A mesterséges intelligencia az agráriumban nem egyszerű technológiai fejlesztés, hanem olyan fordulópont lehet, amely alapjaiban változtatja meg az élelmiszertermelést – olvasható a Boston Consulting Group anyagában. a friss nemzetközi elemzés szerint az úgynevezett „agrárintelligencia” a termeléstől a kereskedelmen át egészen a boltok polcaiig átformálhatja az ágazatot, miközben választ adhat a klímaváltozás, a geopolitikai bizonytalanságok és a szigorodó szabályozások jelentette kihívásokra is.
A mezőgazdaság új „nitrogénpillanata” jöhet el
A globális élelmiszer-rendszer történetében kevés olyan technológiai áttörés volt, amely akkora változást hozott volna, mint amikor a 20. század elején sikerült ipari méretekben nitrogént előállítani a levegőből. A Haber–Bosch-eljárás révén megszülető műtrágyagyártás alapjaiban alakította át a mezőgazdaságot, lehetővé téve, hogy a világ népessége az elmúlt évszázadban többszörösére növekedjen.
A szakértők szerint most egy hasonló jelentőségű fordulópont előtt áll az agrárium: a mesterséges intelligencia megjelenése minden eddiginél gyorsabban alakíthatja át az élelmiszer-előállítást.
Három súlyos kihívás szorításában az agrárium
A nemzetközi elemzés szerint a világ agrár-élelmiszeripari rendszere jelenleg három, egyre erősebb nyomás alatt álló tényezővel küzd:
- a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségekkel, amelyek kiszámíthatatlanná teszik a csapadékot, a hőmérsékletet és a termesztési ciklusokat;
- a geopolitikai konfliktusokkal, amelyek tartós bizonytalanságot okoznak a globális ellátási láncokban;
- a szigorodó szabályozásokkal, amelyek minden eddiginél részletesebb nyomon követhetőséget követelnek meg az élelmiszertermelésben.
A szakértők szerint ezekre a kihívásokra a mesterséges intelligencia nyújthatja a leghatékonyabb válaszokat.
A mesterséges intelligencia már nem csak tanácsot ad, hanem dönt és cselekszik
Az úgynevezett „agricultural intelligence”, vagyis mezőgazdasági intelligencia jóval túlmutat a precíziós gazdálkodás eddig ismert megoldásain. Az újgenerációs, úgynevezett ágens alapú mesterséges intelligencia-rendszerek képesek önállóan döntéseket hozni, végrehajtani azokat, sőt új megoldásokat létrehozni.
A technológia négy fő területen alakíthatja át a mezőgazdaságot:
Érzékelés (Sensing):
Műholdak, drónok, szenzorok és gépek valós időben gyűjtenek adatokat a termőföldek állapotáról. Egyes fejlesztések már odáig jutottak, hogy maga a növény jelzi optikai jelekkel a stresszállapotot.
Döntéshozatal (Deciding):
A mesterséges intelligencia az összegyűjtött adatokból konkrét termesztési javaslatokat készít. Afrikában, Indiában és Brazíliában már több mint 830 ezer gazdálkodó használ olyan rendszereket, amelyek mesterséges intelligencia segítségével adnak agronómiai tanácsokat.
Végrehajtás (Acting):
Az automatizált rendszerek képesek emberi beavatkozás nélkül végrehajtani a döntéseket. A John Deere például olyan kamerás permetezőrendszert fejlesztett, amely menet közben felismeri a gyomokat, és akár 50 százalékkal csökkentheti a vegyszerfelhasználást.
Fejlesztés (Creating):
A generatív mesterséges intelligencia új növényi tulajdonságok, növényvédő szerek és biológiai megoldások fejlesztését is felgyorsíthatja.
A gazdák kerülhetnek az átalakulás középpontjába
A tanulmány szerint a gazdálkodók egyszerre lesznek az átalakulás legnagyobb nyertesei és leginkább érintett szereplői. A termelők birtokolják ugyanis azt az adatvagyont, amelyre az új rendszerek épülnek.
A szakértők szerint a gazdák egyre inkább felismerik majd saját adataik értékét, miközben közvetlen hozzáférést kapnak a legfejlettebb mesterséges intelligencia-eszközökhöz is.
Veszélybe kerülhetnek a hagyományos üzleti modellek
A mesterséges intelligencia ugyanakkor számos, évtizedek óta működő üzleti modellt is alapjaiban rengethet meg.
Nyomás alá kerülhetnek:
- a vetőmag- és inputanyaggyártók,
- az agrárkereskedők,
- az integrátorok és szövetkezetek,
- a mezőgazdasági gépgyártók,
- valamint az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok is.
A szakértők szerint azok a cégek kerülhetnek előnybe, amelyek elsőként építik be működésükbe az új technológiákat, és képesek lesznek az adatokat, a döntéseket és a végrehajtást egyetlen intelligens rendszerbe integrálni.
Az előny azoké lehet, akik elsőként lépnek
Az elemzés szerzői szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása az agráriumban várhatóan rendkívül gyors és mélyreható lesz.
A technológia nemcsak azt változtathatja meg, hogyan termelünk élelmiszert, hanem hosszabb távon azt is, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk.
A szakértők úgy fogalmaznak: a mezőgazdaság előtt most egy újabb történelmi lehetőség nyílt meg – egy olyan „nitrogénpillanat”, amelyhez hasonló csak ritkán adódik. Az viszont korántsem biztos, hogy ez az ablak sokáig nyitva marad.
A cikk alapjául szolgáló tanulmány:
Agrárintelligencia: hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a globális élelmiszerrendszert (David Potere, Sonya Hoo, Michael Glotter, Emily Wu, and Adam Haidermota)
Indexkép: Chat GPT
A cikk elkészítéséhez az AI nyújtott segítséget.
