Mi történt az Európai Parlamentben?
Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Klíma- és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága (ENVI) elfogadta a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus, vagyis a CBAM felülvizsgálatáról szóló jelentését. A vita középpontjában az a javaslat állt, hogy rendkívüli piaci helyzetben lehessen ideiglenesen felfüggeszteni a szabályozás műtrágyákra vonatkozó részét.
A Copa-Cogeca szerint a bizottság végül eltávolította azt a rendelkezést, amely erre lehetőséget adott volna. A mezőgazdasági érdekképviseletek úgy látják, ez gyengítheti az uniós gazdák védekezési lehetőségeit egy újabb piaci sokk idején.
Miért tartják ezt kockázatosnak a gazdák?
A szervezet szerint a döntés rossz üzenetet küld az európai termelőknek egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai helyzet továbbra is bizonytalan, a műtrágyapiac pedig erősen ingadozó. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a műtrágyaárak gyorsan és jelentősen reagálhatnak a külső sokkokra, ami azonnal megjelenik a termelési költségekben.
Ez nemcsak a gazdaságok jövedelmezőségére van hatással, hanem az európai élelmiszer-termelés működésére is. A Copa-Cogeca szerint ezért különösen fontos lett volna meghagyni egy olyan vészhelyzeti eszközt, amely rendkívüli körülmények között átmeneti könnyítést adhat.
Mi lett volna a 27a. cikk szerepe?
A korábbi javaslat tartalmazta a 27a. cikket, amely lehetővé tette volna, hogy válsághelyzetben ideiglenesen felfüggesszék a CBAM alkalmazását a műtrágyák esetében. Ez egyfajta biztonsági mechanizmusként működhetett volna arra az esetre, ha például geopolitikai konfliktusok, energiaválság vagy más rendkívüli esemény miatt hirtelen megugranának az árak.
Az ENVI bizottság azonban ezt a megoldást törölte a jelentésből. A Copa-Cogeca szerint ezzel a gazdák a szükségesnél nagyobb mértékben maradhatnak kitéve a CBAM okozta többletköltségeknek, még akkor is, ha a piaci helyzet különösen feszült.
Miért érzékeny kérdés a műtrágya?
A műtrágya az európai mezőgazdaság egyik fontos inputköltsége, és sok gazdálkodó számára a termelési kiadások jelentős részét adja. Ha ehhez még a CBAM többletterhei is társulnak, az tovább növelheti a gazdaságok terheit.
A Copa-Cogeca szerint ez különösen azért probléma, mert a műtrágyapiac már többször is bizonyította, hogy érzékenyen reagál a külső válságokra. A szervezet álláspontja szerint a most törölt rendelkezés éppen azt szolgálta volna, hogy ilyen helyzetekben az unió gyorsabban és rugalmasabban tudjon reagálni.
Mit is jelent pontosan a CBAM?
A CBAM, vagyis a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus az Európai Unió klímapolitikai eszköze. Lényege, hogy az EU-n kívülről érkező, magas szén-dioxid-kibocsátással előállított termékek után olyan többletköltséget kell fizetni, amely közelíti az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben érvényes terheket.
A szabályozás célja a szénszivárgás megakadályozása: vagyis az, hogy a cégek ne vigyék át termelésüket olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelmi előírások. A rendszer több termékkörre is kiterjed, köztük az acélra, az alumíniumra, a cementre, a hidrogénre, a villamos energiára és a műtrágyára.
Nem tartják elégségesnek a felajánlott kompenzációt
A bizottsági jelentés szerint a gabonatermelők exportját egy ideiglenes dekarbonizációs alap segíthetné. A Copa-Cogeca ezt nem tartja valódi megoldásnak.
A szervezet érvelése szerint az alap csak az exportáló gabonatermelőkre vonatkozna, miközben az uniós belső piacra termelő gazdaságok kimaradnának belőle. Emellett az alap mindössze két évig működne, miközben a CBAM egy hosszú távú, állandó mechanizmus, amelynek költségei várhatóan fokozatosan emelkednek 2034-ig.
Mi lehet a következő lépés?
A mezőgazdasági érdekképviseletek azt kérik az Európai Parlament képviselőitől, hogy a közelgő plenáris szavazáson állítsák vissza a 27a. cikket. Szerintük olyan válságkezelő megoldásra van szükség, amely valóban működő védelmet ad a gazdáknak rendkívüli piaci helyzetben.
A Copa-Cogeca hangsúlyozza: az európai műtrágyagyártás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése fontos cél, de ennek terheit nem lehet kizárólag a gazdálkodókra hárítani. A szervezet szerint az uniós mezőgazdaság versenyképessége és az élelmezésbiztonság is azt kívánja, hogy válsághelyzetben legyen elérhető egy átmeneti védőháló.
Az ügy tehát még nem zárult le. A következő hetekben az Európai Parlament plenáris szavazása dönthet arról, visszakerül-e a szabályozásba az a lehetőség, amely a gazdák szerint fontos enyhítést adhatna a műtrágyapiaci sokkok idején.
Forrás: Copa-Cogeca
Indexkép: Pexels
