Nemcsak a régi gyakorlatot élesztik újjá, hanem a természetvédelem ügyét is szolgálják azok, akik idén nyáron részt vesznek a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén megrendezett kaszálótáborban. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a nemzeti park igazgatóság együttműködésében megvalósuló ötnapos program során a résztvevők elsajátíthatják a hagyományos kézi kaszálás fortélyait, miközben természetvédelmi kezelést végeznek értékes gyepterületeken.
Július 6. és 10. között immár harmadik alkalommal rendezik meg a hagyományos kaszálótábort, a program a Grassland-HU LIFE integrált projekt keretében valósul meg, amely nyolcéves európai uniós támogatással a természetes és természetközeli pannon gyepek megőrzését szolgálja.
A szervezők célja kettős: egyrészt szeretnék átadni a lassan feledésbe merülő kézi kaszálás tudományát, másrészt a résztvevők munkájával hozzájárulni a természetvédelmi szempontból kiemelten értékes gyepterületek fenntartásához.
A tavalyi táborban is sokan sajátították el, vagy épp csiszolták a régi tudást – Fotó: Herman Ottó Intézet
Egyre kevesebben ismerik a kasza titkait
Szelényi Balázs zoológus, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. főszervezője elmondta: a tapasztalatok szerint a legeltetés hiányában a kaszálás az egyik legalkalmasabb módszer a gyepek kezelésére, ugyanakkor a hagyományos kézi technika ismerete mára szinte teljesen eltűnőben van.
Egyre kevesebb embert látni, aki kézzel kaszál. Nemcsak maga a mozdulat veszik ki, hanem az a tudás is, amelyet a régi gazdák még természetes módon birtokoltak: hogyan kell karbantartani, kalapálni, fenni a kaszát. Ezt szeretnénk továbbadni
– fogalmazott.
A résztvevők munkáját Kovács Péter szerszámkovács segíti, aki a kasza megfelelő beállítására és karbantartására tanítja a táborozókat.
Egy hét alatt megszerezhető az alap, amit otthon tovább lehet fejleszteni
Kemencei Zita, a Grassland-HU LIFE IP projekt szakmai vezetője szerint a kézi kaszálás elsajátítása nem olyan elérhetetlen feladat, mint amilyennek elsőre tűnhet.
– Egy hét alatt eljuthat bárki arra a szintre, amire később már lehet építeni. A legtöbb résztvevő nem nagy mennyiségű takarmány előállítására készül, hanem szeretne természetbarát módon gondoskodni a kertjéről vagy kisebb területeiről – mondta.
A szakember szerint a kézi kasza számos előnnyel rendelkezik. Csendes, nem igényel üzemanyagot vagy áramot, egyszeri beruházással akár egy életen át használható, ráadásul a természetre is jóval kisebb terhelést jelent.
A táborban a kasza fenésével, kalapálásával is megismerkedhetnek a résztvevők – Fotó: Herman Ottó Intézet
Miért jobb a kasza, mint a damilos gép?
A szervezők szerint a modern gépeknek is megvan a helyük, de bizonyos esetekben a hagyományos módszer kifejezetten előnyösebb.
Szelényi Balázs rámutatott: a damilos kaszák gyakran megsértik a talajfelszínt, így elősegíthetik a gyomosodást, emellett a levágott műanyag darabok mikroműanyag-szennyezést okoznak.
A kézi kasza ezzel szemben tiszta vágást biztosít, kevésbé károsítja a növényzetet és sokkal több apró élőlény marad életben a munkavégzés során.
Nosztalgia és környezettudatosság egyszerre vonzza a résztvevőket
A korábbi évek tapasztalatai szerint a jelentkezők között sokan vannak, akik gyermekkorukból emlékeznek arra, ahogy édesapjuk vagy nagyapjuk kaszált, és szeretnék újjáéleszteni ezt a tudást.
Másokat a fenntarthatóság motivál. Egy jól felszerelt kasza ára nagyjából egy fűnyíróéval vetekszik, viszont később már nincs üzemanyag- vagy villamosenergia-költség, és a szerszám megfelelő gondozás mellett évtizedeken át használható.
A tábor befogadóképessége 25 fő, és eddig minden évben sikerült megtölteni a rendelkezésre álló helyeket. A résztvevők számára a szervezők szállást és étkezést biztosítanak, saját szerszámokat is lehet hozni, de több tartalék kasza is rendelkezésre áll.
A természetközeli szemlélet meghatározó – Fotó: Herman Ottó Intézet
A tavalyi eredmények a természetvédőket is meglepték
A tavalyi tábor során Tápiószentmárton mellett egy lápréten dolgoztak a résztvevők. Kemencei Zita elmondása szerint a nemzeti park szakemberei a nyár folyamán többször visszatértek a területre, és kifejezetten kedvező változásokat tapasztaltak.
Bár egyelőre tudományos mérések még nem állnak rendelkezésre, a terepi megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy a kézi kaszálással kezelt gyep állapota kedvezőbb volt, mint a gépi módszerekkel karbantartott területeké.
A szervezők szerint éppen ez adja a tábor különleges értékét: egyszerre őriz meg évszázados tudást, és kínál korszerű, természetkímélő megoldást a pannon gyepek védelmére. A régi kasza így napjainkban nem csupán hagyományőrző eszköz, hanem a biodiverzitás megőrzésének egyik szimbóluma is lehet.
Indexkép: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
