Soha nem látott szintre emelkedett az Európai Unió agrár- és élelmiszerimportja, miközben a kivitel több kulcspiacon is visszaesett – derül ki a friss uniós adatokból. A számok mögött kirajzolódó folyamatok nemcsak a globális kereskedelmi viszonyokat, hanem az európai gazdák versenyhelyzetét is alapjaiban befolyásolják – olvasható Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára szokásos összefoglalójában.
Rekordot döntött az import, nő a külső kitettség
Mint az anyagban olvasható: az elmúlt évben közel 10 százalékkal nőtt az Európai Unió agrártermék-importja, amivel az EU a világ legnagyobb élelmiszerimportőrévé vált, megelőzve az Egyesült Államokat és Kínát is. Bár az import értéknövekedésében szerepet játszott a kávé és a kakaó drágulása, a tendencia ennél jóval mélyebb szerkezeti változásokat jelez.
Az uniós piacra egyre nagyobb mennyiségben érkeznek alapanyagok Brazíliából, Ukrajnából, Marokkóból vagy éppen az Egyesült Államokból.
Ezek a termékek gyakran olyan termelési feltételek mellett készülnek, amelyek nem felelnek meg az EU szigorú növényegészségügyi, környezetvédelmi vagy állatjóléti előírásainak, így az európai termelők jelentős versenyhátrányba kerülnek.
A számok jól mutatják: a szabadkereskedelmi megállapodások hatása egyre inkább az import növekedésében és a belső piac átrendeződésében érhető tetten.
Kétarcú mérleg: alapanyag-behozatal, feldolgozott export
Az EU agrár-kereskedelmi mérlege továbbra is pozitív, azonban annak szerkezete komoly kérdéseket vet fel. Az importot elsősorban alapanyagok – például kukorica, szója, valamint zöldség és gyümölcs – dominálják, míg az exportban a feldolgozott élelmiszerek játsszák a főszerepet.
Ez azt jelenti, hogy az európai élelmiszeripar jelentős részben külföldről származó alapanyagokra épül, amelyeket magasabb hozzáadott értékű termékekké alakítanak. A kivitelben kiemelkedő súllyal szerepelnek a gabonaalapú készítmények, a tejtermékek, a húsipari termékek, valamint a bor, a csokoládé és a cukrászati áruk.
Az agrár-élelmiszeripari termékek az EU teljes exportjának közel 10 százalékát adják, ami jól mutatja az ágazat gazdasági jelentőségét.
Visszaeső export kulcspiacokon
A kivitel ugyanakkor több fontos piacon is csökkent. Az Egyesült Államokba irányuló export 6 százalékkal, a Kínába irányuló pedig 5 százalékkal esett vissza. Utóbbi esetében a kereskedelmi feszültségek és a vámintézkedések is szerepet játszottak: Kína jelentős pótlólagos vámokat vetett ki több uniós tejtermékre.
A keresleti oldalon is változások látszanak: a bor exportja például közel 6 százalékkal csökkent, ami részben a fogyasztási szokások átalakulására, részben a gazdasági bizonytalanságra vezethető vissza.
A legfontosabb exportpiac továbbra is az Egyesült Királyság, amely az uniós kivitel közel negyedét veszi fel.
Alapanyagáradat az EU piacán
Az import szerkezetében egyértelműen az alapanyagok dominálnak. Az uniós behozatal több mint negyedét mezőgazdasági termények adják, emellett jelentős a zöldség- és gyümölcsimport is.
A beszállítók között Észak-Afrika vezet, de Brazília és Ukrajna is meghatározó szereplő, miközben Törökország egyre erősebben zárkózik fel.
Az adatok szerint Brazíliából például 80 százalékkal nőtt a kukoricaimport, míg a marhahús-behozatal közel 40 százalékkal emelkedett.
Ez a tendencia komoly nyomást helyez az európai termelőkre, akik jóval szigorúbb szabályozási környezetben dolgoznak, miközben a piacon egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg olcsóbb importtermékek.
Ukrajna: kulcskérdés a közép-európai agráriumban
Különösen érzékeny pont az ukrán import kérdése, amely a magyar mezőgazdaság számára is stratégiai jelentőségű. Az EU és Ukrajna közötti agrárkereskedelem értéke tavaly megközelítette a 16 milliárd dollárt, és ennek döntő része az EU-ba irányuló ukrán exportból származik.
Az ukrán termékek fő célpiacai Spanyolország, Hollandia, Olaszország és Lengyelország – ezek az országok egyben jelentős feldolgozóipari központok is. A rendszer sajátossága, hogy a feldolgozott termékeken nem az alapanyag származási helyét, hanem a feldolgozás helyét tüntetik fel, ami tovább nehezíti az átláthatóságot.
Magyarország az importtilalommal egyelőre védi saját piacát, ugyanakkor az ukrán termékek jelenléte az uniós piacon közvetetten így is hatással van a hazai exportlehetőségekre.
Növekvő feszültség az európai agráriumban
Az adatok összességében azt mutatják, hogy az EU agrárkereskedelme egyre inkább kettős szerkezetűvé válik: miközben a feldolgozott termékek exportja továbbra is erős, az alapanyagok terén növekszik a külső függőség.
Ez a folyamat komoly kihívások elé állítja az európai gazdákat, akiknek egyszerre kell megfelelniük a szigorú szabályozásnak és a globális verseny nyomásának. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszak gazdatüntetéseinek egyik központi eleme éppen a szabadkereskedelmi megállapodások felülvizsgálata volt.
A kérdés a jövő szempontjából kulcsfontosságú: fennmaradhat-e az európai agrárium versenyképessége egy olyan piaci környezetben, ahol az import egyre nagyobb teret nyer.
Forrás: MAGOSZ
Indexkép: Pexels
