Brazíliában a gabonatermesztők a jövedelmezőbb növények felé mozdulnak el, ami azt jelenti, hogy a 2026/27-es szezonban is tovább növekszik a kukorica termőterülete. A jó terményárak mögött az etanolgyárak erős kereslete áll. A jóval kevesebb szénhidrátot tartalmazó rizs és búza nem élvez ekkora ipari keresletet, ezért sokkal kisebb profittal értékesíthető – áll az USDA  jelentésében.

Egyre több a kukorica, de már nem nő az export

Az előrejelzés szerint a 2026/27-es gazdasági évben 136 millió tonna kukoricát arathatnak a dél-amerikai államban, ami 1,5%-kal haladja meg az előző szezon 134 millió tonnás szintjét. A vetésterület 22,8 millió hektárról 23 millió hektárra nő. A teljes fogyasztást 96,3 millió tonnára becsülik, ami kissé magasabb az előző szezon szintjénél. Az állam kukorica-felhasználásának mintegy 60%-a takarmányozási célokat szolgál. A többit lényegében az etanolipar szívja fel. 

Az országban 31 kukoricaalapú etanolüzem működik, összesen mintegy 12,93 milliárd liter éves kapacitással, és további 20 üzem építés alatt áll. A DDGS éves termelését körülbelül 5 millió tonnára becsülik.

Itt jegyezzük meg, hogy a Mercosur-megállapodás részeként 200 ezer tonna üzemanyagcélú, emellett 450 ezer tonna egyéb etanol léphet be az EU területére Dél-Amerikából, ami az uniós fogyasztás 9−11%-a. A magyar etanoltermelés kb. 540 ezer l/év, az export aránya 50–70 % körül van. Tehát az exportpiacainkat teszi tönkre az Európába áramló, brazil import. 

Már készül a következő aratás kukoricája

Már készül a következő aratás kukoricája – Fotó: Shutterstock

Szemeskukoricából is sokat exportál Brazília: a 2026/27-es szezonban 42 millió tonnára teszik a kiszállítható mennyiséget, ami megegyezik az előző szezon szintjével. A többlettermést ugyanis az etanolipar szívja fel. 

Az amerikai elemzők két kockázati tényezőre mutatnák rá ebben a modellben:

  1. A tárolók építési üteme elmarad a mezőgazdasági termelés növekedésétől, ami veszélyt jelenthet a gazdálkodás jövedelmezőségére.
  2. Nem biztos, hogy a termelők jól mérték fel a műtrágya-ellátási kockázatokat, és az ezzel járó áremelkedést. 

Ha a jövedelmezőség bármilyen okból sérülne, annak azonnali hatása lenne a megtermelt kukorica mennyiségére. 

Import műtrágyákkal dolgoznak

Brazília a műtrágya-szükségletének mintegy 80−85%-át külső forrásokból fedezi. 2022-ben a felhasznált nitrogén csaknem 96%-át importálta (szinte teljes egészében Oroszországból), foszforból 55%-os volt a behozatal aránya (teljesen orosz importból), és a káliumból 97%-os volt az importarány (felerészt orosz-fehérorosz forrásból). Az elmúlt években Kanadát, Kínát, Marokkót és Iránt is bevonta a beszállítói körbe, csakhogy a háború időközben Iránt is elérte. 

A globális árak emelkedése – különösen a karbamidé – növeli a növénytermesztés költségeit. A kukorica lényegesen több műtrágyát igényel, mint a búza, de többet is terem, és értékesebb a magja.

A búzát megvásárló malomipar ugyanis kevesebbet képes adni az alapanyagért, mint a kukoricát igénylő etanolipar, főként most, amikor drágulnak az üzemanyagok. Tehát továbbra is a kukorica a jövedelmezőbb növény.  

Egyre kevesebb a búza, emelkedik az import

Ezzel szemben a búza termesztése keveset hoz a konyhára. A renyhe termelési kedv miatt a 2026/27-es szezonban a tavalyi 8 millió tonnáról 7 millió tonnára csökkenhet Brazília búzatermése, így az ország importigénye 7,3 millió tonnára emelkedik. A földrajzi közelség és a versenyképes árak miatt Argentína fedezi a brazil búzaigények 80%-át. A függést fokozza, hogy 2026 elején Rio Grande do Sul államban megkezdte működését az első búzaalapú etanolüzem is. A C.B Bioenergia kezdetben évi 12 millió liter etanol előállításával számol, amit 2027-re 45–50 millió literre kíván növelni más termények – köztük tritikálé, árpa és kukorica – bevonásával.

A magyarországi vetési munkákkal kapcsolatban itt olvashat: Lassan halad a munka? Így van jól, most mások sem gyorsabbak.

Indexkép: Shutterstock.