Franciaországban évek óta komoly viták zajlanak a mezőgazdasági peszticidek használatáról, különösen az acetamiprid nevű, méhekre gyaníthatóan káros rovarölő szer körül. Mindeközben a francia agrárkutatásban már több mint egy évtizede fut egy olyan projekt, amelyik teljesen nélkülözi a növényvédő szereket. Az INRAE (Francia Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet) kutatói 2012 óta kilenc kísérleti helyszínen vizsgálják, hogyan működhet a peszticidmentes, de szintetikus műtrágyát használó mezőgazdaság.
Nem bio, de majdnem
Az INRAE "Rés0pest" projektjében a kutatók teljesen elhagyták a növényvédő szereket, ugyanakkor megengedik a szintetikus műtrágyák használatát, hogy a terméshozamok ne csökkenjenek jelentősen. Ez a megközelítés különbözik a biogazdálkodástól, amely minden szintetikus inputot kizár.
A cél egy olyan köztes modell kialakítása, amely az élelmiszer-kockázatok csökkentése mellett gazdaságilag is fenntartható marad.
A Somme megyei Estrées-Mons INRAE telepén a búzaföldeket virágsávok szegélyezik: pipacs, kapor és kamilla ad menedéket a hasznos rovaroknak. Az egyik technikus elmondása szerint például a zengőlegyek lárvái természetes úton pusztítják a levéltetveket, így nincs szükség kémiai beavatkozásra. A gyomirtásnál sem alkalmaznak vegyszereket. "Már a vetés előtt beavatkozunk: talajmunkákkal előcsalogatjuk a gyomokat, majd mechanikai módszerekkel eltávolítjuk őket. Ha mégis maradna gyom, további gépi beavatkozással kezeljük a problémát".
Az Estrées-Mons-i parcellákon búza mellett cukorrépa, árpa és burgonya is terem. Az eredmények biztatóak: a kutatók beszámolója szerint a kísérleti területeken a helyi átlaghozamok 80–85%-át sikerült elérni vagy akár meghaladni. Jean-Noël Aubertot kutatásvezető szerint ugyan nagyobb a hozamok ingadozása, de egy dolgozóra számítva még így is két-háromszoros nettó jövedelmet lehetett elérni a minimálbérhez viszonyítva .
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a rendszer kockázatosabb, mint a hagyományos, peszticidekkel dolgozó gazdálkodás, ezért nem mindenhol alkalmazható változtatás nélkül. Aubertot szerint szükség lenne állami támogatásra, hogy a gazdák tényleges gazdasági előnyt élvezhessenek az átállás során. Ezen kívül a feldolgozóipar hozzáállása is akadály, mert megkövetelhetnek bizonyos technológiákat, amelyek kizárják a peszticidmentes gazdálkodást.
Mennyire reális alternatíva?
A magyar gazdák napjainkban éppen egy fordított "kísérletet" végeznek a szántókon: a költségelemek nagyobb hányadát képező műtrágyát próbálják kivenni a képletből, míg a növényvédő szereket meghagyják a technológiában. Bizonyos kultúrákban azonban már most is működnek a műtrágyás, mégis peszticidmentes rendszerek. Például a zárt növényházakban a növények védelme könnyen megvalósítható. Szabadföldön viszont sokkal nagyobb kihívás a növényvédő szerek teljes elhagyása. Ez jellemzően csak az olyan kiskultúrákban találkozunk vele, amelyek vagy nem rendelkeznek jóváhagyott hatóanyagokkal, vagy még nincsenek számottevő kártevőik Magyarországon. A burgonya és a -cukorrépa esetében egészen hihetetlennek tűnik, hogy francia klímán elhagyható volt a rovar- és a gombaölő szer.
Ha ez valóban lehetséges 80–85%-os hozamszinten, akkor nem reménytelen a technológia átültetése. A piaci partnerek értékelik, ha az átadott termék mindig maradékanyag-mentes. Bár nem szokásuk a 15%-os terméskiesést 15%-os felárral kompenzálni, a biztos felvásárló megléte sem utolsó szempont, amikor a technológiáról döntünk. A franciáknak azonban igazuk van: felár híján támogatás szükséges a vegyszermentes termeléshez, enélkül csak az élelmezés-egészségügyi határidők betartására koncentrálnak a gazdálkodók.
Kapcsolódó írásunk: A peszticidek teljesen elárasztják a fejlődő világot.
Indexkép: Shutterstock.
