A Vizion komplex víz-és öntözés menedzsment rendszerét Törő Attila ügyvezető és Szép Marcell mutatta be a PREGA közönségének. Előadásuk középpontjában az öntözés állt, annak teljes folyamata a vízforrástól egészen a kijuttatásig és a visszamérésig. Már az elején jelezték: a téma összetett, mégsem szükséges túlbonyolítani – a lényeg a jól átgondolt rendszerben és a biztos alapokban rejlik.
Az öntözés valóban több egymásra épülő lépésből álló, komplex folyamat. Az előadók évek óta visszatérő résztvevői a konferenciának, ahol minden alkalommal új tapasztalatokkal gazdagodnak. Törő Attila megjegyezte, hogy az általuk képviselt terület első ránézésre talán a legegyszerűbbnek tűnik. Szakterülete elsősorban a víztározók építése és azok szigetelése. Ugyanakkor rendre bebizonyosodik:
bármilyen fejlett, precíziós technológiát is alkalmazunk, ha nem áll rendelkezésre kiszámítható és biztonságos vízforrás, az egész rendszer sérülékennyé válik.
A termésbiztonság kérdése különösen élesen vetődött fel a 2022-es, szélsőségesen aszályos évben, amely sok gazdálkodó számára szolgált tanulságokkal. Az előadók szerint, ha a vízforrást – például megfelelő kapacitású víztározóval – sikerül stabilizálni, és ehhez precíziós vízkijuttatás, valamint korszerű hardveres és szoftveres menedzsment társul, akkor jelentősen csökkenthetők az időjárási szélsőségek okozta károk.
Törő Attila és Szép Marcell egy komplex víz-és öntözés menedzsment rendszert mutatott be – Fotó: Agroinform
A vízforrás mint alap
Törő Attila elsőként a vízforrás kérdését járta körül. Tapasztalataik szerint a gazdálkodók többféle lehetőséggel élhetnek: szóba jöhet szürkevíz, belvíz, időszakos vízgyűjtők, magas vízállás idején patakok vizének hasznosítása, valamint kutak alkalmazása is. A víztározó-építés jellemzően akkor kezdődik, amikor már megszületett a koncepció, rendelkezésre áll az igény és a beruházási szándék.
Gyakori cél az éves vízmennyiség jelentős részének betározása, hiszen a csapadék időbeni eloszlása egyre szélsőségesebb.
Sokszor akkor áll rendelkezésre nagyobb víztömeg – például intenzív esőzések vagy belvizek formájában –, amikor arra éppen nincs szükség, míg a vegetációs időszakban a vízhiány okoz problémát.
A víztározók kialakításánál több technológiai megoldás közül választhatnak a beruházók.
A legfontosabb követelmények közé tartozik a megfelelő vízzáró szigetelés, valamint az, hogy a kivitelezés gyorsan, hatékonyan és biztonságosan valósuljon meg.
A különböző technológiák összehasonlítása során jelentős különbségek adódhatnak a végeredményben, ezért a döntés alapos mérlegelést igényel. A kivitelezők célja, hogy a gazdálkodók számára kiszámítható, zökkenőmentes folyamatot biztosítsanak.
Törő Attila, a Creatiger Kft. ügyvezetője – Fotó: Agroinform
A vízkijuttatás és a precíziós rendszerek szerepe
Amint rendelkezésre áll a vízkészlet, a következő lépés a kijuttatás megtervezése. Legyen szó pályázati forrásból vagy saját beruházásból megvalósuló fejlesztésről, az öntözéstechnológia kiválasztása már a projekt elején kulcskérdés. Itt lépnek színre a különböző precíziós megoldások.
Szép Marcell hangsúlyozta: a víztárolás csak az első modul egy jóval összetettebb rendszerben. Az elmúlt időszakban több cég együttműködésével olyan integrált megoldás kialakításán dolgoztak, amely a víztározástól a kivitelezésen át egészen az adatgyűjtésig és visszamérésig lefedi a teljes folyamatot.
