A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok világszerte komoly kihívás elé állítják a búzatermesztőket. A növénynemesítés egyik kiemelt célja ezért olyan fajták előállítása, amelyek kedvezőtlen vízellátottság mellett is kiegyensúlyozott terméseredményre képesek. A korábbi kutatások elsősorban a párologtatás mérséklésére és a sejtek vízhiánnyal szembeni ellenálló képességének javítására összpontosítottak, azonban ezek a megoldások sok esetben a terméspotenciál csökkenésével jártak.

A legújabb vizsgálatok szerint a szárazságtűrés javításának egyik kulcsa a gyökérzet fejlődésében keresendő, hiszen a mélyebb talajrétegekben még hosszabb csapadékmentes időszakokban is rendelkezésre állhat felvehető víz.

Géncsoport befolyásolja a gyökérzet fejlődését

Brit kutatóintézetek szakemberei olyan géncsoportot azonosítottak, amely meghatározó szerepet játszik a búza gyökérzetének növekedési irányában és mélységében. A kutatási eredmények alapján ezeknek a géneknek a felhasználása a nemesítés során hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyökerek nagyobb arányban a mélyebb talajrétegek felé fejlődjenek.

Ez lehetővé teheti, hogy a növény olyan vízkészleteket és tápanyagokat is hasznosítson, amelyek a sekélyebb gyökérzettel rendelkező fajták számára kevésbé hozzáférhetők. A mélyebb gyökérzet különösen azokban az időszakokban jelenthet előnyt, amikor a felső talajréteg gyorsan kiszárad.

búza

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok világszerte komoly kihívás elé állítják a búzatermesztőket – Fotó: pexels.com

Előnyök az aszályos termesztési körülmények között

A gyakorlatban a mélyebbre hatoló gyökérzet hozzájárulhat ahhoz, hogy a búza hosszabb ideig fenntartsa fejlődését vízhiányos körülmények között. Amikor a felső 20–30 centiméteres talajréteg kiszárad, a mélyebb gyökérzettel rendelkező növények továbbra is hozzáférhetnek a mélyebb rétegek nedvességéhez.

Ennek köszönhetően a növények tápanyagfelvétele is kiegyensúlyozottabb maradhat, mivel a megfelelő vízellátás nélkül a nitrogén és más fontos tápelemek felvétele jelentősen lelassulhat. A kutatók által végzett kísérletek arra utalnak, hogy a mélyebb gyökérzettel rendelkező vonalak száraz időszakokban is hosszabb ideig képesek fenntartani fotoszintetikus aktivitásukat, ami mérsékelheti a termésveszteséget.

Hatása a gabonapiacokra is jelentős lehet

A búza a világ egyik legfontosabb szántóföldi növénye, ezért a terméskiesések gyorsan megjelenhetnek a nemzetközi gabonapiacokon is. Az aszály miatt visszaeső termelés gyakran áremelkedést és fokozott piaci bizonytalanságot eredményez.

Ha a mélyebb gyökérzetű búzafajták szélesebb körben elterjednek, az hozzájárulhat a termésbiztonság javításához azokban a térségekben is, ahol a csapadékhiány egyre gyakrabban okoz problémát. A stabilabb termelés hosszabb távon kiszámíthatóbb kínálatot és mérsékeltebb ármozgásokat eredményezhet mind a termelők, mind a feldolgozóipar számára.

A genetikai eredmények önmagukban nem elegendők

A szakemberek szerint a genetikai fejlesztések akkor hasznosulhatnak a legeredményesebben, ha korszerű termesztéstechnológiával párosulnak. A talajkímélő művelési rendszerek – például a forgatás nélküli (no-till) vagy a csökkentett menetszámú talajművelés – segíthetnek megőrizni a talaj nedvességét, így tovább növelhetik a mélyebb gyökérzet előnyeit.

A következő évek egyik fontos feladata lehet az azonosított génváltozatok beépítése az új búzafajták nemesítési programjaiba. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a genetikai és agronómiai megoldások együttes alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy a búzatermesztés eredményesebben alkalmazkodjon a változó éghajlati viszonyokhoz.

Forrás: magro.hu
Indexkép: pexels.com