Ismét aktuális és gyakorlatorientált témával jelentkezett az Agroinform online konferenciasorozata. A „Profit a föld alatt – Gyökérzöldség Agroinform online konferencia” a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller és más gyökérzöldségek termesztésének gazdasági, technológiai és piaci kérdéseit járta körül.
A június 24-én lebonyolított online konferencia célja az volt, hogy naprakész információkat nyújtson a termelőknek a gyökérzöldség-ágazat előtt álló kihívásokról és lehetőségekről, a termesztéstechnológiai fejlesztésekről, a növényvédelem aktuális kérdéseiről, valamint a betakarítás utáni tárolás és minőségmegőrzés legfontosabb szempontjairól. Szó esett továbbá a földben tárolt gyökérzöldségek fölé telepített habfólia-technológiáról is, amely a téli időszakban segít megvédeni a terményt az időjárási viszontagságoktól.
A Profit a föld alatt – Gyökérzöldség Agroinform online konferenciát itt tudod visszanézni:
A gyökérzöldségek téli tárolásának költséghatékony alternatíváját fejlesztette ki a Polifoam. A zártcellás polietilénhabból, UV-fóliával laminált takaróanyag stabil mikroklímát biztosít a földben hagyott termények számára, így kiegészítheti a hűtőházi tárolást.
Rajka István elmondta, hogy a technológiát két gazdaságban tesztelték. A januári mínusz 16 Celsius-fokos hidegben a takaró alatt csupán mínusz 1–1,5 fokot mértek, a fagykár pedig 17–18 százalék körül alakult.
Rajka István – Fotó: Agroinform
A kísérletekben részt vevő Bálint Péter, aki Szeged környékén 30 hektáron termeszt sárgarépát, azért keresett alternatívát, mert a hűtőházi tárolás a költségek 20–40 százalékát is felemészti, miközben az enyhébb telek miatt egyre nehezebb a terményt megfelelően lehűteni.
Gazdaságában több módszert hasonlítottak össze. Tapasztalatai szerint a FarmProtect takaróanyag könnyen kezelhető, és tavasszal a felszedett sárgarépa minősége jobb volt, mint a hűtőházban tárolt árué.
Bálint Péter – Fotó: Agroinform
– Olyan volt, mintha frissen szedtük volna fel. A homoki sárgarépa hűtőházi tárolás után csak rövid ideig versenyképes, ezzel a technológiával viszont április végéig a piacon maradhatunk – mondta.
A fejlesztők szerint a többször felhasználható takaróanyag elsősorban a talajfelszín alatt fejlődő növények, például a sárgarépa, a petrezselyem és a pasztinák esetében jelenthet új lehetőséget, miközben csökkentheti a tárolási költségeket és javíthatja a termény minőségét.
Legfontosabb gyökérzöldségeink postharvest tárolástechnológiája és minőségmegőrzésük főbb ismérvei
Dr. Zsom Tamás egyetemi docens, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, MATE
Mint azt a szakember elmondta: a postharvest-technológia a betakarítás utáni valamennyi műveletet magában foglalja a tárolástól az áruvá készítésen át a kereskedelemig. Fő célja a gyökérzöldségek minőségromlásának, tömegveszteségének és beltartalmi változásainak mérséklése. A sárgarépa, petrezselyem, cékla, zeller vagy torma élő növényi szövet, amely a betakarítás után is lélegzik, hőt termel és vizet párologtat, ezért különösen fontos a megfelelő tárolási környezet.
Dr. Zsom Tamás – Fotó: Agroinform
A gyökérzöldségek jól tárolhatók: optimális számukra a 0–1 °C-os hőmérséklet és a 95–98 százalékos relatív páratartalom, így akár fél-egy évig is eltarthatók. A gyors előhűtés kulcsfontosságú, mert a betakarítás során keletkezett sérülések fokozzák a légzést és a minőségromlást. A tárolás után a termény mosáson, válogatáson, osztályozáson és csomagoláson megy keresztül, csak tiszta, megfelelő minőségű áru kerülhet piacra.
A bolti értékesítés során a magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom gyors vízvesztést okoz, ezért a csomagolt termékek tovább őrzik minőségüket. A megfelelő tárolási és árukezelési technológia alapvetően meghatározza, milyen állapotban jut el a gyökérzöldség a fogyasztóhoz.
