A 2025 végén lezajlott felmérésbe 151 háztartás kapcsolódott be, amely több mint 400 fogyasztó élelmiszerpazarlási szokásainak részletes vizsgálatát tette lehetővé. A résztvevők egy héten keresztül precíz hulladéknaplóban rögzítették valamennyi kidobott élelmiszer mennyiségét, típusát, kezelésének módját, valamint a kidobás pontos okát.

A kutatás az európai uniós módszertannak megfelelően a szilárd és folyékony élelmiszerhulladékokra egyaránt kiterjedt. Az eredmények alapján egy átlagos magyar állampolgár otthonában évente 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel, ami országos szintre vetítve közel 576 ezer tonnát jelent. Fontos kiemelni, hogy ennek több mint fele, 56,5% (34,3 kg/fő/év), nem elkerülhető hulladék, mint például a csontok, a tojáshéj vagy a kávézacc.

Az összes élelmiszerhulladék 34,3%-a (20,8 kg/fő/év) azonban elkerülhető lenne, vagyis ez a mennyiség tekinthető tényleges pazarlásnak. Országos szinten ez azt jelenti, hogy a háztartások évente csaknem 200 ezer tonna megmenthető élelmiszert dobnak ki. Bár ez a szám még mindig jelentős, a 2016-os adatokhoz képest komoly előrelépést tükröz: az elmúlt kilenc évben a teljes élelmiszerhulladék mennyisége 10,8%-kal, míg az élelmiszerpazarlás több mint egyharmadával mérséklődött.

A leggyakrabban kidobott termékek listája nem változott: a legnagyobb mennyiségben továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek a kukába. Ez a három élelmiszercsoport adja az összes elkerülhető élelmiszerhulladék több mint háromnegyedét. A készételek pazarlása ugyanakkor biztató mértékben tovább csökkent: 2025-ben fejenként 7,7 kilogrammot tett ki, ami nagyjából 1 kilogrammal alacsonyabb a 2024-es értékhez képest.

élelmiszerhulladék

A 2025 végén lezajlott felmérésbe 151 háztartás kapcsolódott be, amely több mint 400 fogyasztó élelmiszerpazarlási szokásainak részletes vizsgálatát tette lehetővé – Fotó: Shutterstock

A kutatás arra is rámutatott, hogy a pazarlás leggyakoribb okai évek óta változatlanok. A kidobott élelmiszerek legnagyobb része azért végzi hulladékként, mert egyszerűen megfeledkezünk róluk, túl sokat vásárolunk belőlük, vagy a szükségesnél nagyobb adagot készítünk el egy-egy étkezésre.

Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar háztartások élelmiszerhulladék-kibocsátása továbbra is kedvezőbb az európai átlagnál (a legfrissebb, 2023-as adat szerint 69 kg/fő/év), ugyanakkor a további csökkentés érdekében még jelentős erőfeszítésekre van szükség. Ez különösen fontos annak fényében, hogy meg kell felelnünk az Európai Unió tavaly publikált célkitűzésének, amely szerint 2030-ra a háztartásokban és a vendéglátásban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét legalább 30%-kal kell mérsékelni a 2021–2023-as időszak átlagához képest.

A lassan 10 éves múltra visszatekintő Maradék nélkül program 2026-ban is számos szemléletformáló aktivitással, oktatási anyaggal és gyakorlati tanáccsal segíti a lakosságot abban, hogy minél kevesebb élelmiszer vesszen kárba.

A program kiadványai és hasznos tippjei a maradeknelkul.hu oldalon érhetőek el.

A kutatás részletes összefoglalója a Nébih weboldalán olvasható: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/2075745350/Kutat...