Jól megvoltunk eddig is – vagy nem?
Bár az agráriumban élők pontosan tudják, mennyire függ a hazai gazdálkodás jövedelmezősége az uniós pénzektől, mégsem mindenki érti, miért törjük magunkat ennyire az EU forrásai után, hiszen a földalapú támogatás eddig is rendben megérkezett. Jönnének a pályázati pénzek is, ha megvolna hozzá fedezet a magyar kormány által vállalt 80%-os társfinanszírozásra. A magyar költségvetés azonban romokban hever.
Most különösen fontos lenne, hogy megkapjuk azt az anyagi támogatást az EU-tól, amivel az összes többi tagállam, így a régiós versenytársaink is élni tudtak.
A jövedelemtámogató, közvetlen kifizetésekkel szemben a vidék általános felzárkóztatását szolgáló pénzek szinte elérhetetlenek Magyarország számára. Egy részük örökre elveszett számunkra, más részüknél nagyon rezeg a léc, míg egy másik csomag minden további nélkül felszabadítható – amint teljesülnek a felhasználás feltételei.
Már elveszett források
A különböző sajtóorgánumok és elemzések szerint mintegy 1–2 milliárd euró nagyságrendben már végleg elveszett uniós forrásokról beszélhetünk. Ezek olyan összegek, amelyeknél a lehívási határidők lejártak, vagy a szükséges feltételek nem teljesültek időben. Ide tartoznak a 2021–2027-es ciklus egyes kohéziós forrásainak elmaradt lehívásai is.
A legnagyobb veszélyben lévő források
A legnagyobb tételt a Helyreállítási Alap jelenti, amely összesen mintegy 10,4 milliárd euróra rúg (ebből 6,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró hitel). Ennek kifizetési feltétele a „szupermérföldkövek” teljesítése, a lehívási határidő pedig 2026 augusztus vége. A hírek szerint nincs lehetőség határidő-hosszabbításra. (A 27 mérföldkövet az Economx írása részletesen felsorolja.)
Lényegében az alábbi, rendszerszintű követelményekről van szó:
- biztosítani kell a jogállamisági és átláthatósági feltételeknek megfelelő intézményi működést,
- működőképes és ellenőrizhető korrupcióellenes rendszert kell fenntartani,
- a közbeszerzésekben valódi versenyt kell biztosítani, az egyajánlatos gyakorlatok visszaszorításával,
- átlátható, nyilvános adatbázisoknak kell működniük a közpénzek felhasználásáról,
- erős és független ellenőrző és auditáló intézményeknek kell működniük,
- a támogatási rendszerek nyomon követhetőségét biztosítani kell.
Minden euróra szükségünk van – Fotó: Shutterstock
Felfüggesztett források
A mintegy 6 milliárd euró nagyságrendű kohéziós forrás jelenleg felfüggesztett állapotban van. Ezekből környezetvédelmi beruházásokat és a közlekedési infrastruktúrát lehetne fejleszteni. Ezek a pénzek a jogállamisági, a korrupcióellenes és intézményi feltételek teljesítésével újra hozzáférhetővé válhatnak.
Tehát mindent egybevetve nagyjából 18 milliárd euró, azaz 6,5 ezer milliárd forint sorsa múlik az elkövetkező hónapok jogalkotási és tárgyalási folyamatain. Ez a magyar költségvetés hozzávetőleg egyhatoda. Mintegy 810 kilométer autópályát lehetne megépíteni belőle: akár Budapesttől Veronáig friss magyar aszfalttal boríthatnánk a tájat.
Az agráriumból élők számára is nagyon fontos a magyar gazdaság általános állapota. A gazdálkodók bevételeit és fejlesztési lehetőségeit közvetlenül befolyásolja a belső piac ereje, a lakosság fizetőképessége, a jó pénzügyi kilátások. Lényegében az ország versenyképessége múlik rajta.
Kapcsolódó cikkünk: Marad a területalapú, de a fejlesztési forrásokért óriási csata indul.
Indexkép: Shutterstock.
