Ezzel a drámai felütéssel nyitotta meg az Erdészeti Klímaadaptációs Fórumot Mocz András, az Agrárminisztérium Erdőkért felelős helyettes államtitkára. Az ágazatközi szakmai egyeztető platform tavaly jött létre 22 szervezet delegáltjaiból. A fórum első nyílt ülésére 2026. március 23-án, a Planet Expón került sor a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban.
A szakma meglátása szerint a társadalom egymásnak ellentmondó célokat fogalmaz meg az erdőgazdálkodással kapcsolatban.
Maguk az átlagemberek sem tudják eldönteni, hogy fával fűteni vagy IKEA bútorokat vásárolni környezettudatos vagy éppen a környezetet veszélyeztető tevékenység-e. Miközben a háztartások 31%-a használ tűzifát, hajlamosak vagyunk a fakitermelést erdőirtásként értékelni
– mutatott rá előadásában Dr. Schiberna Endre, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének osztályvezetője. Sajnos az egymásnak ellentmondó elképzelések és célok az erdőgazdálkodás bonyolult szabályozásban is visszaköszönnek.
Az erdőgazdálkodás egy túlszabályozott terület – Fotó: Agroinform
A szakember kiemelte az erdőgazdálkodás egyik kevéssé hangoztatott társadalmi hatását is: hazánkban magas az erdészeti foglalkoztatás aránya, ami azt jelenti, hogy
a gépesítési lendület ellenére az erdők sokkal több embert képesek vidéken tartani, mint a mezőgazdaság.
A szakember kiemelte: az erdők állapota javul hazánkban, hiszen növekszik a területük, az elegyességük, a vágáskoruk, tehát mind mennyiségi, mind minőségi paramétereikben évről évre pozitív változások mennek végbe. Ezt számokkal támasztotta alá Sulyok Ferenc, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség elnöke: 2 millió hektáron mintegy 410 millió köbméter fakészlettel rendelkezik az ország.
Éves szinten 13 millió köbméter növedékkel gyarapodunk, miközben csak 7–9 millió köbméternyi fát veszünk ki a készletből.
Nehéz az egymásnak ellentmondó céloknak megfelelni (Szentpéteri Sándor, Sipos István, Mocz András, Sulyok Ferenc, Haraszti Gyula) – Fotó: Agroinform
Mocz András rámutatott: az erdő egy bonyolult ökoszisztéma, amelyben rengeteg faj verseng egymással. Egy erdőrészlet vagy egy facsoport kivétele egyben új lehetőséget nyújt a magoncok és a virágok számára. Ezzel szemben a teljesen magára hagyott erdő – a klímaváltozás gyorsulásával – egyre inkább tűzveszélyessé válik. A cél egy olyan egészséges korosztályarány kialakítása, ami környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható.
Sipos István, a Magánerdő-tulajdonosok és -gazdálkodók Országos Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, hogy az erdőtulajdonosok vagyonként tekintenek az erdőre, amit az unokáiknak szeretnének továbbadni. Felemlegette, hogy a 2010-es években még a magánerdő-tulajdonosok is pályázhattak közjóléti célokra, például tűzrakóhelyek, kilátók létesítésére, és erre most is igény lenne a körükben.
A szakemberek mindannyian egyetértettek abban, hogy a gazdasági és a klímacélok összehangolhatók, erről szól a fenntartható erdőgazdálkodás. Emellett az erdő közjóléti és foglalkoztatáspolitikai szerepe is felértékelődött.
Lásd még a fórumról cikkünket: Drasztikus változások: elindult az ország legnagyobb erdészeti mentőakciója
_fill_540x300_0.jpg)