A hagyományos öntözőrendszerek hatékonyságát vizsgálva talajszondás méréseket végeztek. Tapasztalataik szerint egy 25 mm-es vízkijuttatásból talajtípustól függően gyakran csak 6–12 mm hasznosul ténylegesen a növények számára. Ehhez társul a légköri aszály hatása is, amely tovább csökkentheti a hasznosulást.
Bizonyos körülmények között a felszín alatti csepegtető rendszerek hatékony alternatívát jelenthetnek. Ilyenkor a víz közvetlenül a gyökérzónába jut, így mérsékelhető a párolgási veszteség. Az ilyen rendszerek ugyanakkor nem minden területen alkalmazhatók egyformán eredményesen, ezért a helyspecifikus tervezés elengedhetetlen.
Kísérleteik során több esetben azt tapasztalták, hogy ha a víz nem nedvesíti át a felső néhány centiméteres talajréteget – a kelés időszakát leszámítva –, a gyomok fejlődése visszafogottabb lehet, mivel nem jutnak elegendő nedvességhez. Ez a megfigyelés azonban nem minden körülmény között érvényes, ezért további vizsgálatok szükségesek.
Szép Marcell – Fotó: Agroinform
Adatgyűjtés és rendszer-diagnosztika
A felszín alatti rendszerek esetében különösen fontos a folyamatos visszamérés. Talajszondák, meteorológiai állomások, vízmérők és nyomásszenzorok segítségével pontos képet kaphatunk arról, mi történik a talajban és a rendszerben. Az adatok alapján akár zónaszintű, távoli vezérlés is megvalósítható.
A tervezés során egyre nagyobb szerepet kapnak a térképi és talajfizikai adatok, valamint a drónos felmérések és digitális modellek.
Ezek nemcsak a kivitelezést segítik, hanem a későbbi karbantartást is: pontosan meghatározható, hol futnak a föld alatti elemek, így elkerülhetők a felesleges feltárások.
A vízminőség és vízmennyiség monitorozására fejlesztett eszközök – például vízszintet, vízhőmérsékletet és egyéb paramétereket mérő intelligens bóják – több tározó egyidejű felügyeletét is lehetővé teszik. Az átfolyásmérők és nyomásszenzorok pedig segítenek nyomon követni a kijuttatott víz pontos mennyiségét, valamint időben jelezhetik az esetleges rendellenességeket.
Kísérletek a vízkezelés területén
Egy nemrég lezárult kutatás-fejlesztési projekt keretében mágneses vízkezelő eszköz hatásait vizsgálták. Az eddigi eredmények alapján bizonyos paraméterek változása kimutatható volt, és több esetben a növények stressztűrése is javult. Ugyanakkor a technológia hosszú távú és széles körű értékeléséhez további mérésekre van szükség.
Adatok nélkül nincs megalapozott döntés
Az előadás zárásaként Szép Marcell kiemelte: a korszerű öntözés alapja az adat. A gazdálkodás ma már elképzelhetetlen megbízható mérési rendszerek nélkül. A vízgazdálkodási „műszerfal” – hasonlóan egy autó alapvető kijelzőihez – lehetővé teszi, hogy a termelő valós időben lássa a legfontosabb paramétereket.
Ugyanakkor az adat önmagában nem elegendő. Szükség van szakmai tudásra, amely értelmezi és validálja a méréseket.
Az automatizált rendszerek és a mesterséges intelligencia csak akkor működnek megbízhatóan, ha megfelelő mennyiségű és minőségű adat, valamint tapasztalt szakemberek állnak mögöttük.
Az előadók hangsúlyozták: a precíziós öntözés nem csupán technológiai kérdés, hanem szemléletváltás is. A vízforrástól a kijuttatáson át az adatvezérelt döntésekig egy összefüggő rendszert kell építeni ahhoz, hogy a gazdálkodók alkalmazkodni tudjanak az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez.
További információ:
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
