tapasztalható, ami kedvezőbb magágyat, jobb tápanyag-feltáródást és kiegyensúlyozottabb következő kultúraindulást eredményezhet. Önmagában a nitrogén kijuttatása azért nem elegendő, mert a lebontási folyamatot nemcsak a tápanyagarány, hanem az aktív mikrobiológiai közösség, a nedvesség, a hőmérséklet és a szármaradvány talajjal való érintkezése is meghatározza.
A legjobb bizonyíték továbbra is a saját tábla
A biológiai technológiák alkalmazásánál nincs jobb döntéstámogató eszköz, mint a saját üzemi tapasztalat.
Éppen ezért az IKR Agrár szakemberei azt javasolják, hogy aki most ismerkedik ezekkel a megoldásokkal, először kisebb területen, összehasonlító üzemi kísérletben próbálja ki őket. Így a saját gazdaság adottságai között is mérhetővé válik, milyen előnyt jelenthetnek a biológiai készítmények.
„A biológiai készítmények azoknál a gazdaságoknál tudnak igazán értéket adni, ahol a technológia már tudatosan van felépítve, és a cél nem csak az adott évi termés, hanem a termésbiztonság javítása is. Ezek a megoldások segíthetnek abban, hogy a növény jobban hasznosítsa a talajban lévő tápanyagokat és vízkészletet, különösen stresszesebb évjáratokban. A tapasztalatunk az, hogy aki időben, megfelelő technológiába illesztve használja őket, az nem egy plusz költséget, hanem egy hosszabb távon megtérülő technológiai elemet lát bennük.”