Dr. Zsom Tamás prezentációja ITT tekinthető meg.
Vetéstől a betakarításig - Modern gépesítés a gyökérzöldség termesztéshez
Szalai Andor, WERINGEN hivatalos importőr, Szal-Agro Kft. kereskedelmi igazgató
A kereskedelmi igazgató elmondta: a lengyel Veremczuk vállalat zöldségfeldolgozó márkája, a WERINGEN több mint 45 éve gyárt betakarítógépeket, és ma már a gyökérzöldség-termesztés teljes gépsorát kínálja.
A modern termelésben a jövedelmezőséget a kiváló minőség, az alacsony munkaerőigény és a sérülések minimalizálása határozza meg, ezért kulcsszerepe van a megfelelő talajelőkészítésnek, a precíziós vetésnek és a kíméletes betakarításnak.
A bakhátkészítő gépek stabil ágyásokat alakítanak ki, a szemenkénti vetés pedig egyöntetű állományt és egységes méretű gyökereket eredményez, ami megkönnyíti a gépi betakarítást és javítja az értékesíthetőséget. A betakarítás a legköltségesebb művelet, ezért fontos a sérülések csökkentése.
Szalai Andor – Fotó: Agroinform
A WERINGEN RVS betakarítógép többfázisú tisztítórendszerrel dolgozik: a talajból kiemelt répáról fokozatosan eltávolítja a földet és a lombot, majd kíméletes szállítószalaggal juttatja a termést a pótkocsira. A puha felületű szalagok és a pontos vezérlés minimalizálják a sérüléseket, ami a tárolhatóság és a frisspiaci minőség szempontjából egyaránt fontos. A gépet Lengyelországban, Franciaországban és Németországban is sikerrel használják, mivel a nagy teljesítményt a termény védelmével ötvözi.
Szalai Andor prezentációja ITT tekinthető meg.
A növényélettan ismerete a sikeres zöldségtermesztés jelene és jövője
Dr. Takács József szakmai vezető, Malagrow Kft.
Takács József előadásában a növényélettani szemlélet jelentőségét hangsúlyozza a modern zöldségtermesztésben. Alapvetésként kiemelte, hogy a növény biológiájának ismerete a sikeres gazdálkodás kulcsa, a növény pedig nem pusztán inputokkal „kezelendő eszköz”, hanem egy folyamatosan változó élő rendszer, amelyhez a termesztőnek alkalmazkodnia kell. A növények tömegének 70–80%-a víz, és 99%-ban szén, hidrogén és oxigén alkotja, így a tápanyagok inkább szabályozó, mint építő szerepet töltenek be.
Dr. Takács József – Fotó: Malagrow
A termesztést három fő tényező határozza meg: a növény fenológiai állapota, a környezeti stresszhatások és a termesztési cél. E rendszerben nincs univerzális megoldás, minden beavatkozást a pillanatnyi biológiai állapothoz kell igazítani. Példákkal szemlélteti a hormonhatásokat (pl. auxin), amelyek különböző kultúrákban eltérő hatásokat válthatnak ki, legyen szó gumókötésről, termésnövelésről vagy méretoptimalizálásról.
A tápanyag-gazdálkodásban kiemelte az arányok és kölcsönhatások szerepét, például a kalcium–kálium–bór egyensúly jelentőségét a szöveti stabilitásban és a minőségben. Sok probléma nem betegség, hanem tápanyag-antagonizmus következménye. A növény immunrendszere szintén kulcstényező: megfelelő stimulációval fokozható a természetes védekezőképesség, csökkentve a kórokozók hatását.
Dr. Takács József prezentációja ITT tekinthető meg.
A gyökérzöldségek növényvédelmének kritikus pontjai
Tóth János területi szakmérnök, FMC-Agro Hungary Kft.
A növényvédelmi részben a fonálférgek és drótférgek elleni védekezés korlátait, valamint a zöldtrágyák kettős hatását ismerteti: bár csökkenthetik a kártevőket, más fajokat felszaporíthatnak. A vetésforgó és a kukorica elővetemény kedvezőbb lehet. A gyomirtás és betegségek kezelése során a kijuttatás minősége, a készítmények kombinációja és a talajviszonyok döntőek, mivel a hatékonyság erősen környezetfüggő.
