Magyarországon a napokban gyorsulhat fel a szója vetése, de az eladott vetőmagmennyiség alapján nem túl pozitív a kép. Akár 20 százalékos csökkenés is jöhet az elvetett területben. Ez még mindig nem lenne vészes, mivel meghaladná a korábban jellemző, 60 és 70 ezer hektár közé eső területnagyságot, de az elmúlt két év nagyobb térmértékéhez képest nagy a fordulat.
Szója hazai területe (ha) – Forrás: KSH
Az ok kettős: klimatikus és piaci. Mondhatnánk, hogy ezzel vége is a kérdéseknek, de akkor miért van az, hogy Nyugat-Európában és a közvetlen szomszédunkban is stabil az olajnövény helyzete? Felhívtunk egy osztrák gazdálkodót, Marco Göttfriedet, aki teljes rálátással bír az ausztriai szójatermelésre.
Mekkora lehet idén az osztrák szójaterület?
Az elmúlt öt évben már folyamatosan 80 ezer hektár felett jártunk, tavaly például 85 ezer hektárról arattuk a babot. Idén érzésem szerint enyhén csökkenhet a terület, de azt gondolom, hogy a többség nem változtat.
A magyarországi terület 80 ezer hektár alatt lehet idén. Mit gondol erről?
Magyarország alföldi részén kedvezőtlenné váltak a klimatikus viszonyok a szója számára, míg nálunk heterogén a termőhelyi környezet, vannak a szója számára alkalmas országrészek. De a klasszikus mezőgazdasági régiónkban, Burgenlandban sem csökken érdemben a területe. Ebben nagy szerepet játszik a bioszója magas aránya és kiváló jövedelmezősége.
Ez konkrétan mit jelent?
Országosan a területek 36 százaléka áll bioművelés alatt, az innen kikerülő babért pedig magas felárat fizetnek. Pillanatnyilag csaknem kétszer annyit ér a bioszója, mint a hagyományos bab. Az előbbiért 700 eurót (259 ezer Ft/t) is megadnak tonnánként, míg az utóbbiért csak 370 eurót (137 ezer Ft/t). Más években nagyjából 70 százalékos a biofelár.
Az ár szinte mindent eldönt – Fotó: Shutterstock
A biobab ára lényegesen magasabb, mint nálunk a kommerszé termeléshez kötött támogatással együtt.
A kommersz szója ára a világpiaci kínálathoz igazodik. Ebben a szegmensben a magyar gazdáknak még előnyük van is az osztrák termelőkkel szemben, hiszen termeléshez kötött támogatást kapnak, mi pedig nem. A biopiac egészen más, alapvetően független a brazil áraktól. A szója előnye, hogy pillangós növényként biotermesztésben sem terem lényegesen kevesebbet, mint a hagyományos termelési módban. Miközben az inputigénye egészen alacsony, a bevételi oldalon nagyon sokat hoz. Nem csoda, ha egyre növekszik azok aránya, akik így termesztik.
Magyarországon talán 5 ezer hektárt tesz ki a biotermesztésű szója.
Igen, hiszen még kicsi a feldolgozói, piaci kereslet rá. A konvencionális bab egy része is Ausztriába kerül. Mi viszont a napraforgóval vagyunk hasonló helyzetben: Németországba exportáljuk a magot, ami azt jelenti, hogy a fuvarköltség csökkenthet az árán valamennyit.
Szója és napraforgó hazai termelői ára (Ft/t) – Forrás: KSH
Ez pontosan mit jelent, mennyiért lehet most eladni a napraforgót Ausztriában?
A HO napraforgóért most 600 eurót (222 ezer Ft/t) fizetnek a termelőknek. Ez jó ár, ezért nálunk is növekszik a napraforgó területe. Szempont az is, hogy nem igényel sok tápanyagot. Ez fontos ilyen magas műtrágyaárak mellett. A szárazságot is jobban tolerálja, mint a szója.
Akkor a szójától hódít el területet?
Szerintem inkább a kukorica szorul vissza a magas tápanyagigénye miatt. A bioszója biztosan tartja magát, hiszen kiváló az ára. A csökkenés – ha egyáltalán lesz – a konvencionális termelésben lehetséges. Azért nem tartom valószínűnek a lényeges változást, mert a gazdálkodók értékelik a növény tápanyag-takarékosságát és azt, hogy kiváló talajállapotot hagy maga után. Fontosak a kialakult partneri kapcsolatok is. Azt gondolom, hogy a hosszú távú gondolkodás egy picit jellemzőbb az osztrák termelőkre.
