Magyarország is csatlakozott azokhoz az uniós tagállamokhoz, amelyek aggodalmukat fejezték ki az Ukrajnából érkező, sokszor nem kellően ellenőrzött mezőgazdasági termékek miatt. Különösen a tojásimport került a figyelem középpontjába, amely a háború kezdete óta drasztikus növekedést mutat az Európai Unió piacán.

Megugró import és fokozódó ellenőrzési kockázatok

Az orosz–ukrán háború kitörését követően az EU megnyitotta piacait Ukrajna előtt, eltörölve számos vámot és kvótát. Ennek következtében az ukrán tojásimport látványosan megnőtt: a korábbi évekhez képest több mint hatszorosára emelkedett. Míg 2022-ben még körülbelül 13 ezer tonna héjas tojás érkezett, addig egy évvel később ez a mennyiség már meghaladta a 85 ezer tonnát.

Ez az ugrásszerű növekedés komoly kihívás elé állítja az uniós élelmiszer-ellenőrzési rendszert, amelynek egyre nagyobb mennyiségű importárut kell vizsgálnia.

Egyre több élelmiszerbiztonsági riasztás

Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Gyorsriasztási Rendszer (RASFF) adatai szerint az utóbbi időszakban megszaporodtak az ukrán tojással kapcsolatos bejelentések. 2023 szeptembere óta több mint egy tucat esetet regisztráltak, amelyek különböző problémákra hívták fel a figyelmet.

A kifogások között szerepelnek mikrobiológiai szennyeződések, jelölési hiányosságok, valamint tiltott állatgyógyászati szerek maradványai. Különösen gyakran mutattak ki antibiotikum-eredetű anyagokat, például az úgynevezett AOZ-t, amely a nitrofuránok bomlásterméke. Ezek az anyagok az Európai Unióban már évtizedek óta tiltottak.

tojás

Az orosz–ukrán háború kitörését követően az EU megnyitotta piacait Ukrajna előtt, eltörölve számos vámot és kvótát – Fotó: Unsplash

Kelet-európai országok a frontvonalban

A legtöbb riasztás az EU keleti tagállamaiból érkezett, például Lengyelországból, Magyarországról és Szlovákiából. Ezek az országok kulcsszerepet játszanak az ukrán mezőgazdasági termékek uniós beléptetésében, így elsőként szembesülnek az esetleges problémákkal.

Ugyanakkor más tagállamok, köztük Svédország és Hollandia is jelentettek már hasonló eseteket, ami azt mutatja, hogy a kérdés uniós szinten is egyre nagyobb figyelmet kap.

Átláthatósági és állatjóléti kérdések

Szakértők szerint komoly gondot jelent, hogy a fogyasztók gyakran nem kapnak pontos információt a tojások eredetéről és előállítási körülményeiről. Az EU-ban az elmúlt években szigorodtak az állatjóléti előírások, és sok helyen már tiltották a ketreces tartást.

Ezzel szemben Ukrajnában továbbra is engedélyezettek olyan tartási rendszerek, amelyeket az uniós fogyasztók már elutasítottak. Így előfordulhat, hogy ezek a termékek közvetett módon mégis megjelennek az európai piacon, megfelelő jelölés nélkül.

Nem egyértelmű a tendencia oka

A hatóságok szerint a riasztások számának növekedése mögött több tényező is állhat. Egyrészt a jelentősen megnövekedett importmennyiség, másrészt az intenzívebb ellenőrzések és célzott vizsgálatok is hozzájárulhatnak a több bejelentéshez.

Ezért jelenleg nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy valóban több szabálytalanság történik, vagy egyszerűen csak hatékonyabb lett az ellenőrzési rendszer.

Tiltott anyagok és egészségügyi kockázatok

A szakértők hangsúlyozzák, hogy bizonyos kimutatott anyagok – különösen a nitrofuránok – komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. Ezek az antibiotikumok toxikus hatásúak, és az EU-ban teljes mértékben tiltottak, ráadásul esetükben nem állapítható meg biztonságos határérték.

Növekvő kereskedelem, növekvő felelősség

Ahogy az ukrán agrártermékek egyre nagyobb arányban jelennek meg az európai piacon, úgy válik egyre fontosabbá az ellenőrzés, az átláthatóság és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása. A kérdés nemcsak gazdasági, hanem élelmiszerbiztonsági és etikai szempontból is kulcsfontosságú az Európai Unió számára.

Forrás: vg.hu
Indexkép: unsplash.com