A hazai mezőgazdasági biztosítási piac jelentős átalakuláson ment keresztül 2025-ben. A gazdálkodók egyre tudatosabbak, amit jól mutat, hogy a mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,6 milliárd forintot tettek ki, ami 14,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan azonban a kockázatok is nőttek: a biztosítók által teljesített kárkifizetések összege 13,7 milliárd forintra rúgott, ami drasztikus, közel 50 százalékos emelkedés a bázisévhez viszonyítva.

A szektoron belül továbbra is a növénybiztosítások dominálnak, amelyek a teljes bevétel 89 százalékát adják.


Időjárási szélsőségek és a növénybiztosítások sikere

A 2025-ös év időjárása korántsem volt kegyes a termelőkhöz. Bár az éves középhőmérséklet elmaradt a rekordmeleg 2024-es évtől, a 11,8 Celsius-fokos érték még mindig 1 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Különösen a nyári időszak volt megterhelő: az országos átlagban mért 49 hőségnap és a júliusi 41,3 fokos csúcsérték komoly kihívás elé állította a növényállományt. A csapadékhiány szintén rányomta bélyegét a szezonra, hiszen az évi 453,3 milliméternyi eső több mint 70 milliméterrel volt kevesebb az előző évinél, júniusban pedig a szokásos csapadék alig 18 százaléka hullott le.

Ebben a környezetben nem meglepő, hogy a növénybiztosítási ágazatban a díjfizetés meghaladta a 28,9 milliárd forintot.

A gazdák döntő többsége az állami díjtámogatást is igénybe vette: a befizetések 96,5 százaléka, azaz 27,9 milliárd forint után igényeltek utólagos szubvenciót.

Az adatok alapján a következő díjtételek és kárkifizetések jellemezték a legfontosabb kategóriákat:

  • Díjtámogatott „A” típusú biztosítás: 15,9 milliárd forint díjelőírás mellett 8,6 milliárd forint kárkifizetés (54,5% kárhányad).
  • Díjtámogatott „B” típusú biztosítás: 3,13 milliárd forint díjelőírás és 386 millió forint kárkifizetés.
  • Díjtámogatott „C” típusú biztosítás: 8 milliárd forint díjelőírás, amelyhez 1,19 milliárd forint kárrendezés társult.
  • Kiegészítő biztosítások: 853 millió forint díjbefizetés, miközben a kárkifizetés itt rendkívül magas, 2,17 milliárd forint volt.


fold

 Fotó: Pixabay

Állattartás és vagyonvédelem: fókuszban az elemi károk

Míg a növénytermesztésben a terület alapú kockázatok dominálnak, az állatbiztosítási ágazatban (1,8 százalékos piaci részesedéssel) és a vagyonbiztosításoknál (9,2 százalékos részesedéssel) más trendek érvényesültek. Az állatbiztosításoknál a teljes díjbevétel 578,4 millió forint volt, ami enyhe növekedést mutat, miközben a kárkifizetések összege 28,3 százalékkal csökkent.

A vagyon- és felelősségbiztosítások terén a befizetett 3 milliárd forintnyi díjjal szemben 802,2 millió forint kártérítést fizettek ki a biztosítók, ami azt jelzi, hogy a gazdák egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gépek és épületek védelmére is.

Az állatbiztosítások belső szerkezetét az alábbi számok szemléltetik:

  • Elemi károk: 997 biztosított szerződés, 369,8 millió forint befolyt díj.
  • Betegség és baleset: 33,9 százalékos kárhányad mellett a második legfontosabb kategória.
  • Járványos megbetegedések: 90 millió forintnyi kárkifizetés terhelte ezt a szegmenst.


Új utak a kockázatkezelésben: a krízisbiztosítás

A hagyományos biztosítási formák mellett egyre nagyobb teret nyer a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer (MKBR). Ez az önkéntes, öngondoskodáson alapuló konstrukció nemcsak az időjárási, hanem a piaci és gazdasági kockázatok (például inputanyag-drágulás vagy kereskedelmi korlátozások) ellen is védelmet nyújt. 2025-ben már 194 termelő volt jogosult kompenzációs kérelem benyújtására. A rendszer lényege, hogy ha a gazdaság jövedelme a referenciaidőszakhoz képest 30 százalékkal visszaesik, a termelő krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt, amelynek maximuma a jövedelemkiesés közel 70 százaléka lehet. Ez a stabilitási eszköz kulcsfontosságúvá vált a kiszámíthatatlan piaci környezetben.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet

Indexkép: Pixabay