KSH: milliárdokat hagytunk a kasszáknál

Májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,4 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az előző havinál 0,7 százalékkal nagyobb volt a szezonális és naptárhatással kiigazított forgalom.

Májusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,2 százalékkal emelkedett naptárhatástól megtisztítva az előző év azonos időszakához képest.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,7 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-

A kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumenindexe (előző év azonos időszaka=100) – Forrás: KSH

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 7,4 százalékkal bővült. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,1, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 5,2, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 1,9 százalékkal nőtt. A forgalom volumene a használtcikk-üzletekben 5,1 százalékkal csökkent.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 15 százalékkal emelkedett.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers volumene 0,4 százalékkal csökkent.

Májusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1764 milliárd forintot ért el.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott – közölte a KSH.

Január-májusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 4,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,1 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott – Fotó: Shutterstock

Elemzők: a reálkeresetek dinamikus emelkedése táplálja a kiskereskedelmi forgalom növekedését

A dinamikus bérkiaáramlás és az alacsony infláció nyomán érdemben emelkedő reálbérek változatlanul megalapozzák a kiskereskedelmi forgalom növekedését és a fogyasztás továbbra is a gazdasági növekedés húzóereje marad - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrisseb statisztikai adatokat.

Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza rögzítette: a magyar kiskereskedelem adata májusban megfelelt a várakozásoknak. A hosszabb távú trendet tekintve megjegyezte, a kiskereskedelmi forgalom májusi volumene 6,8 százalékkal haladta meg a 2021. évi havi átlagot.

Az élelmiszerüzletek forgalma havi alapon az áprilisi húsvéti megugrást követően májusban mérséklődött. A jó ágazati teljesítmény így inkább a nem élelmiszer jellegű üzletekhez köthető, ahol a forgalom kiugró ütemben, 2,3 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Nagyon megugrott a csomagküldő és internetes forgalom, amiről nem zárható ki, hogy egyes vásárlások előrehozatalában szerepet játszottak a júliusban életbe lépő uniós vámszabály-változások is.

A historikusan magas fogyasztói bizalom, a továbbra is alacsony inflációs környezet és az erőteljes bérnövekedés összességében kedvező alapot biztosít a kiskereskedelmi szektor és így a fogyasztás tartós növekedése számára. Az ING Bank szakértője az év egészét tekintve így 5-6 százalék körüli bővülésre számít a kiskereskedelemben, és ennek alapján 2026-ban is a fogyasztás lesz a magyar gazdaság legfőbb húzóereje.

Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője leszögezte: dinamikusan bővült a kiskereskedelmi forgalom májusban. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben mérsékeltebb éves növekedést, havi alapon egyenes csökkenést regisztrált a KSH. Az éves alapú növekedés mögött elsősorban a reálbérek dinamikus emelkedése nyomán javuló jövedelmi helyzet húzódik meg.

A nem élelmiszertermék jellegű üzletekben ezzel szemben 7,4 százalékos éves bővülés következett be májusban és havi alapon is korrigált az ágazat - 2,3 százalékos növekedés látható.

Vagyis az áprilisi gyengébb adat nem jelentett trendtörést. A növekedés motorja elsősorban a jövedelmi helyzet javulása volt, ugyanakkor a háztartások hangulatának számottevő javulása is támogatja a növekedést. Kedvező továbbá, hogy a bővülés széles bázison alapult: ismét kétszámjegyű növekedést mutatott az internetes és csomagküldő, valamint az illatsze üzletek (drogériák) forgalma, de érdemben nőtt az iparcikk jellegű vegyes, a textil, ruházati és lábbeli, a bútor, műszakicikk, valamint a gyógyszer üzletek forgalma is. Az üzemanyag-forgalom adta a teljes kiskereskedelem bővülésének több mint ötödét, havi alapon azonban zsugorodott. Folytatódott tehát a márciusi pánikvásárlások hatásának kifutása májusban - állapította meg.

A reálbérek emelkedése nyomán javuló jövedelmi helyzet, a várhatóan alacsony infláció, illetve a háztartások gazdasági hangulatának számottevő javulása együttesen stabil alapot ad a szektor bővülésének, így továbbra is a fogyasztás marad a gazdasági növekedés legfontosabb húzóereje - összegezte a GFÜ szakértője.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is azt bocsátotta előre, hogy kedvezően alakult a kiskereskedelmi forgalom májusban. Az erőteljes növekedés számára sem meglepő, az átlagkereset jelentős emelkedése, az alacsony infláció, az előző kormány laza fiskális politikája, illetve a választás utáni hangulatjavulás egyaránt hozzájárult a fogyasztás bővüléséhez.

A három főcsoport közül legnagyobb mértékben az üzemanyag-kereskedelemben bővült. Ez a növekedés mindenképpen meglepő, hiszen még az iráni háború időszakát éltük, és a benzinkutak forgalma az előző hónapokban is erősen alakult, pánikvásárlás ennyire hosszan pedig kevéssé valószínű.

A nem-élelmiszer üzletek forgalmának növekedését az elhalasztott fogyasztás bepótlásával magyarázta az elemző. Az élelmiszerboltok forgalmáról pedig azt jegyezte meg, hogy itt a növekedés korlátosabb, nem lehet sokkal többet enni, egy idő után inkább csak jobb minőségű termékeket lehet fogyasztani.

A fogyasztás tehát erőteljesen felfelé húzza majd várhatóan a második negyedéves GDP-t és a növekedés Regős Gábor várakozásai szerint az év egészére kitarthat, amennyiben az inflációt sikerül alacsonyan tartani.

Forrás: MTI
Indexkép: shutterstock.com