Tóth János – Fotó: Agroinform
Külön hangsúlyt kap a palántadőlés és a gombás betegségek kezelése, valamint a réztartalmú készítmények minőségi különbségei. A szívókártevők (levéltetvek, tripszek, kabócák, atkák) előretörését a klímaváltozás szárazodó trendjeivel hozza összefüggésbe, kiemelve vírusvektor szerepüket és a gyors beavatkozás fontosságát. A hatékony védekezés alapja a korai monitoring (csapdák, növényvizsgálat), a permetlé pH-jának helyes beállítása, valamint a hatóanyagok és biológiai megoldások (pl. olajok, mikrobiológiai készítmények) kombinált alkalmazása.
Összességében a siker kulcsa a rendszerben való gondolkodás: a növény, a környezet és a termesztő döntéseinek összehangolása, valamint a dinamikus, helyzetfüggő beavatkozások alkalmazása a fix „receptek” helyett.
Kerekasztal-beszélgetés
Résztvevők: Bálint Péter, gyökérzöldség-termelő, Zsombó, Varga István alelnök, FruitVeB; szaktanácsadó, Medifruct TÉSZ
Végül kerekasztal-beszélgetésre került sor a műsorvezető, Mátyás-Horváth Janka moderálásával, mely során abszolút gyakorlati információkhoz jutottak a gyökérzöldség-termelők, vagy azok termelését még csak (esetleg online konferenciánk hatására) fontolgatók. A beszélgetés középpontjában a gyökérzöldség-termesztés (különösen sárgarépa és cékla) aktuális kihívásai, a klímaváltozás hatásai, valamint a termelési és értékesítési struktúrák állnak.
A résztvevők kiemelik, hogy a szélsőséges időjárás – meleg telek, korai felmelegedés, hosszan tartó hőség és légköri aszály – jelentősen átalakítja a termesztési stratégiákat. A korábbi vetési időpontok egy része már kockázatos, ezért egyre inkább előtérbe kerül a korai vagy éppen az őszi termesztési időszak, rövidebb tenyészidejű fajtákkal.
A klímaváltozás új növényvédelmi problémákat is hoz: délről érkező kártevők (pl. kabócák, poloskák) és az általuk terjesztett fitoplazmás, illetve vírusos betegségek egyre nagyobb gondot jelentenek. Emellett az aszály nemcsak vízhiányként, hanem légköri stresszként is hat a növényekre, amit öntözéssel sem lehet teljesen kompenzálni. A gazdaságok ezért új stratégiákat keresnek, például a termelés részleges áthelyezését más időszakokra és új fajták bevezetését.
A műsorvezető, Mátyás-Horváth Janka a helyszínen megjelent előadókkal – Fotó: Agroinform
A TÉSZ-ek (termelői értékesítő szervezetek) szerepe kulcsfontosságú: segítik az egységes árualap kialakítását, a piacra jutást, a szaktanácsadást és a beruházások (gépek, technológia, környezetvédelem) részbeni finanszírozását. Ugyanakkor vita van arról, mennyire célszerű a közös géphasználat: míg a nagy értékű gépek (pl. betakarítógépek, permetezők) hatékonyabban kihasználhatók közös szervezésben, addig sok esetben a precíz beállítás és a gyors reagálás miatt az egyéni tulajdonlás előnyösebb.
A termelés sikeressége ma már erősen technológia- és tudásfüggő: a megfelelő időzítés, a kijuttatási minőség, a pH-szabályozás, valamint a monitoring (ragacslapok, növényvizsgálat) kulcsfontosságú. A modern növényvédelemben a kémiai és biológiai megoldások kombinációja válik standarddá, különösen a szívókártevők és vírusvektorok elleni védekezésben.
Összességében a gyökérzöldség-termesztés jövője a klímához való alkalmazkodáson, a rugalmas termesztéstechnológián, a szervezett piaci integráción (TÉSZ), valamint a precíz, adatvezérelt és biológiai szemléletű növényvédelem kombinációján múlik.
Indexkép: Agroinform
Főtámogató:
Támogató:
Szakmai partner:
_fitmax_750x750_0_fitmax_750x750_0.jpg){kind=logo}
_fill_540x300_0.jpg)
