Az európai mezőgazdaság versenyképességét döntően az olcsó és nagyrészt külföldi munkaerő biztosítja, miközben egyre több ország válik strukturálisan függővé a vendégmunkásoktól – derül ki Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára elemzéséből.

Mint írja: az európai mezőgazdasági munkaerőpiac az elmúlt évtizedekben alapvető átalakuláson ment keresztül: a kontinens agrárszektora egyre kevésbé tud a helyi munkaerőre támaszkodni, ezért a gazdaságok fokozódó mértékben szorulnak külföldi munkavállalókra.

Az elemzés szerint ennek több oka van. A helyi lakosság sok esetben nem vállalja az alacsony bérszint mellett elvégzendő, fizikailag megterhelő mezőgazdasági munkákat. Emellett a szezonális időszakok – különösen a betakarítás – hirtelen, akár több százezer fős többletmunkaerő-igényt generálnak a kézimunka-igényes ágazatokban, mint a kertészet vagy az állattenyésztés. További tényező a fokozódó árverseny, amely miatt a termelőknek alacsony költségszinten kell tartaniuk a munkaerőt, különben versenyhátrányba kerülnek az importtermékekkel szemben.

Az Európai Unió mezőgazdaságában dolgozó külföldi munkavállalók száma becslések szerint 2,5–3,5 millió fő között alakulhat, de a tényleges szám ennél magasabb is lehet. Az illegálisan foglalkoztatottak aránya egyes becslések szerint a hivatalosan bejelentett munkavállalók harmadát–felét is elérheti, különösen Dél-Európában.

Az elemzés szerint a jövőben a vendégmunkások szerepe tovább nőhet, miközben a kelet-európai munkaerő súlya fokozatosan csökken,

és egyre nagyobb arányban jelenhetnek meg Európán kívüli régiókból érkező dolgozók, főként Afrikából és Ázsiából.

Spanyolország: a termelés alapja a bevándorló munkaerő

Az uniós gyümölcs- és zöldségtermelés mintegy egynegyede Spanyolországhoz köthető, ahol az agrárszektor erősen támaszkodik a külföldi munkavállalókra. Az elmúlt öt évben több mint egymillió fővel nőtt a mezőgazdaságban dolgozó bevándorlók száma, akik jellemzően Marokkóból, Romániából és Bulgáriából érkeznek.

A rendszer kettős szerkezetű: egyrészt működnek hivatalos, szabályozott szezonális vendégmunka-programok Észak-Afrikából és Latin-Amerikából, másrészt jelentős szerepe van az informális foglalkoztatásnak is, amelyben sok esetben bizonytalan jogi státuszú migránsok dolgoznak földeken, üvegházakban és feldolgozóüzemekben.

A spanyol kormány emiatt nagyszabású legalizációs programot indított az országban tartózkodó, papírok nélküli munkavállalók számára. A program egyéves tartózkodási és munkavállalási engedélyt kínál, feltételként a regisztrációt, a munkaviszony igazolását és a büntetlen előéletet szabva. A hatóságok által várt 500 ezer jelentkező helyett a jelentkezők száma már 900 ezer fölé emelkedett.

Lengyelország: agrárbővülés ukrán munkaerővel

Lengyelország az EU-csatlakozás óta jelentősen, mintegy tizenegyszeresére növelte agrár-élelmiszeripari exportját. Az ország ma Európa egyik meghatározó mezőgazdasági termelője többek között alma, burgonya, sárgarépa és bogyós gyümölcsök esetében.

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma mintegy 1,2 millió fő, amelyből a külföldi munkaerő körülbelül 500 ezer főre tehető. Az illegális foglalkoztatás aránya becslések szerint 20–40 százalék, a dolgozók jelentős része ukrán állampolgár.

Az ország az elmúlt években az ukrán munkavállalók egyik fő európai célpontjává vált, különösen az agráriumban. A trend azonban változhat: a következő évtizedben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a dél- és délkelet-ázsiai munkavállalók, például a Fülöp-szigetekről, Indiából vagy Nepálból érkezők.

Németország: szervezettebb vendégmunka-rendszer

Németország mezőgazdasága évente 250–300 ezer szezonális munkavállalóra támaszkodik, akik jellemzően Kelet-Európából – Romániából, Bulgáriából és Lengyelországból – érkeznek.

Bár ez a rendszer jelenleg stabilabb és szabályozottabb, a kelet-európai munkaerő aránya várhatóan csökkenni fog 2030-ig, mivel ezek az országok is munkaerőhiánnyal küzdenek, és a bérkülönbségek fokozatosan szűkülnek. Németország ezért egyre inkább harmadik országok felé nyit, és strukturált toborzási programokat indít Ázsiából és Latin-Amerikából érkező munkavállalók bevonására.

Gazdasági és társadalmi kérdés egyszerre

Az elemzés végkövetkeztetése szerint az európai agrárpiac vezető szereplői jelentős részben az olcsó munkaerőnek köszönhetik versenyelőnyüket. Ugyanakkor a vendégmunkások kérdése nem kizárólag gazdasági, hanem súlyos társadalmi dimenziókkal is bír, több országban feszültségek forrásává válva.

Az egységes és nyitott uniós piac, valamint az EU-n kívüli importnyomás miatt azok a tagállamok kerülhetnek hátrányba, amelyek nem rendelkeznek kellő mennyiségű, elérhető és munkavégzésre hajlandó munkaerővel.

Forrás: MAGOSZ

Indexkép: Pexels