Ha rendszeresen tapasztalsz éjszakai lábgörcsöket, annak számos oka lehet, de az egyik leggyakoribb tényező a magnéziumhiány. Jó hír, hogy van természetes megoldás: a spenót jelentős mennyiségben tartalmaz magnéziumot, és ráadásul a termesztése is rendkívül egyszerű. A spenót vetését sem kell halogatni, akár most is el lehet kezdeni!

Miért fontos a magnézium?

A magnézium egy alapvető fontosságú ásványi anyag, amely számos élettani folyamatban részt vesz. Segít a vérnyomás szabályozásában, támogatja az izmok és idegek megfelelő működését, és mintegy 300 különböző biokémiai folyamatban van jelen a szervezetünkben.

A magnéziumszükséglet az életkortól és a nemtől is függ, sőt, bizonyos élethelyzetekben – például várandósság vagy fokozott stressz esetén – még inkább megnő az igény rá. Magnéziumhiány kialakulhat nem megfelelő étrend, túlzott alkoholfogyasztás, cukorbetegség, illetve hányás vagy hasmenés következtében is.

A hiány tünetei közül a leggyakoribb az izomgörcs, amely leginkább a lábakban jelentkezik. Ez annak köszönhető, hogy a magnézium befolyásolja a kalcium és a kálium felhasználását, illetve képes blokkolni azokat a fájdalomreceptorokat, amelyek az izomfájdalmakért felelősek. Ha gyakran tapasztalod a lábgörcsöt vagy szemhéjrángást, érdemes lehet a magnéziumbevitelt növelni.

A magnéziumhiány további jelei

A magnéziumhiány nemcsak izomgörcsöt okozhat. Gyakori fejfájás, migrén, szívritmuszavar, fáradékonyság, gyengeség, valamint emelkedett vérnyomás is utalhat arra, hogy szervezetünknek több magnéziumra lenne szüksége. A magnézium a szív izmainak működésében is fontos szerepet tölt be.

Spenót – több, mint magnéziumforrás

A spenót nemcsak a magnéziumhiány leküzdésében lehet hasznos. Ez a zöldség gazdag vasban, kalciumban, káliumban, foszforban, B-vitaminokban, valamint A-, C-, E- és K-vitaminban. Alacsony kalóriatartalma mellett antioxidánsokban is bővelkedik, ezért támogatja a bőr, a haj és a csontok egészségét is. Nem véletlen, hogy Popeye is erre a zöldségre esküdött.

A rendszeres spenótfogyasztás hozzájárulhat a daganatos betegségek kockázatának csökkentéséhez, erősíti a csontokat, segíti a látás és a bőr egészségének megőrzését, illetve hozzájárul a vérnyomás szabályozásához. A spenót antioxidánsai támogatják a szív- és érrendszer védelmét is.

Magas vastartalma révén segít megelőzni a vérszegénységet, folsavtartalma pedig különösen fontos a várandós nők számára, hiszen hozzájárulhat a magzati fejlődési rendellenességek megelőzéséhez. A spenót tehát nemcsak a nőknek, hanem mindenkinek hasznos tápanyagforrás lehet.


lábgörcs

Vesd be a spenótot a lábgörcsök ellen, és vesd el a kertedben! – Fotó: Shutterstock

A spenót jelentős fehérjetartalommal bír, emellett szinte teljesen zsírmentes. Elősegíti az emésztést, fitonutriensei támogatják a szem egészségét, valamint gyulladáscsökkentő, daganatellenes, csonterősítő és immunerősítő hatásokat is tulajdonítanak neki.

Fontos azonban megemlíteni, hogy a spenót magas oxaláttartalma miatt nem ajánlott nyersen fogyasztani, illetve vesekőre hajlamosak számára sem javasolt a rendszeres fogyasztása.

Így lehet saját spenótod a kertben

A spenót termesztése kifejezetten egyszerű, ezért kezdő kertészek is bátran belevághatnak. Már február végén elkezdhető a vetése szabadföldbe, és ha szeretnéd, hogy folyamatosan friss spenótod legyen, 10-14 naponta újabb adagokat is vethetsz.

A vetés során 20-30 cm sortávolságot és 2-3 cm mélységet érdemes tartani. A spenót nem válogatós a fekvést illetően, viszont legalább 45 napnyi hűvösebb időre van szüksége a megfelelő fejlődéshez. Jól bírja a fagyot és az alacsonyabb hőmérsékletet, de a nagy melegben hajlamos gyorsan magszárba szökkenni.

Másodvetésként augusztus közepétől is elvethető, így ősszel is szüretelhetünk. Sőt, akár szeptembertől októberig is próbálkozhatunk, ekkor a spenót még ősszel kikel, de már csak tavasszal lesz szedhető. A pontos vetési idő a választott fajtától is függ, hiszen vannak korai, nyári és áttelelő változatok is.

Magaságyásban is jól nevelhető, ebben az esetben március-áprilisban, illetve ősszel, szeptemberben vagy októberben is vethetjük. Az októberi vetés esetén, ha enyhe a tél, vagy fóliával védjük, már januárban is szedhetjük a friss leveleket.

A spenót vetőmagját akár magunk is előállíthatjuk: májusban, amikor a növény magszárba szökken, érdemes két-három erőteljes tövet meghagyni. A magszárakat akkor vágjuk le, amikor a levelek már megsárgultak, majd papírlapra rázzuk ki a magokat. A bőséges terméshez ne feledkezzünk meg a gyomlálásról és a rendszeres öntözésről sem.

A spenót tehát nemcsak a tányérunkon, hanem a kertünkben is helyet érdemel. Egyszerűen termeszthető, gazdag tápanyagforrás, és sokat tehetünk vele egészségünk megőrzéséért – különösen, ha gyakran tapasztalunk lábgörcsöt.