Elindult az Egységes Kérelmek idei beadása. Kósa Ferenc László, az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke szerint vannak jogcímek, amelyekkel kapcsolatban néhányan elsiklottak egy fontos változás felett, és már nem is korrigálható a dolog: a kormány idén módosította azt, hogy mely tejhasznú tehenekre lehet állatjóléti támogatást igényelni. Az igénylő tenyészetében lévő egyedeket nem a március 31-én, hanem a február 28-án fennálló állapot szerint veszik figyelembe. Tehát a márciusban vásárolt állatokra már nem kérhető támogatás.
Továbbra is nehéz dolga van a termelőknek a különféle bejelentési határidőkkel. 8-tól 30 napig terjed az a skála, amit a különféle változások bejelentésére hagyott a hatóság. Például az EK beadása után az AKG-területen elvetett csemegekukoricát a vetést követő 8 napon belül jelenteni kell, míg a legtöbb AKG-s agrotechnikai műveletre 30 nap a bejelentési időhatár. Igaz, a másodvetésekkel kapcsolatban megmaradt a 20 napos limit”
– sorol a szakember néhány jellegzetes példát. Az AKG MTÉT gyepek kapcsán megjegyzi, hogy kizártak egy kettős finanszírozásra alkalmat adó kiskaput: a 10 centi magas tarló hagyását vállalók nem választhatják ugyanezt a gyakorlatot az AÖP keretein belül is.
Kósa Ferenc László kiemeli, hogy a műholdas-digitális ellenőrzés egyre hatékonyabb, egyre profibb, ugyanakkor az elvárások is növekednek a digitális eszközök alkalmazására. Újdonság például az, hogy a fólia-, illetve üvegházakban termesztett kultúrákról is fényképet kell beküldeni. Szigorúan elvárják azt is, hogy ha a gazdálkodó az EK-ban indít változásvezetést, akkor azt georeferált képpel igazolja. Másrészt az őshonos állatok legeltetését bizonyító képet már nem kell feltölteni a Mobil Gazda applikációba ahhoz, hogy AÖP-támogatást kapjon az igénylő. A képet azonban el kell készíteni így is.
„Néha az az ember érzése, hogy a „hoztam is, meg nem is” mesevonalat követi a hatóság…” – fűzi hozzá mosolyogva a szaktanácsadó. Attól azonban mindenkit óva int, hogy az ellenőrzési szigort félvállról vegye: „100%-ban a valóságot kell a területre berajzolni, vagy adatokkal alátámasztani.” A műholdak figyelni fogják a parlagokat is:
A TAR10-es hasznosítású földeken vagy szármaradványok, vagy kaszált növedék takarhatja a tarlót, amit 2026-tól maximum két éven át lehet ebben a formában pihentetni. Ezt követően a táblát vissza kell állítani szántónak, vagy ideiglenes gyep lesz belőle.”
Több apró, de fontos változás történt a támogatásigénylésben – Fotó: Shutterstock
Újdonság az is, hogy kötelezővé tették az évi kétszeri védekezést a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kabóca ellen. „Ez felülír minden támogatott gyakorlatot. Ha emiatt egy-egy előírás teljesítése veszélybe kerülne, akkor is elsőbbséget élvez a kötelező védekezés. A vállalások meghiúsulását egy-két kivételtől eltekintve vis maior helyzetként ismeri el a hatóság” – magyaráz Kósa Ferenc László.
A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a rendezett munkajogi viszonyokra idén már nemcsak figyelmeztetnek, szankciók járnak érte, ha például be nem jelentett dolgozókat találnak a telepen.
Végül a szaktanácsadó néhány könnyítésre is rámutat: a 30 hektárnál kisebb gazdaságok mentesülnek a vetésváltás és diverzifikációs előírások alól. Továbbá már nem várnak el olyan életidegen gyakorlatot, mint a kétméteres elválasztósáv létesítése a szomszéd azonos kultúrájú táblájától, azt igazolandó, hogy eleget tettünk a vállalt táblaméret-korlátozásnak. „Itt végül a karós kijelölés győzött. A saját gazdaságon belül természetesen maradnak az elválasztósávok.”
Lásd még a témában: Elrajtolt az egységes kérelmek beadása – Mire érdemes figyelni?
Indexkép: Shutterstock.
